A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nekünk Kelet-Nógrádban sosem volt egyszerű a helyzetünk. A rendszerváltozás éveiben a szénbányászat és a nehézipar leépítése teremtett drámai helyzetet térségünkben, hiszen 30 százalék fölött volt a munkanélküliség, tulajdonképpen szociális, gazdasági és társadalmi válsággócként jelentünk meg hazánk térképén. Ezért volt fontos, hogy 2002-ig az akkori kormányzatok mindegyike próbált segítő kezet nyújtani a leghátrányosabb helyzetű térségek kiemelt támogatásával. A kétezres évek első évei pedig kifejezetten pezsgőek voltak, ipari parkok jöttek létre, intenzíven megjelent a külföldi tőke Bátonyterenyén, Pásztón és Salgótarjánban, nagyon jelentős szennyvízelvezetési programot valósítottunk meg, elindítottuk a 21-es út fejlesztését, kiváló határon átnyúló kapcsolatokat építettünk ki, így valódi esélyünk nyílt a felzárkózásra.

2002 után azonban rövid időn belül sikeresen letérítették a baloldali kormányzatok a felfelé vezető pályáról térségünket. A 21-es út négysávosítását elszabotálták, a működő tőke beáramlása veszített lendületéből, a munkanélküliség megugrott, az elvándorlás felerősödött, a hátrányos helyzetű térségek kiemelt támogatását megszüntették.

A 2010-es kormányváltást követően viszont ismét esélyt kaptunk arra, hogy sokévnyi helyben járás után végre saját kezünkbe vegyük sorsunk alakítását, és a kormány támogatása mellett megkezdjük az építkezést, Kelet-Nógrád újrapozicionálását. Három fő célt tűztünk ki akkor: egyrészt munkahelyteremtéssel együtt járó gazdaságfejlesztés megvalósítása, másrészt felhelyezni hazánk fejlesztési térképére térségünket, harmadrészt erősíteni a helyi identitást.

Mindenfajta nehézség ellenére a Covid előtti röpke tíz év igenis sikeres volt Kelet-Nógrád életében, mert négysávosítottuk végig Hatvan és Salgótarján között a 21-es utat, új ipari parkokat hoztunk létre, kiemelt kormányzati támogatást kaptak a Wamsler, a Salgglas, a Mitsuba, a Bumchun, a Mikropakk, az Eglo, a SungEal vagy az Alukov kutatás-fejlesztési, munkahelymegőrző, munkahelyteremtő vagy új értéket létrehozó beruházásai. Megújult a világörökség részeként számontartott Hollókő és nemzeti kegyhelyünk Szentkút, mindemellett több helyen jelentős turisztikai attrakciófejlesztési projektet valósítottunk meg.

A „Modern város” és a „Magyar falu” programoknak, a területfejlesztési operatív program forrásainak, a kormányzati külön támogatásoknak köszönhetően városaink és falvaink soha nem látott mértékben léphettek előre.

(19.40)

Elindítottuk az onkológiai centrum építését Salgótarjánban, óvodafelújítási, bölcsődeépítési, csapadékvíz-elvezetési programok valósultak meg vagy valósulnak meg. Ezen túlmenően utakat és járdákat építettünk.

A Covid, a kevésbé barátságos európai politikai tér, a brüsszeli energia- és szankciós politika, de különösen az elhúzódó háborús konfliktus azonban teljesen új helyzetet teremtett országos, illetve helyi szinten is. Nyilván a legfontosabb most nemzeti szinten Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme, de fontos az is, hogy ne adjuk fel álmainkat sem.

