Felszólalás adatai

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a módosító indítványokat, amelyek nagy számban érkeztek a törvényhez. Egy olyan törvény módosításáról van szó, ami az életünket nagyon széles körben meghatározza, hiszen az épített környezet körülvesz bennünket, hosszú évtizedekre, évszázadokra határozza meg a település, az ország arculatát.

Az életminőséget befolyásoló kérdésről van szó. Az építési törvényt széles körben módosítja a tervezet, hiszen részben a pontosító szabályokkal, részben olyan új intézmények bevezetésével, mint például a biológiai aktivitásérték szabályozása vagy a kártalanítási szabályok rendezése, a településrendezési szerződés új intézményének a bevezetésével, a szakértők, a tervellenőrök felelősségével, a kiviteli tervek ellenőrzésével, az építtető felelősségének a rendezésével - és folytathatnám tovább, hogy mi mindennel egészült ki - pontosítódott ez a törvény, amely hitünk szerint az előkészítés hosszadalmas volta, a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés alapján egy hatékonyabb és jobb törvény; az érdekeinket jobban szolgáló törvénnyel rendelkezik majd az építésügy, az építésipar. Ez annál is fontosabb, mert ismételten utalnom kell a II. nemzeti fejlesztési tervre, amelynek kapcsán megháromszorozódik az építési munka, az építésügyi feladat is, és így nyilván alapvetően előkerül a minőség kérdése, amit persze nem csupán ezen szakmai jogszabályok befolyásolnak, hanem a szakmai ismeretek, a beépítésre kerülő anyagok egészen a minőségi rendszerekig, amelyek előkészítésével kapcsolatosan a szakmai szervezetek önkéntes alapon sokat tettek az elmúlt időszakban, és ami nagyon fontos lehetőséget teremt.

Természetesen ahhoz, hogy építésügyi feladatainkat eredményesen teljesíteni tudjuk, nem csupán szabályokra van szükség, hanem olyan rendszerek kialakítására is, amelyek biztosítják az építőipari szervezetek hatékonyságát. Ezt szolgálja az építőipari clusterrel kapcsolatos elképzelésünk, amely magában foglalja többek között a szakképzés javítását, a hálózatos együttműködést, amely szinergikusan felerősíti egymást, és amely alapján bízunk abban, hogy a magyar építőipar egyre szélesebb körben tud megfelelni a II. nemzeti fejlesztési tervben jelentkező építőipari feladatoknak.

Az elhangzott módosítások, illetőleg az írásban beadott módosítások, ahogyan említettem, úgy gondolom, sokat tettek hozzá az általunk letett módosításokhoz. Ezeket jó szívvel fogadtuk. Persze, voltak olyanok, amelyeknél mérlegelés után azt kellett mondanunk, hogy nem támogatjuk, nem illik a jogalkotás logikájába, rendjébe vagy éppen a szabályozás folyamatába. Balsay István képviselő úrnak - akinek sajnos el kellett mennie - úgy érzem, ilyen kérdése például a közügy, de a másik, egyeztetésekkel kapcsolatos javaslatot én már jó szívvel fogadnám, bár - ahogyan nézem - lehetséges, hogy a szabályozás teljes egészében nem alkalmas erre, de az egyeztetés nyilván egy olyan módszer, ami a települések fejlesztését nagymértékben elősegíti. Muszáj figyelemmel lennünk arra, hogy a települések élő, organikus szervezetek, fejlődnek, új agglomerációk alakultak ki. Célszerű, hogy ezeket az egyeztetéseket lefolytassuk.

Kocsis Róbert javaslatait is nagy figyelemmel kísértem. Az építésügyi fogalmakkal kapcsolatosan én inkább arra az álláspontra helyezkednék, hogy arra való tekintettel, hogy Étv., OTÉK és más egyéb jogszabály, széles körben határoz meg fogalmakat, nyilván nem lehet a teljeskörűségre törekedni, hiszen annyi szakmai fogalom van, hogy nem feltétlenül kell ezeket jogszabályban rögzíteni. A szakmai normák, amelyek ebben az esetben most természetesen nem jogszabályt jelentenek, a szakmai írások, dokumentumok is nagymértékben hozzájárulnak ezen fogalmak tisztázásához. Itt tehát mindenképpen meg kell húznunk a határt, hogy mi tartozik a jogi szabályozás körébe, esetleg például mi a szakmai irodalom körébe. Ha ilyen konkrét javaslatok születtek volna, akkor ezt nyilván tudtuk volna módosítani.

Természetesen van olyan módosító javaslat, ami jó és támogatásra is kerül, de a hatósági rendszerrel kapcsolatosan tett javaslatával összefüggésben hadd tegyek néhány megjegyzést, ami - ha jól értem - tulajdonképpen az építésügyi hatósági eljárás államosítására irányul, vagyis az önkormányzati szervezetektől állami szervezetekhez, a regionális építésügyi hivatalhoz kerüljön ez a feladat.

Itt most ez a javaslat nem kerül támogatásra, de nyilván egy nagyon komoly javaslat, amit végig kell gondolni, meg kell fontolni, hiszen ennek a rendszernek is számtalan előnye van, de hozzáteszem, számtalan feltétele is van. Azt hiszem, egyelőre ezzel vannak gondok. Ezt egy nagyobb kontextusba kell helyezni a közigazgatási reformmal párhuzamosan. Ennek számtalan feltétele van. Szakmai, anyagi feltétele van, és olyan összefüggése, amely az államháztartáshoz is kötődik, az államapparátus nagyságához is kötődik, ahhoz is, hogy egy ilyen javaslat kiérlelése hosszú feladat, mindenképpen széles körű egyeztetést igényel az önkormányzatokkal. Ez nem érett meg Magyarországon. Ezzel nem mondom azt, hogy ezt célszerű végigjárni, ezt célszerű megvalósítani, de úgy érzem, az a véleményem, hogy nem értünk el egy olyan pontra, amikor ebben a kérdésben érett döntést tudunk hozni. Ezért javasoljuk, hogy a jelenlegi rendszer javításával, jobbításával, hatékonyabbá tételével haladjunk tovább az úton, de természetesen ezt a komoly javaslatot sem vetjük el véglegesen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az építésügyi törvény tehát a magyar szabályozás egyik kiemelkedő törvénye, de azt mondom, a magyar fejlesztéspolitika egyik fontos eszköze.

(20.30)

Jó időben kerül elfogadásra, hiszen az előttünk álló széles körű fejlesztési feladatokat reményeim szerint a törvény segítségével még hatékonyabban tudjuk megoldani. Még egyszer megköszönöm a módosító javaslatokat, és e törvény tekintetében is kérem megtisztelő támogatásukat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)