Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, én szeretnék élni a lehetőséggel.

A jelenleg tárgyalt törvénytervezet indoklását az előterjesztés 5. §-a fejti ki: "E törvény egyes gyümölcsfajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló 2001. december 19-ei európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfelelést szolgálja."

Nos, az idézett szöveg egyértelműen tanúsítja, hogy valójában az ágazati, az EU-csatlakozásunkhoz nélkülözhetetlen uniós jogszabály hazai adaptációjáról van szó. Ez a jogszabály-adaptáció az előterjesztés általános indoklása szerint is nélkülözhetetlen, a gyümölcspiac szabályozásában az értékesítés és az export tervezéséhez, a kapcsolódó közösségi támogatások elnyeréséhez. De ha ennyire nélkülözhetetlen az uniós direktíva átültetése, akkor miért csak most került sor ennek a törvénynek a beterjesztésére, négyéves késéssel? Hiszen az egész ágazat érdekét szolgálta volna, ha a 2002-es statisztikai összeírás már ennek az EU-direktívának megfelelően történt volna meg, és a 2004-es európai uniós csatlakozásunkat a gyümölcságazat rendezett jogszabályi környezetben kezdhette volna, szemben a jelenlegi négyéves lemaradással. A gyümölcságazat utóbbi években való ellehetetlenülése tehát ezzel az elfecsérelt négy évvel magyarázható.

Hogyan is fogalmaz az előttünk fekvő előterjesztés általános indoklása? "Hazánkban csupán a gyümölcsültetvények felmérése útján biztosítható, vagyis csupán ezen törvény elfogadása által, a gyümölcspiac szabályozása, az értékesítés és az export tervezése, a kapcsolódó közösségi támogatások elnyerése." Sajnos még a négyéves késéssel benyújtott törvénytervezet is hagy kívánnivalót maga után. Hiszen a gyümölcságazatban továbbra is fenntartja a konfúzus törvényi állapotot, jogi rendezetlenséget, mivel a jelenlegi előterjesztésen kívül még a 2005. évi X. törvény és az 1970. évi XXXVI. évi törvényerejű rendelet is vonatkozik a gyümölcságazat szabályozására. Egy ilyen komoly, és az ország adottságai szempontjából oly fontos ágazat nem érdemelt volna meg egy önálló komplex törvényt a szőlőágazatéhoz hasonlóan?

Ráadásul az uniós gyakorlat is ezt szorgalmazza. Például a jelen törvénytervezet által honosított európai parlamenti és tanácsi 2001/109/EK-irányelv 1. pontja nyomban azzal kezdődik, hogy az idáig érvényben lévő 1976. július 20-ai EKG-tanácsi irányelvet hatályon kívül helyezi. Szó szerint idézem az új irányelv első pontját: "Most új módosításra kerül sor. Az egyértelműség kedvéért célszerű az említett irányelvet hatályon kívül helyezni, és ezzel az irányelvvel helyettesíteni."

Ezzel a világos elvvel szemben áll a magyar gyakorlat. Hiszen nálunk még az 1970. évi XXXVI. törvényerejű rendelet is hatályban maradt, jóllehet gyakorlatilag a rendelet címén és a preambulumán kívül a teljes jogszabály megváltoztatásra került. Ráadásul a megmaradt cím és preambulum sem fedi a valóságot, mivel a gyümölcstermesztésen kívül a szőlőtermesztést és a borgazdálkodást is magában foglalja, amelyekről pedig a törvény már nem rendelkezik. Érdemes a meghagyott preambulumot szó szerint idézni - kérem, figyeljenek! "A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szőlő- és a gyümölcstermesztés fejlesztése, a magyar borok minőségének további javítása érdekében a következőt rendeli el." A cím és a preambulum változatlan meghagyásának magyarázatául csupán egyetlen elfogadható érv szolgálhat. Talán bizony Magyarországon a "népköztársaság" szó használata vált ismét gyakorlattá, csak mi, országgyűlési képviselők hivatalosan erről még nem kaptunk értesítést. Való igaz, mindennemű értesítés nélkül is az utóbbi négy évben a népköztársasági légkört határozottan éreztük. Például a jelenlegi és a mostanihoz hasonló törvény-előterjesztések kapcsán.

Köszönöm a figyelmet.