Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.13:44:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.), 269. felszólalás
Felszólaló Dr. Baja Ferenc (MSZP)
Beosztás a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 4:36


Felszólalások:  Előző  269  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány programjában célul tűzte ki az érdemi párbeszédet, a folyamatos érdekegyeztetést a szakszervezetekkel, munkaadói érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel, valamint partnerséget ígért és kért a tudomány képviselőinek.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2002. július 26-án megállapodás született az érdekegyeztetés megújításáról és ennek keretében gazdasági, szociális tanács létrehozásáról. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy az előző kormány idején már működött egy hasonló funkciójú, az Országos Érdekegyeztető Tanácsnál szélesebb összetételű testület, a Gazdasági Tanács. A Gazdasági és Szociális Tanács 2004. augusztus 24-én alakult meg a gazdaság, a munkavállalók, a civil társadalom és a tudomány képviselőinek részvételével, egy hosszú, az érintettek bevonásával történt szakmai előkészítő munka eredményeként.

A testület 2005. február 25-ei ülésén konszenzussal elfogadta alapszabályát, amely rögzíti feladatát, összetételét és működésének főbb szabályait. A Gazdasági és Szociális Tanács, hasonlóan az Európai Unió tagállamaihoz és más fejlett országokban működő testületekhez, konzultatív fórum, amely véleményeket, ajánlásokat és állásfoglalásokat fogad el. Működésének nincs közvetlen hatása a parlament munkájára, a Gazdasági és Szociális Tanács a társadalmi párbeszéd intézménye, és nem a törvényhozás második kamarája.

Az általa elfogadott állásfoglalásoknak és ajánlásoknak, véleményeknek nincs jogilag kötelező ereje, ezek figyelembevételét az állami döntéshozók részéről a képviselt elvek, célok társadalmi és gazdasági jelentősége és hosszabb távon magának a Gazdasági és Szociális Tanácsnak a tekintélye biztosítja.

A Gazdasági és Szociális Tanács, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács viszonya rendezett, jogosítványaik tartalmukat és jellegüket tekintve is határozottan elkülönülnek. A Gazdasági és Szociális Tanács alapvető funkciója a gazdaságot és a társadalmat érintő átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák rendszeres vizsgálata és az ezek kezelésére javasolt nemzeti stratégiák megvitatása, ideértve a gazdasági és szociálpolitikát, a munkaügyet és foglalkoztatáspolitikát, a társadalombiztosítást és az egészségügyet, illetve az Európai Unió vonatkozó stratégiai kérdéseit, illetve minden egyéb olyan stratégiai kérdést, amellyel a GSZT foglalkozni kíván.

A kormány és a Gazdasági és Szociális Tanács alapítóinak egybehangzó szándéka és együttes törekvése volt, hogy a testület független, pártpolitizálástól mentes és kormányzati ciklusokon átívelő intézményként jöjjön létre. A függetlenség és politikamentesség számos garanciális eleme már az alapszabályban rögzítésre került. Ilyen garanciális elem egyebek mellett, hogy a mindenkori kormány nem tagja a Gazdasági és Szociális Tanácsnak, meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt plenáris ülésein, de szavazati joga nincs. A GSZT függetlenségének és politikamentességének s ezzel együtt kormányzati ciklusokon átívelő stabilitásának és érdemi működésének további fontos garanciáját adja a javaslatban szereplő törvényi szintű szabályozás, amelyre számos európai példa van. A törvényjavaslatot a Gazdasági és Szociális Tanács 2005. december 1-jei plenáris ülésén megtárgyalta, annak tartalmáról egyetértés alakult ki.

Tisztelt Ház! A társadalmi párbeszéd hazai intézményrendszerében szükséges egy olyan intézményesített fórum létrehozása és az ahhoz kapcsolódó jogi háttér megteremtése, amely lehetőséget biztosít a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiákról az érdekeltek széles körével való magas szintű konzultációra. Ez teljesíti ki azt a Magyarországon a rendszerváltással párhuzamosan megfogalmazott igényt, amelynek következetes elvárása az állami döntésekben való mind szélesebb körű részvétel, a döntéseket megelőző társadalmi vita minél szélesebb körre való kiterjesztése. Ez a törekvés felel meg a demokratikus jogállamok eszményének, a Magyar Köztársaság alkotmányában deklarált elveknek.

Ennek figyelembevételével kérem önöket, hogy fogadják el a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslatot, amelyet a bizottságokban megtárgyaltak, és a bizottságok egyébként támogatásra méltónak találtak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem a javaslat elfogadását. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  269  Következő    Ülésnap adatai