Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm szépen a hozzászólásokat államtitkár úrnak is. Igyekszem sok mindenre reagálni. Releváns a vita, tehát most is működik atomerőmű, a majdani hulladékok elhelyezésének kérdése aktuális, függetlenül attól, hogy megépül Paks II. vagy nem. Tehát ezt is le kell majd szerelni, és el kell helyezni a kiégett fűtőelemeket.Nacsa képviselő úrnak köszönöm a jelzést. Tudomásom van róla természetesen, hogy a kilencvenes évek elején minősítették egyszer ezt a Bodai Agyagkő Formációt is, de tudni kell, ahogy éppen államtitkár úr jelezte, hogy a kapacitásokat nagyjából lekötötte Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású tároló megépítése, és 2013-ban indult meg tulajdonképpen az RHK-nak az a projektje, amely a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését szolgálta. Tehát ez akkor indult meg, és nem keverendő össze valóban a nagy aktivitású hulladékok és a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése. Egyébként Volner képviselő úr is összekeverte ezeket a felszólalásában.

Én nem akartam Paks II. vagy az atomenergia kapcsán most vitát indítani, de mindjárt reagálok Volner képviselő úr felvetéseire is.

Ugyanakkor én is teszek egy kísérletet, mondhatni, kósza kísérletet arra, hogy meggyőzzem Schanda Tamás államtitkár urat és Kovács Pál államtitkár urat is, hogy politikai döntést kell hozni. Azt, hogy politikai döntést kell hozni, az önök miniszterelnökének szavaival tudom alátámasztani. Tudjuk, hogy 2013-ban elindult az a projekt, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló. De már nagyon régóta történtek itt kutatások. Én konkrétan megkérdeztem az Országos Atomenergia Hivatalt ezen a múlt év februárjában Bodán tartott közmeghallgatáson, hogy eddig mennyi pénzt költöttek el erre a projektre. Itt volt egy nagyon durva becslésként ez a tízmilliárdos összeg, nem valós értéken, de hogy összesen körülbelül tízmilliárd forintot költöttek el.

A miniszterelnök úr 2015-ben egyértelművé tette, hogy elismeri Pécs város vétójogát ebben a kérdésben. Mi ezt folyamatosan hivatkozási alapként használtuk Pécsen és a pécsi akkori fideszes városvezetés polgármestere, mindenki mondta, hogy nyugalom, most lezárul 2018-ig egy kutatási fázis, és majd utána jön el az ideje, hogy megkérdezzék nemcsak Pécs, hanem a térség lakosságát. Lezárult a 2018-as kutatási fázis, azért volt a közmeghallgatás, és ezt követően most egy telephelykutatási engedélyt adott ki az Országos Atomenergia Hivatal erre a mélygeológiai tárolóra úgy, hogy teljesen világos az OAH vezetésének is  ott van a jegyzőkönyvben , hogy Pécs elutasítja ezt a projektet. Benne van a jegyzőkönyvben az OAH vezetőjének nyilatkozata, hogy látják ezt a problémát, jelezték a döntéshozók felé; az erőforrás, az idő és a pénz is. Mi nem vitatjuk, nem vagyunk sötétzöldek, tisztelt Volner képviselő úr, hogy ha már döntöttek az elődeink az atomenergia használatáról, akkor a nukleáris hulladékokat felelősen a létező legjobb technológia, a legjobb biztonság szerint el kell helyezni. Tehát mi sem tudunk mást mondani, mint hogy valahol kell egy mélygeológiai tároló.

Azt az önök miniszterelnöke ismerte el, hogy joga van az adott térség lakosságának véleményt mondani. Tehát kelle most politikai döntés? Önök még akár tíz évig, húsz évig akarják a milliárdokat önteni abba, hogy megvizsgálják, hogy az a bizonyos Bodai Agyagkő Formáció műszaki-geológiai adottságok szerint jó-e? Ezt meg lehet csinálni az önök olvasatában, még tíz évig, mondjuk, még 10 milliárdot rákölteni, majd utána szembesülnek azzal, amit már most elismert az OAH vezetője, hogy Pécs ezt nem akarja. Tehát azt gondolom, most lenne itt az ideje a felelős politikai döntés meghozatalának, hogy megvizsgáljuk, hogy a lakosság elfogadja-e, a társadalmi-gazdasági szempontok lehetővé teszik-e, hogy egyáltalán a Bodai Agyagkő Formáció ilyen szempontból egy konkrétan megvalósítandó mélygeológiai tároló helyszíne legyen.

