Felszólalás adatai

DEÁK ANDRÁS (Fidesz): Igen, avval is telik az idő, ha négy vagy hat évvel korábbi törvényjavaslatokról beszélgetünk, és oda mutogatunk vissza, mintha négy éven keresztül az MSZP-SZDSZ nem kormányzott volna. De ezzel kapcsolatban, miután az ellenzéki képviselőket figyelmeztették, hogy az az ominózus rendelet 2000-ben született meg, ezzel kapcsolatban egy megjegyzést hadd tegyek, ami legalább olyan fontos, mint a 2000. év decemberi dátuma. A hivatkozott rendelet hatálybalépésének az ideje 2004. január 1-je.

Ha már emlékeztetjük egymást, akkor én hadd emlékeztessem a szocialista és a szabad demokrata képviselőket arra, hogy azóta semmi gondjuk nem volt evvel a rendelettel egészen addig, amíg Orbán Viktor elnök úr nem hozta szóba a parlamentben, hogy talán egy kicsit sokacska a nyereség. Hogy aztán ezt most luxusprofitnak vagy extraprofitnak hívjuk, most mellékes körülmény, a luxusprofit azóta egész jól bement a köztudatba, tehát nyugodtan használhatjuk ezt a szót. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Extraprofit!) Mindenesetre egy biztos, hogy a kormányzó pártok is észbe kaptak, és ők is sokallni kezdték a nyereséget (Dr. Géczi József Alajos: Mert szólt a Viktor. - Podolák György: A vezéretek szólt.), akár luxusprofitnak hívjuk, akár extraprofitnak. Hiszen, ha nem így lett volna, akkor most ez a törvénymódosító indítvány nem lett volna itt előttünk.

A 2004-es hatálybalépés óta eltelt kettő év a szocialista képviselők számára elröppent anélkül, hogy bármit szóltak volna ellene. Ezért aztán Podolák képviselő úrnak fölhívom a szíves figyelmét arra, hogy a 2001-es nyereségnövekedésért egy 2004-ben hatályban lévő törvényt okolni kicsit zavaros történet. Elmesélem, Podolák úr, hogy az átlagnyeresége az erőműveknek azért következett be, mert megépítették a csepeli erőművet, és annak hihetetlen, a tőkéhez viszonyítva nagyon magas nyeresége volt. Ha jól emlékszem, nem vagyok benne biztos, de a nagyságrendje biztos igaz annak, amit mondok, 80 százalékos nyereségkulccsal dolgozott az erőmű. Tehát az ország energiatermelésének átlagnyereség-növekedése ebből fakadt.

A hatósági ármegállapítás - tegyük hozzá - nem olyan, hogy hamm, cipó, bekaplak! Itt egy elemzés szükséges ahhoz, hogy mik azok a költségek, amelyeket elfogad az állam az erőmű költségeiből. Nemrég tudtam meg, nem erre a törvényjavaslatra készülve, hogy az Energia Hivatal munkatársai közül már csak három foglalkozik összesen ármegállapítással és költségelemzésekkel, mert elbocsátották a többieket, költségtakarékosság is van a világon a magyar közigazgatásban, csak nem mindig ott folyik a spórolás, ahol célszerű és indokolt lenne. Ma már - még egyszer mondom - összesen három munkatársa az Energia Hivatalnak foglalkozik az ármegállapítással, és természetesen az ármegállapítás ennek megfelelően meglehetősen döcögős.

Ha már az ármegállapításról szó esett, azért hadd emlékeztessem szintén a kormánypárti képviselőket, hogy az elmúlt ciklusban, a '92 és '96-os évek között volt lehetősége, lejárt egy ciklus, amikor is új ármegállapításra lehetett volna szert tenni. Az Energia Hivatal nem tudom, miért, de lényegében egy hang nélkül továbbengedte az erőművi árakat, márpedig ha az alapárak rosszak, akkor az arra rakódó éves költségnövekedés, akármilyen szigorúan nézik is az ellenőrzésnél, önmagában már rossz lesz.

Arról már nem beszélek, hogy kellene egy energetikai koncepció, hiszen addig, amíg nincsen koncepció - ezt Szalay képviselő úrnak mondom -, nagyon nehéz eldönteni, hogy egy kormány számára mi a jó, a szabad piac vagy a hatósági ár. Tehát energiakoncepció - négy év állt a koalíciónak rendelkezésére, sajnos nem került rá sor. A jelenlegi törvénymódosítás, különösen így a kormányváltás előtt... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - mert kormányváltás mindenféleképpen lesz, 2007 nyarán pedig lesz egy piacliberalizáció.