Így Kelet-Nógrádban továbbra is prioritás a nógrádi Enjoy Park kialakítása, a turisztikai attrakciófejlesztés, a szervezetépítés, a vendégfogadás feltételének forradalmian újszerű megvalósítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a 23-as út Bátonyterenye elkerülő szakaszának megépítésével, új közlekedési kapcsolat kialakításával, a 81-es vasúti fővonal fejlesztésének újragondolása, a besztercebányai kerület és Nógrád megye határon átnyúló programjainak menedzselése, a gazdaságfejlesztés, a térség tőkevonzó képességének erősítése, szorosabbra vont gazdasági együttműködés, a felső- és középfokú oktatás feltételrendszerének javítása és végül, de nem utolsósorban városaink és falvaink környezettudatos, jövőorientált és fenntartható fejlesztése. Kelet-Nógrád esélyeit és lehetőségeit most jelentős mértékben befolyásolja a makrokörnyezet, az ország gazdasági helyzete, de a jövő építését nem lehet feladni. Valljuk mi is, hogy azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Köszönöm.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Magyarországon egészen a rendszerváltásig nem alakult ki a bűncselekmények áldozatait segítő rendszer. 1989-et követően az önkormányzatok segélyek formájában nyújtottak segítséget az áldozatoknak, míg a civil és egyházi szervezetek a szexuális erőszak és a civilbántalmazás elszenvedőit karolták fel. A magyar nemzeti stratégiában megfogalmazott célok egyike, hogy hazánkban 2025-re minden megyeszékhelyen legyen áldozatsegítő központ, ezzel kialakítva a hálózatos rendszert.

A magyar kormány számára kiemelt jelentőségű, hogy minden állampolgár biztonságban érezze magát, és tudatában legyen annak, hogy amennyiben bűncselekmény áldozatává válik, van hova fordulnia, és nincs egyedül. Az áldozatsegítő központok hálózattá fejlesztésének legfőbb oka az, hogy a bajba került személyhez a lehető legközelebb legyen a fizikailag elérhető segítség. Fontos, hogy komplex segítségnyújtásban részesüljenek az áldozatok, ennek érdekében a központok közvetlen kapcsolatban állnak a közös cél eléréséhez szükséges állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetekkel.

Öröm számomra, hogy választókerületemben 2021 óta az Igazságügyi Minisztérium és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a kialakított áldozatsegítő ponton közösen dolgozik az áldozatsegítési és áldozatvédelmi tevékenységgel összefüggő feladatok eredményes megvalósítása érdekében. Kiemelt jelentőségűnek tartom, hogy a magyar emberek felelősséget érezzenek honfitársaik iránt, segítséget nyújtsanak egymásnak, ebben pedig nagy szerepe van a központoknak, amelyek egyik fő feladata a felvilágosítás, hiszen az időben megkezdett segítségnyújtással lerövidíthető az áldozat felépülési ideje, illetve a tájékoztatás által felismerhetővé válhat a bántalmazás, és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az abúzuson áteső személyt mihamarabb kiemeljék a romboló környezetből.

Tisztelt Miniszter Asszony! (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezem, hogy országos szinten milyen eredményei vannak az áldozatsegítő központoknak…

ELNÖK: Köszönöm.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): …és az azokhoz kapcsolódó társadalmi edukációnak. Várom megtisztelő válaszát.

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány egyik vállalása, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon. Ezen célkitűzés eléréséhez szükséges feltételek között találjuk többek között az oktatást, az egészségügyet és a gazdaság fejlődését. Ezt a célt szolgálják az olyan rendkívüli kezdeményezések is, mint az „Aktív Magyarország” program, amely fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány által okozott elkeseredettség érzésének feloldásában, emellett kiadványaival és a kialakított honlappal segítséget nyújt a családoknak, baráti társaságoknak, utazni vágyóknak Magyarország megismerésének lehetőségeiről.

Az egységes magyar nemzeti összetartozás fenntartásának egyik eszköze hazánk, a tájegységek és az ott élők megismerése, hiszen ezáltal kialakul egyfajta kötődés az adott térséghez és a lakosokhoz. Túl egy világjárványon és a háború jelenlegi árnyékában kiemelten fontos a magyarok összetartása és a haza szeretete.