Azt is szeretném elmondani Nacsa képviselő úrnak, hogy a tekintetben, hogy még milyen helyszínek vannak Magyarországon, elég komoly a választék. Az egyik ilyen fórumon láthattuk, éppen az RHK munkatársai kivetítették, hogy hány olyan helyszín van Magyarországon, olyan kőzetformáció, ami nem kizárt, hogy műszaki-geológiai szempontból jobb. Csak senki nem végezte el a társadalmi és gazdasági értékelést, hogy mekkora agglomerációra fognak a negatív gazdasági hatások kihatni.

Tehát mi azt mondanánk, hogy most szülessen egy politikai döntés, vizsgálják meg a társadalmi-gazdasági hatásokat, igen, értékeljék újra a potenciális kutatási területeket, hozzuk meg azt a politikai döntést, hogy a rendelkezésünkre álló idő és pénz felhasználásával olyan helyet kutassunk, ahol majd esetleg a lakosság el is fogadja, ha találtunk egy megfelelő kőzetet.

Tehát, tisztelt Volner képviselő úr, mi sem azt mondjuk, nem Paks vitáját kinyitva, hogy nem kell ezt a problémát felelősen megoldani. Meg kell, csak mi úgy gondoljuk, hogy ebből a szempontból most, ha már eddig nem történt meg, figyelembe kell venni a lakosság igényeit, a társadalmi és gazdasági szempontokat.

Szintén képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy a balliberális jelzőt nem vettem magamra, ezt talán nem rám értette képviselőtársam. Most az atomenergia elvi vitáját sem szeretném újranyitni, csak egy dologra szeretném felhívni a figyelmét. Ön  nem tudom  halálesetek számával támadta a zöldaktivistákat Németországban, nem tudom pontosan, hogyan fogalmazott.

Vane tudomása Volner képviselő úrnak arról, hogy hány ember halt meg Pécsen és térségében az uránbányászat hatásai miatt? Tehát hány ember és hány család veszítette el a hozzátartozóját, akik részt vettek az uránbányászati tevékenységben? Vane fogalma arról, hogy milyen brutális környezetpusztítást jelent a nukleáris energia használata? Járte valaha Kővágószőlős térségében, és szembesülte azzal, hogy milyen helyrehozhatatlan károkat okozott az atomenergia?

Arra válaszoljon nekem, képviselő úr, mert lehetne beszélni az atomenergia használatáról, de én most ebben a vitában arról beszéltem, hogy ha van egy hosszú távú kötelezettségünk, hogy a nagy aktivitású hulladékokat helyezzük el, akkor most kell helyesen meghoznunk azokat a döntéseket, hogy milyen módon lehet arra a lehető legjobb helyszínt megtalálni  nyilván itt a lehető legjobb a legkisebb rossz egyértelműen , és oda befektetni a szűkösen rendelkezésre álló anyagiakat és ott megkezdeni a kutatásokat, hogy majd évtizedek múltán ez a probléma megoldható legyen.

Hozzáteszem, a finanszírozás sem megoldott. Ahogy már említettem, technológiai problémák is vannak, a skandináv országokban azért akadtak meg ezek a kutatások, mert nincsenek meg azok a technológiák, hogy gránitba elhelyezzék és ott biztonságosan ezeket elszigeteljék, de a finanszírozás sem megoldott kérdés. Tehát pontosan mekkora összegbe fog kerülni adott esetben az erőművek leszerelése, a hűtőelemek elhelyezése, ezt a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kelle finanszírozni, és ebben most konkrétan mennyi pénz van. Ebben a pénzügyi alapban jelenleg a leszerelés majdani költségvetésének a töredéke van benne. Ez a probléma, egyrészt van ez a helyszínválasztási probléma, van a műszaki szakmai probléma a helyszín, a technológia kapcsán, és van a finanszírozási probléma. De azt már én is elismerem, hogy ez nem feltétlenül kapcsolódik ehhez a törvényjavaslathoz. Köszönöm.