Felszólalás adatai

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A villamos energia árszabályozását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a közüzemi célra lekötött villamos energia termelői árai ismét a hatósági árszabályozás körébe tartozzanak. A törvényjavaslat céljának könnyebb megértéséhez azonban érdemes röviden áttekinteni a törvényjavaslat benyújtásának indokait, különösen a közüzemi célra lekötött villamos energia termelői árára vonatkozó szabályozási környezetet.

A vizsgálandó időszak kezdete a tíz évvel korábbi időszakra nyúlik vissza, hiszen '95-96-ban az erőművek privatizációja során hosszú távú áramvásárlási szerződések kerültek megkötésre az erőművek és az MVM között. A hosszú távú áramvásárlási szerződések megkötéséből származó állami bevétel, amely a legjelentősebb bevételek egyike volt, tehát privatizációs bevételt jelentett. A megállapodások stabil, kiszámítható jövedelmezőséget biztosítanak azon befektetőknek, akik a meglévő erőművek modernizálásával vagy új erőművek építésével hosszú távon biztosítják a hazai igények kielégítéséhez szükséges villamosenergia-termelő kapacitások rendelkezésre állását.

A szerződésekben árképletek kerültek meghatározásra, de az árképletek alkalmazását a hatósági szabályozás felülírta. Az árszabályozással a Horn-kormány a privatizációs szerződések megkötésekor a villamos energia árszabályozásáról és a '97. január 1-ig terjedő árkiigazításról szóló kormányhatározatában 8 százalékos tőkearányos nyereséget garantált. Ez alapján egy négyéves ciklusra hatósági árszabályozási rendszer jött létre. 1997-ben az átlagos termelői nyereség 8,2 százalékos volt, amely 2000-ig folyamatosan emelkedett az erőművek hatékonyságjavító beruházásainak következtében. 2000-ben az erőművek átlagos nyeresége már több mint 15 százalékra emelkedett.

2000-ben az Orbán-kormány megrendelésére egy nemzetközi tanácsadó társaság "Energia- és piacnyitási program" című tanulmányában jelezte, hogy a hosszú távú szerződések akadályozzák az energiapiac liberalizációját, mivel szinte a teljes hazai erőművi kapacitást 2010-2015-ig lekötik, így nem marad szabadon értékesíthető villamos energia a piacon. Emiatt a nemzetközi tanácsadó javasolta az Orbán-kormány számára, hogy az új szabályozási ciklusban hatósági árakkal szorítsa le, és ezáltal ösztönözze a termelőket a szerződések újratárgyalására.

Amennyiben az Orbán-kormány az általa megbízott nemzetközi tanácsadó javaslatát figyelembe vette volna, akkor a 2001-től 2005-ig terjedő árszabályozási ciklusra a Magyar Energia Hivatalnak olyan hatósági ármegállapításra kellett volna javaslatot tennie, amely a 2001-es évben újra 8 százalékra szorítja le az erőművek nyereségét. Ehhez képest a Matolcsy György, akkori gazdasági miniszter által aláírt hatósági árrendelet hatályon kívül helyezte a 8 százalékos nyereségre vonatkozó szabályozást, és új árképletet vezetett be. Az Orbán-kormány gazdasági miniszterének döntése következtében az erőművek 2001-es nyeresége a várható 8 százalék helyett 22,8 százalékos lett. Ez az árszabályozás működött 2003 végéig, ami folyamatosan hasonlóan magas nyereséget biztosított az erőművek befektetői számára.

Az Orbán-kormány által előterjesztett és 2001 decemberében megszavazott villamos energiáról szóló új törvény azonban megszüntette a termelőkre vonatkozó hatósági árszabályozást 2004. január 1-jétől, így a szerződésekben szereplő, de eddig nem alkalmazott és többször megváltoztatott hatósági árszabályozáson alapuló árképletek léptek életbe. Ennek eredményeképpen 2004-ben az erőművek nyeresége elérte a 22,3 százalékot. Ez a törvényjavaslat tehát az Orbán-kormány szabályozási hibájának a korrigálására tesz javaslatot, és biztosítja a kormány számára, hogy a felek közti megállapodás hiányában a hatósági ár eszközével éljen, amely kiterjed a hosszú távú áramvásárlási szerződésekben rögzített, magas nyereséget biztosító értékesítési árakra is.

Az energia-albizottság ezelőtt tíz nappal tárgyalta e témát az áramtermelők hosszú távú szerződésével kapcsolatosan, és lényegében arra a megállapításra jutott, feltétlenül szükséges, hogy eszköz legyen a kormány kezében ahhoz, hogy ezeken a szabályozókon érdemben változtatni tudjon, hiszen a polgárjogi szerződések jelen pillanatban sem módot, sem lehetőséget nem adnak olyan korrekcióra, amit az áramtermelők részére szükséges lenne megtenni. A számok alapján teljesen egyértelművé vált, hogy amivel több nyereség képződik az áramtermelőknél, annak egyenes arányában nő a veszteség az MVM-nél, amelyet mindenkor, tehát az elmúlt tíz évben szinte minden évben a kormány a költségvetésen keresztül kompenzált.

Tehát a törvényjavaslat, amelyet előterjesztettem, megteremti annak a lehetőségét is, hogy a teljes piacnyitáskor a villamos energia termelői árai alacsonyabb szintről induljanak, így a villamos energia versenypiacának megnyitásakor tényleges versenyhelyzet alakulhat ki a villamosenergia-termelők között.

Mindezek alapján tisztelettel kérem képviselőtársaimat, különös tekintettel ellenzéki képviselőtársaimra, hogy a magyar lakosság érdekeit szem előtt tartva támogassák a benyújtott törvényjavaslatot, még akkor is, ha ez a korábbi szabályozási hibájuk beismerésével jár együtt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)