Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.11:44:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.), 46. felszólalás
Felszólaló Dr. Polt Péter
Beosztás legfőbb ügyész
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:07


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő urak interpellációja egy olyan ügyre vonatkozik, amelynek tárgyában a Magyar Köztársaság ügyészsége az interpelláció megérkezéséig nem folytatott eljárást sem korábban, sem pedig a megérkezéskor. Ennek oka pedig az, hogy immár az ügyészség hosszú évek óta folytatott töretlen gyakorlata szerint önmagában újságcikkek alapján nem lehet ügyészségi eljárást lefolytatni.

Természetesen a beadvány megérkeztével, mint minden beadványt nemcsak az interpelláció szempontjai szerint vizsgáltuk meg, hanem tartalma szerint is, hiszen az ügyészségre vonatkozó jogszabályok szerint a beadványokat tartalmuk szerint kell értékelni. Ennek megfelelően amellett, hogy az interpellációnak parlamenti közjogi következményei vannak, a legfőbb ügyész köteles arra válaszolni, törvényességi kérelemnek is tekintettük, és a törvényességi kérelemre vonatkozó szabályok alapján jártunk el.

Ennek megfelelően az elmúlt három napban az ügyészség munkatársai elkezdték begyűjteni azokat az információkat, amelyek alapján eldönthető az, hogy az ügyészi szervezetnek egyrészt van-e hatásköre ebben az ügyben fellépni, ebben az ügyben vizsgálatot indítani, másrészt pedig, ha ilyen hatáskör megállapítható, a törvények alapján milyen ügyészi intézkedés tehető, hiszen ennek nagyon szigorú feltételei vannak, hogy egyet említsek, például az időmúlás értékelése. Úgy gondolom, hogy mindezekkel, amit mostanáig elmondtam, válaszoltam képviselő urak utolsó, hetedik kérdésére.

Ezen túlmenően a képviselő úr felolvasott még további hat kérdést, azt hangsúlyozva, az írásbeli interpellációban is benne van, hogy ezek általános jellegű kérdések. Ennek megfelelően tudok rájuk válaszolni, azt nyomatékosan kiemelve, hogy a konkrét ügyre nem vonatkoztathatóak az én válaszaim, hanem csak a törvényes helyzetet tudom ismertetni, ami viszont konkrét ügy esetében éppen a körülményektől függően a törvények engedő szabályai értelmében változtatható.

Tehát általánosságban - és még egyszer mondom: általánosságban - ezekre a kérdésekre az a válasz adható, hogy a cégbírósági bejegyzést elutasító döntést követően a megalapítani kívánt gazdasági társaság tevékenységét meg kell szüntetni. Ha azonban a társaság más gazdasági társaságból kíván átalakulni, akkor korábbi formájában tovább működhet. Nem létező gazdasági társaság nevében vállalt kötelezettség, illetve nyilatkozat tekintetében az ezekért viselt polgárjogi felelősséget kell vizsgálni. Az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint az adókötelezettséget érintő változásokról tájékoztatni kell az adóhatóságot. Ha ez elmarad, vizsgálni kell, hogy mi történik ebben az esetben. Jogi értelemben nem létező taggal rendelkező társaság működésének törvényessége általános jelleggel ugyanakkor nem ítélhető meg, ez megint csak a kötelességek fényében dönthető el. Végül, de nem utolsósorban a jogi személyiséggel rendelkező gazdaságok működésének éppen az a jelentősége, hogy a tagok nem viselnek önmagukban felelősséget, ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az általuk kötött szerződések az önálló társaságot hogyan érintik.

Tisztelt Képviselő Úr! Érdemben a törvényességi kérelemben foglaltakról írásban fogom tájékoztatni.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai