Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A megfigyelésen alapuló népi bölcsesség szerint a fecskék március végi megérkezése a legbiztosabb jele annak, hogy a tavasz megérkezett. A tisztelt Ház által most tárgyalt törvényjavaslat mintegy első fecskeként jelzi, hogy lassan közeledik a magyar uniós elnökség időszaka, ami hat hónapon, fél éven át tartó rendkívül intenzív munka lesz, amelyre a felkészülés a kormány részéről már több hónappal ezelőtt elkezdődött, elég csak utalni Kovács Zoltánnak, a kommunikációért és a honi eseményekért felelős kormánybiztosnak, vagy a szakértők szakmai, nyelvi felkészüléséért felelős miniszteri biztosoknak a kinevezésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most a szakmai felkészülés és a jogi keretek rögzítésének az időszakát éljük. Azt is mondhatnám, hogy ezek sikeressége, ahogy államtitkár úr is említette, nagyban meghatározza azt, hogy milyen munkát végez majd hazánk 2024 július első napjától egészen december 31-éig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy speciális, kiegészítő jellegű jogviszonyt kíván létrehozni azon kormányzati szakértők számára, ahogy hallottuk, akik Magyarország 2024 második félévi elnökségében különös felelősséget vállalnak a tanácsi munkacsoport vezetőjeként, szakértőjeként. A törvényjavaslat és az általa létrehozandó jogviszony az állami projektértékelőkről szóló törvényi szabályozásra emlékeztet, hiszen ott is különleges európai uniós szakértelem kellett a törvény által létesített jogviszonyhoz. De a különbség annyi, hogy amíg a projektértékelés egy hosszabb távú, inkább azt is mondhatnám, hogy uniós költségvetési ciklusokhoz kapcsolódik, addig az EU Tanácsa elnökségét hat hónapig töltjük be. Ehhez hozzátehetjük, hogy a trió elnökség, vagyis három egymást, az elnöki poszton követő ország együttműködése már 2023 júliusában elkezdődik, hiszen Magyarország a trió harmadik tagjaként követi majd Spanyolországot és Belgiumot.

Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat azokra a közszférában tevékenykedő szakemberekre számít, akik szakértelmüket az elnökségi feladat kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében kívánják kamatoztatni. Természetesen a többletmunkát díjazás követi, és a törvényjavaslat létrehozza az EU elnökségi jogviszonyt a közszférában alapjogviszonnyal rendelkezők számára.

Emlékeim szerint az első  2011 első félévi  magyar EU-elnökség alatt nem született hasonló törvény, de az viszont előfordult, hogy más területekről, akár más állami vagy horribile dictu, akár uniós intézményektől határozott időre alkalmaztak bizonyos szakembereket. Azt a félévet pedig, úgy hiszem, sokan nem felejtjük el, akik akkor is felelősséget viseltünk az eredményes elnökségért. Magyarország 2004-es uniós, majd pedig 2007 év végi schengeni csatlakozása után a 2011-es első félévi elnökség valódi mérföldkövet jelentett a tagságunkban. Azt is mondhatnánk, hogy ez volt az uniós tűzkeresztségünk, mert igenis megmutattuk, hogy a feladat teljesítésére teljes mértékben alkalmasak vagyunk, akkor is, ha a lényegében máig tartó, nagyobbrészt ideológiai alapú támadások éppen, ha jól emlékszem, 2011 tavaszán kezdődtek hazánk ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az első elnökségünk eredményei, úgy hiszem, magától értetődők és beszédesek. 2011 június végén lezárultak a horvát EU-csatlakozási tárgyalások, és lám, két év múlva Horvátország tagja lett az Uniónak. Aztán a magyar elnökség alatt fogadtuk el az uniós roma-keretstratégiát, vagy éppen a Duna-stratégiát, a gazdasági válság kezelésére pedig  ma ezt kevesen tudják  2011-ben indult el a költségvetési és gazdaságpolitikai koordinációt jelentő európai szemeszter, ismétlem, magyar kezdeményezésre, amely a mai napig befolyásolja a tagállamok költségvetési politikáját.

Sokat tettünk ekkor hatalmas ellenszélben például a mediterrán együttműködést priorizálni kívánó kezdeményezésekkel szemben azért is, hogy a keleti partnerség keretében az EU keleti szomszédaival szorosabb együttműködést tudjunk kialakítani, és úgy vélem, hogy ez a mai nehéz, háborúval terhelt időszakban már egyértelműen egy bölcs gondolatnak bizonyult. Emellett számtalan irányelv vagy rendelet elfogadását lehetne még kiemelni. Elmondhatjuk, hogy a Robák Ferenc kormánybiztos úr által kiválóan megszervezett elnökségi időszakban a Martonyi János által irányított külügy kitartó erőfeszítései eredményeket hoztak, ezért a volt kormánybiztost és a miniszter urakat, de az elnökségért dolgozó összes magyar polgárt is köszönet illeti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az első magyar elnökség eredményességét talán éppen a szellemiségét is meghatározó jelszavának köszönheti, amely nem más, mint az „Erős Európa, emberi dimenzióval”. Úgy hiszem, hogy éppen ennek az emberi dimenziónak kell különös hangsúlyt adni a második elnökségünk idejére is, és ennek egyértelmű eszköze bevezetni ezt a jogviszonyt, amit itt a tisztelt Ház asztalán találunk, amely úgy vélem, egy stabil hátteret, kiszámítható feltételeket teremt a munkához. Az EU elnökségi jogviszony elsősorban meghívásos, kivételesen pályázati eljárás alapján létesíthető. A pályázat kiírásának joga az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert illeti meg. A törvényjavaslat rögzíti az EU-elnökségi jogviszonyt létrehozó szerződés megkötésének és a jogviszony létesítésének a feltételeit is. Ez a célhoz kötött kontaktus legfeljebb 2025. június 30-ig tartható fenn.

Tisztelt Képviselőtársaim! A soron következő magyar uniós elnökségi időszak az Unió politikai, jogalkotási napirendje szempontjából kissé eltér a megszokottól. Ahogy államtitkár úr is említette, én úgy mondanám, hogy egy rendkívül izgalmas fél éve lesz nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Uniónak is, amikor kevesebb jogalkotási feladatra, de több politikai egyeztetésre számíthatunk. Jól tudjuk, hogy a penzum kezdete az európai parlamenti választások után egy hónappal lesz, és a félév során vélhetően az Európai Bizottság újraválasztása lesz a meghatározó feladat számunkra is.

Szeretnék rámutatni arra is, hogy a kormány mellett igenis az Országgyűlésre is hárulnak feladatok, fontos feladatok a 2024-es magyar EU-elnökségből. A parlamenti rendezvények hosszú, akár hónapokig tartó előkészítő munkát, szervezést igényelnek. Mint az érem két oldala, a kormányzati, parlamenti dimenzió, úgy hiszem, kölcsönösen egészíti ki egymást, erősíti egymást. A parlamenti rendezvények alapvetően szokásjogi alapon zajló eseménysort jelentenek, egyfajta multilaterális diplomáciai feladatot, hiszen ezeken a tagállami parlamenti delegációk mellett például az Európai Parlament is képviselteti magát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kapcsán érdemes néhány szót szólni arról is, hogy milyen is az EU elnökségi feladatok ellátásának a parlamenti dimenziója. A felkészülési időszak a házelnök által jóváhagyott koncepció alapján, jelentem, elkezdődött.

