Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.10:07:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.), 310. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:32


Felszólalások:  Előző  310  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem mint az ország egyik leghátrányosabb kistérsége országgyűlési képviselőjének, vidéki képviselőtársaimmal egyetértésben, pontos ismereteim vannak arról, mire is van szüksége a nélkülöző vidéknek. Ebből következően mi, vidéki képviselők azt is tudjuk, mire nincs jelenleg szüksége a szenvedő magyar vidéknek.

Kezdjük az utóbbival! Nincs szüksége a magyar vidéknek újabb nyakába ültetett bizottságokra, tanácsokra és tanulmánykészítő testületekre, amelyek gyakorlatilag a vidék fejlesztéséről szóló szűkös források felélése céljából jönnek létre, vagy mint a jelen esetben, hozzák létre őket. Magyarán szólva, semmi szükség sincs a törvénytervezetben előterjesztett nemzeti vidékfejlesztési tanácsra, semmi szükség sincs újabb, a vidék pénzét felélő budapesti bizottságokra, az ezzel járó titkárságokat, főosztályvezetőket magában foglaló hivatalok létesítésére, miközben a felszínen a takarékos államról szóló frázisokat halljuk.

A parlament utolsó heteiben létesítendő bizottságról szóló előterjesztés egyértelmű mögöttes szándékot sejtet. Mivel a vidék igazi gondjával, nem pedig a saját megélhetésükkel foglalkozó országos és regionális szervezetek pontosan tudják, mi mindent kellene a vidéken megvalósítani, amennyiben az őket megillető forrásokhoz hozzájuthatnának, ezért semmi szükség nincs egy, a vidék pénzét felélő újabb megélhetési bizottságra.

A törvénytervezet 1-3. §-a rendelkezik a megvalósítandó bizottság feladatairól, amely komplex feladatok összességükben a helyzetfelmérésben, a tanulmánykészítésben, a javaslattételben és a véleményezésben merülnek ki. A törvényileg létrehozott országos tanács valójában a már meglévő hivatali infrastruktúra duplikálását jelentené, ráadásul ezzel az újabb budapesti szervezettel a vidéket megillető szubszidiaritás elve mindenféleképpen sérülne.

Azonkívül a tervezet 3. §-a szerint a tanács az információit, adatait a már hasonló feladatkörben működő, "az állami szervektől, helyi önkormányzatoktól, fejlesztési tanácsoktól és köztestületektől" szerezné be. Íme a hivatali apparátus felesleges növelésének előterjesztő által is bevallott egyértelmű bizonyítéka! Az egész előterjesztésből az általános indoklás egyetlen önkritikus gondolatával lehet csupán egyetérteni: "Az elmúlt másfél-két évtizedben lezajlott folyamatok jelentős változást hoztak a vidék életében, ennek keretében pozitív változások is történtek." Bevallottan túlsúlyos negatív intézkedéseket ne kelljen még tovább növelni a magyar vidék nyakába ültetett drága hivatali apparátus eltartásával!

Amennyiben a létesíteni kívánt Nemzeti Vidékpolitikai Tanácshoz delegálandó szervezetek képviselői, a tudományos szakmai oldal, a társadalmi képviseleti oldal és a kormányzati képviselet jelenleg ezen bizottság nélkül nem tudja vidékpolitikai állásfoglalásait megjeleníteni a végrehajtó hatalom felé, akkor ezzel az előterjesztésével a kormányzat indirekte elismeri, hogy Magyarországon nemcsak közigazgatási válság van, hanem alkotmányos válság is.

A tervezet 2. § h) pontja a majdani bizottságnak feladatául adná, hogy "kísérje figyelemmel az Európai Unió és a tagállamok vidékpolitikai tevékenységét, és hasznosítsa az ennek során szerzett tapasztalatokat". Ezt az összehasonlítást mi, a határ menti régióban élők, az Ormánságban már régen elvégeztük. Hiszen a határon átnézve naponta látjuk a szomszédos országok vidékpolitikájának és a hazai vidékpolitikának a különbözőségét. Míg ott az ugyancsak aprófalvas és ugyancsak csökkenő létszámú vidéki lakosság mellett folyamatosan fejlesztik az iskolákat, óvodákat, önkormányzatokat, szociális ellátórendszert, addig nálunk sorra szüntetik meg ezeket az intézményeket. Ott fejlődik, itthon pedig sorvad a vidék.

Persze az is igaz, hogy amíg ott a vidékpolitikai bizottságok nélkül is a vidékfejlesztési források évről évre pontosan megérkeznek, addig nálunk a vidéket megillető forrásokat a jelenlegi előterjesztésben is körvonalazott bizottságok és ezek használhatatlan tanulmányainak költségei emésztik fel.

Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  310  Következő    Ülésnap adatai