Ezúton szeretném megköszönni Révész Máriusz államtitkár úr és munkatársai áldozatos munkáját, melyet az „Aktív Magyarország” programon keresztül egyebek mellett hazánk turisztikai fellendüléséért folytatnak. A programnak köszönhetően a választókörzetemben lehetőség nyílt a Somoskői Kirándulóközpont és erdei iskola berendezésére és parkosítására, melyre 34 millió forintot biztosított a kormány. Továbbá létrehozták a „Digitális vándor” elnevezésű applikációt, melyben helyet kapott a Novohrad-Nógrád Geopark is, amely Szent László királyunk társaságában végigvezet a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelyünkön, bemutatva annak geológiai, vallási és történelmi csodáit.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezném, országos szinten milyen eredményei vannak az „Aktív Magyarország” programnak, és ezek tekintetében mi várható a folytatása kapcsán. Várom válaszát.

(13.40)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! 1823 különleges év volt a magyar irodalomtörténetben. Kétszáz évvel ezelőtt a januári napokban olyan események történtek, amelyek hatással vannak napjainkra is.

Ha szimbolikusan úgy fogalmazunk, hogy Jézus születésekor lángos csillag állt az égen, mely égi jel segítette a három királyok eljövetelét, akkor ugyanígy elképzelhetjük, hogy a ’48-as forradalom kitörése előtt 25 évvel magyar hazánk felett elhúzott egy üstökös.

Kiskőrösön, Petrovicséknál megszületett az a gyenge virágszál, akit Alexandernek kereszteltek január 1-jén, és aki a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja lett. Megszületett a „Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból” költemény Kölcsey Ferenc tollából. A költő a legnagyobb hatású versét a nemzeti ébredés hajnalán írta szatmárcsekei magányában.

1823. január 20-án pedig egy törékeny újszülött jött a világra a Nógrád vármegyei Alsósztregován, a nemesi kastélyban, vagyis megszületik sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre.

Tisztelt Ház! Magyarország méltán büszke minden szülöttére, de kiváltképpen azokra, akik valamiért kiemelkedtek életük, munkásságuk, teljesítményük által. Magyarország nemcsak a saját népének, hanem a világnak is számos értéket adott, amely értékeket nem szabad a feledés homályába veszni hagyni, hanem őrizni és ápolni kell, mert ez a közös feladatunk és kötelességünk. Szükségünk van arra az erőre, hitre, bátorságra és reményteli bizakodásra, amelyet jelenkorunk és múltunk példaképeiből merítünk, és melyből merítkezni fog a jövő nemzedéke is.

Horusitzky Zoltánnak a magyar Himnusz és kora bemutatásáról szóló gondolatait idézve: „A történelmet szenvedélyek formálják, a korok levegőjét nagy érzések teszik forróvá. És minél jobban áthatja egy-egy nagy szenvedély, vagy valamely eszme sugárzása a népek szélesebb rétegeit, annál izzóbb lesz az élet lehelete. És minél keményebb bilincsek láncolják le a történelemalakító indulatokat, annál feszültebbek és fenyegetőbbek lesznek az erők. Minden elmúlik. Az idő nem áll meg, minden csak emlék marad. Új életek fakadnak a régiek sírhantjain, melyekre új napok és viharok várnak. Van azonban valami, mely magába hordja az időt, mely a múltat élő, lüktető jelenné varázsolja, mely nemcsak felidézi a múlt emlékeit, hanem életre kelti azt, mert benne él annak minden rezdülése és villámlása  és ez a művészet. Az alkotóművész átéli korának minden érzését és azt, mint a kor lényegét, életkristályokban, művészeti alkotásokban hagyja az utókorra. A művészet a történelmet jelenti, annak tiszta extraktumát adja, s teszi az örök múltat örök jelenné.”