(12.00)

A házelnök úr döntése nyomán az EU-elnökségi felkészülés parlamenti fóruma az Európai Ügyek Bizottsága lesz, s a felkészülés motorja egy hivatali szintű koordinációs testület, amely már megkezdte a munkáját. Az EU-elnökség szűken vett parlamenti dimenziója, ha jól számolom, öt-hat budapesti, parlamentközi konferenciát jelent, körülbelül 100-300 fő közötti létszámmal. Számunkra örvendetes, hogy ezeken a konferenciákon az uniós tagjelölt országok képviselői is meghívottként részt vehetnek és fölszólalhatnak, és az elmúlt év meghatározó döntései alapján például Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina is tagjelöltként készülhet fel. És e vonatkozásban, úgy hiszem, elégedetten nyugtázhatjuk, hogy hosszú évek után megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Albániával, Észak-Macedóniával, és az uniós bővítési módszertant már négy csatlakozási tárgyalást folytató országra alkalmazzák.

Az EU-elnökség képletes megkoronázását pedig  primus inter pares  az EU-s házelnökök budapesti találkozója jelenti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Ügyek Bizottsága elnökeként szeretnék végül pár gondolatot megemlíteni az úgynevezett COSAC-ülésekről. A COSAC egy francia rövidítés: az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok konferenciáját jelenti, amelyen a tagállamok és a tagjelölt országok európai ügyek bizottságainak elnökei vesznek részt, továbbá az Európai Parlament delegációja. Ez a grémium eljárási szabályzattal rendelkezik, és a plenáris ülésein valamennyi uniós helyre biztosítani kell a tolmácsolást. A COSAC elnöki találkozó az elnökségi félév nyitó, míg a közel 300 fős COSAC plenáris találkozó az elnökségünk záró eseménye lesz. Ezeknek egyébként az Országház épülete ad majd otthont.

2011 májusában, amikor a Felsőházi teremben elnökölhettem a COSAC plenáris ülését, sikerült e grémium eljárási szabályzatát módosítani, amelyhez nagy-nagy viták árán minden delegáció támogatását sikerült megszerezni. Egyébként megjegyzem, hogy azóta sem kísérelte meg egyik elnökség sem az eljárási szabályzat módosítását.

Végül szeretném azt is megjegyezni, hogy az Unió történetében talán egyedi módon, a 27 tagország képviselői között talán én leszek az egyetlen, aki két elnökségi ciklust áthidalva, 12 év távlatában ismét betölthetem a COSAC elnöki tisztségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az EU Tanácsa elnökségére nemcsak személyzeti döntésekkel, jogszabályi keretekkel, protokollal készülnek a tagországok. Ugyanis a diplomácia világában, ahogy az uniós politikában is az elmúlt években bekövetkezett változásokat megelőzően, egy széles körben kommunikált programmal készül minden tagország. Ezt a programot pedig, én úgy hiszem, világos értékrend jellemzi. Például a már említett roma-keretstratégia képviseletét azóta sem vállalta fel egyetlen tagország sem. Ahogy például azt sem, hogy a francia barátaink a Moldovával vagy a kaukázusi népekkel való együttműködést nálunk is lelkesebben minősítették volna. Jó lenne ehhez a rendhez visszatérni, annál is inkább, mert a 12 évvel ezelőtt képviselt ügyek nagy részében alig volt előrelépés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós elnökség az uniós tagországok politikai prioritásainak képviselete mellett a szakmapolitikai eseményekhez kapcsoltan az ország és a nemzet, történelmük, kultúrájuk, hagyományaik és gasztronómiájuk közvetlen bemutatására is lehetőséget ad. Engedjék meg, hogy csak egyetlen dolgot említsek: a magyar borok közül is a szívemhez közel álló tokaji széles megismertetésben részesült az elnökségünk alatt. Látható, hogy az elnökségi felkészülés egy rendkívül összetett folyamat, ahol minden részletre figyelni kell, beleértve az elnökségi program kidolgozását éppúgy, mint a felszolgált étkek és borok minőségét.

Ahhoz, hogy elnökségünk ismét eredményes legyen, felkészültnek kell lennünk mind szervezeti, mind pedig jogszabályi háttér szempontjából. Én úgy hiszem, hogy ehhez járul hozzá az előttünk fekvő törvényjavaslat is. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)