Mindez jól kifejezi, mit is jelent egy nemzet életében a művészet. Az elmúlt évek világjárványa és a szomszédunkban zajló háború is ráirányítja figyelmünket a kultúránk iránti alázat, a partneri együttműködés fontosságára. Meggyőződésünk, hogy  mint történelmünk során oly sokszor  e nehézségen is túl leszünk. A járvány megjelenése óta mindennapjaink megváltoztak, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kultúra színei, ízei, fényei halványabbá kell hogy váljanak. Véleményünk szerint éppen ellenkezőleg, e nehéz időszakban különösen szükségünk van a lelki feltöltődésre, a művészet által nyújtott élményekre.

Tisztelt Ház! Az alsósztregovai kastély, ahol megszületett Madách, az alkotás és önművelés színtere volt. Nógrád vármegye szülötte évszázadokra visszatekintő családi gyökerekkel kötődik az anyaföldhöz, ahol nemcsak fő művével, az oroszlánbarlangnak nevezett dolgozószobájában megírt Az ember tragédiája alkotásával vagy egyéb irodalmi munkásságával alkotott maradandót, de a reformkori közéletben is fontos szerepet vállalt. Madách Imrének szülei nem a költői halhatatlanságot, hanem a megyei és esetleg az országos politikai életben való aktív részvételt, a családi tradíciók továbbvitelét, a család súlyának, rangjának további növelését szánták osztályrészül. A szülői házban és a környezetben elsajátított magyar és szlovák nyelv mellett szinte gyermekként tökéletesen megtanult németül és franciául, további tanulmányai során latinul és egy kissé ógörögül, továbbá angolul is.

Félénk, magányos és törékeny alkat volt, aki élete végéig sokat betegeskedett. Tanulmányait magánúton végezte, vizsgáit a Váci Piarista Gimnáziumban tette le. 1837 őszén került a Pesti Egyetemre, ahol az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Itt ismerkedett meg a kor nagyjaival, baráti köréhez elsősorban fiatal liberális arisztokraták és nagyvonalú középbirtokosok tartoztak, mint Lónyay Menyhért, a későbbi miniszterelnök, akinek a húgába is beleszeretett, vagy gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni korszak első miniszterelnöke, majd a Monarchia külügyminisztere.

Madách Imre 1841-ben, 18 éves korában kezdte meg közéleti tevékenységét Nógrád vármegyében, mint majd végzett ügyvéd. 1848-ban betegsége miatt nem tudott fegyveresen részt venni a nemzet küzdelmében, de szolgálatra jelentkezett, és civil tisztviselőként szolgálta a nagy ügyet. A Madách család ettől függetlenül óriási veszteségeket élt át a nemesek számára nem éppen kedvező időszakban. Nővérét, Madách Máriát, annak második férjét és első házasságából származó fiát román parasztok ölték meg, öccse Kossuth futárszolgálatában kapott tüdőgyulladást és halt meg, öccse menyasszonyának apját pedig Haynau felakasztatta.

1852-ben Kossuth halálra ítélt titkárát, Rákóczy Jánost bújtatta a Nógrád vármegyei Csesztvén, Parócán álnéven, erdőkerülőként alkalmazva. Ez kiderült és az amúgy is gyanús költőt bíróság elé állították. Egyévi börtönre ítélték, amit le is töltött, kezdetben Pozsonyban, majd Pesten. Mindeközben irodalmi tevékenységével sem hagyott fel. A költő a magyar líra egyik legfényesebb korszakában élt és alkotott. Kortársai s részben pályatársai közé tartozik Vörösmarty, Petőfi és Arany, akinek 1861-ben mutatta meg a művét, és aki háromszor is felkereste őt személyesen Csesztvén és Alsósztregován.

Feleségét, Fráter Erzsébetet egy losonci bálon ismerte meg, majd Csécsén házasodtak össze, és hogy milyen a sors, egy losonci megyebál pecsételte meg sorsukat. Házassága felesége hűtlensége miatt ment tönkre, mely örökre megviselte az írót, aki élete hátralévő részét leginkább anyjával és a mama társaságában töltötte.

Madách számára a kor nagy élményei mégsem a lírai formákban fogalmazódtak meg, noha verses és lírai műveinek száma nem csekély. Úgy tűnik, maga Madách sem tulajdonított verseinek nagyobb esztétikai jelentőséget, hiszen a költő életében mindössze tíz verse jelent meg, nem számítva azt a néhány zsengét, mely 1840-ben a költő saját kiadású füzetében látott napvilágot kis példányszámban. Ezért is készült élete végén Madách versei kiadására, de alkotásait nem időrendben, hanem tematikus egységbe szedte, mintegy maga is érzékeltetve a változás, a fejlődés helyett az érzelmi, hangulati és műfaji szempontok elsődlegességét életműve lírai részében.

Az ember tragédiája  amelyet a költő életének utolsó éveiben írt  fő életműve, amely halhatatlanná tette az irodalomban, tükrözi Madách Imre életének ars poeticáját is: hitt a küzdés fontosságában, az emberi lélek halálát a végzetbe, a megváltoztathatatlanba való belenyugvásban látta, amelyet a mű zárómondatában fogalmazott meg.

Madách Imre szavait idézve: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!” Örök érvényű, gyönyörű, megrendíthetetlen igazság, mely kősziklaként, útmutatóként, a hit és a remény bástyájaként szövi át mindennapjainkat. A mi kötelességünk pedig az, hogy e csodálatos hagyatékot a legnagyobb tisztelettel és alázattal ápoljuk, őrizzük. Az irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja, Madách Imre előtti főhajtás és tisztelet jegyében és Madách szűkebb pátriájának képviseletében kötelességünknek érezzük és örömmel kezdeményezzük a 2023-ban esedékes Madách-bicentenárium méltó megünneplését.

Azzal az indítvánnyal fordulunk a tisztelt Országgyűléshez, hogy országos szintre emelje a bicentenáriumi évet, az arról való megemlékezést.

(16.20)

A Madách-örökség nemcsak Nógrád vármegyén mutat túl, hanem az ország jelenlegi határait is átlépi, súlya és értéke össznemzeti, sőt európai és egyetemes. Bízunk benne, hogy büszkén és emelkedetten ünnepelhetjük meg Madách Imre születésének 200. évfordulóját.

Mindezeket figyelembe véve kérjük, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az éghajlatváltozás erősödő hatása az egész világon érezhető. Gondoljunk akár arra, hogy Európát is egyre gyakrabban sújtják olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, a hőhullámok, a heves esőzések, az árvizek és a földcsuszamlások.

Hazánk sem maradt ki ezen nehézségek átéléséből, amelyre példa a tavalyi év történelmi mértékű aszálya. 2019-ben az Európai Bizottság bemutatta az európai zöldmegállapodást, amely egyfajta útmutatóként szolgál ahhoz, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Ezt a célt Magyarország az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe. Az ehhez vezető utat a kormány a nemzeti tiszta fejlődési stratégiában határozta meg. Ebben a dokumentumban került sor a vállalás részleteinek megtervezésére, amellyel Magyarország 2050-re anélkül éri el a teljes klímasemlegességet, hogy annak végrehajtása veszélyeztetné a gazdasági növekedést vagy a jólétet.

Az Országgyűlés 2020-ban fogadta el a klímavédelemről szóló törvényt, amely már jogszabályi szinten rögzíti Magyarország klímacéljait. Azaz, hogy 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkentjük a kibocsátásainkat, az 1990-es értékekhez képest legalább 21 százalékos megújulóenergiaforrás-részarányt érünk el 2030-ig a bruttó végső energiafogyasztásban, illetve, hogy 2050-re elérjük a teljes klímasemlegességet.

Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország a 13. helyen végzett a KPMG által kiadott felkészültségi mutatóban, amely a dekarbonizációs stratégiák szerint értékeli az egyes országok teljesítményét. Ezt az eredményt komoly erőfeszítések árán értük el, és kiemelkedőnek tartom azt, hogy a felmérésben a kelet-európai országok közül csak Lengyelország vett részt, a 19. helyet követelve magának.

Fontos szót emelni arról, hogy 2030-ig 50 százalékkal nőhet az uniós tagállamok átlagos villamosenergia-fogyasztása. Éppen ezért létfontosságú az energiaszektor üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen a nukleáris kapacitások fenntartása, a megújuló energia nagyobb arányú hasznosítása, az energiahatékonyság javítása és a közlekedés zöldítése.

A nukleáris energia az egyetlen jelenleg rendelkezésre álló energia, amely nagy mennyiségben, olcsón, biztonságosan és a környezet kímélésével képes elektromos energia előállítására, és ezáltal hazánk energiafüggőségének csökkentésére. A kormány azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb energiát megújuló energiaforrásokból állítsuk elő. Már most is vannak olyan időszakok, amikor kizárólag a napelemekből érkező energia látja el Magyarországot, és vannak órák, amikor teljesen karbonmentes a magyar ellátás.

A most tárgyalandó törvényjavaslat kapcsán szükséges elmondani azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 37 százalékáért az építőipar felel, így kimondható, hogy jelenleg ez a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazat. A beton, az acél és az alumínium a világ szén-dioxid-kibocsátásának 23 százalékáért felel.

Az előttünk fekvő javaslat egy hiánypótló, kiegészítő szabályozás, amely lehetővé teszi hazánk számára, hogy a többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan végrehajtsuk az ez év május 10-ei, 2023/956. európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2023/1773. bizottsági végrehajtási rendeletben lefektetett szabályokat. Az imént említett rendeleteket az úgynevezett szénszivárgás veszélye miatt volt szükséges mihamarabb bevezetni. Ennek kétféle megjelenése van. Az egyik, hogy európai uniós székhellyel rendelkező vállalatok olyan országokban végzik el a nagy szén-dioxid-termelést kiváltó tevékenységeiket, ahol az uniós szabályozásoknál lazább klímapolitika van érvényben. A másik formája, amikor az uniós terméket egyszerre helyettesítik szén-dioxid-intenzív termékekkel.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus célja nem más, mint hogy a szénszivárgás veszélyét minimalizálja, ezzel is erősítve az Európai Unió éghajlat-politikai törekvéseit, továbbá támogatja azt, hogy az Európai Unió belső piacán létrehozott termékek továbbra is versenyképesek maradjanak amellett, hogy folyamatosan szem előtt tartjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

A törvényjavaslatot indokoló rendelet a cementre, a villamos energiára, a műtrágyára, a vasra, az acélra, az alumíniumra és a hidrogénre terjed ki. A szabályozást fokozatosan vezetnénk be, kezdve egy átmeneti időszakkal, amelynek hatására az érintett vállalatoknak 2023. október 1-jétől kezdve jelentéstételi kötelezettségük lenne; majd 2026. január 1-jétől éles működés venné kezdetét, így az Európai Unióból importált termékekre ettől kezdve díj kerülne kivetésre.

A jelentéstételi kötelezettség miatt kell kialakítani az ahhoz szükséges jogszabályi keretet, illetve az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusrendelet 11. cikkének megfelelően ki kell jelölni az illetékes hatóságot, amely a továbbiakban ellenőrzi és gondozza ezen szabályozás akadálymentes működését.

A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a klímaváltozás mérséklésének költségeit leginkább azoknak kell állniuk, akik azt okozzák, vagyis leginkább a legnagyobb szennyezőknek, a leggazdagabb államoknak és a legnagyobb multinacionális cégeknek. A kormány számára kiemelt fontosságú, hogy a klímasemlegesség megvalósítása közben garantálja az ellátásbiztonságot, az igazságos átmenetet és egyúttal támogassa a további gazdasági fejlődést amellett, hogy az átmenet ne okozzon emelkedést a családok rezsiköltségeiben.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat hiánypótló és segíti az üvegházhatású gázok csökkentését, ezáltal a klímasemlegességi célok megvalósítását, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a kormány javaslatát! Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő kkv-törvénymódosítás célja az uniós normákkal való harmonizáció és a hatályos szabályozás még egyértelműbbé tétele. Mindez hozzájárulhat a kkv-szektor gördülékenyebb működéséhez, fejlődéséhez és versenyképesebbé válásához. A magyar gazdaság alapjait és meghatározó mozgatóerőit ugyanis a magyar vállalkozások képezik, működésük és termelékenységük alapjaiban határozza meg és befolyásolja az ország gazdasági helyzetét és versenyképességét.

A magyar gazdaság egyik jellemzője, hogy a nagyvállalatokhoz képest alacsonyabb termelékenységű kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k a dominánsak a foglalkoztatást és a vállalkozások számát tekintve.

Az összes magyar munkavállaló 90 százalékának munkát és bért biztosító magyar vállalkozásoknak és az őket támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően hazánkban a foglalkoztatottság az európai válsághelyzetben is csúcson van, több mint 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliség pedig minimális, az EU-átlag alatti, 4 százalék körüli szinten mozog. Magyarország 2010-ben ugyanis egy olyan sikeres foglalkoztatási fordulatot hajtott végre, amely példa nélküli a rendszerváltoztatás óta eltelt több mint három évtizedben, és amelynek eredményeként Magyarország közel került a teljes foglalkoztatás állapotához.

Mindez annak is köszönhető, hogy az elmúlt 12-13 év a fegyelmezett, kiegyensúlyozott és következetes gazdaságpolitikáról szólt. A baloldali kormányok által felépített segélyalapú társadalmat kemény munkával sikerült felváltania a munkaalapú társadalomnak.

A 2020-as éveket a magyar gazdaság egy gyors és kiegyensúlyozott növekedési periódusban kezdte. A kormány jelentős adócsökkentéssel, adminisztrációs egyszerűsítésekkel és támogatáspolitikai intézkedésekkel járult hozzá a kkv-szektor fejlődéséhez kedvező finanszírozási helyzetben, viszonylagos forrásbőségben, magas foglalkoztatottsági ráta mellett. Ennek következtében a beruházási és fejlesztési hajlandóság is erősödött a kkv-ökoszisztémában.

Mindez éles ellentétben áll a 2010 előtti baloldali kormányok ténykedéseivel és azok következményeivel. Jól emlékszünk még arra, hogy a szocialisták eladósították Magyarországot, a csőd szélére sodorták a gazdaságot, megduplázták a munkanélküliséget, agyonadóztatták a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat. Az elhibázott gazdaságpolitikájuk okozta károkat a magyar emberek és a magyar vállalkozások fizették meg.

A kormány erőfeszítéseinek köszönhetően azonban a gazdasági helyzet olyannyira stabilizálódott napjainkra, hogy Magyarország Európa egyik legnagyobb gazdasági teljesítményét nyújtó országa lett. 2020 eleje óta azonban globális és nemzeti szinten is több válsághelyzettel szembe kellett néznünk. Először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború és az ezek következtében fellépő energiaválság, alapanyag- és nyersanyaghiány, az értékláncokon lefutó sokkhatások egyenként és összességükben is jelentős változásokat eredményeztek a gazdaság működésében, és számottevően kihatottak a magyar vállalkozások gerincét adó kkv-szektorra is.

Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott törvényjavaslattal a kkv-törvény átfogó módosítására kerül sor az időközben elfogadott uniós normákkal való harmonizáció, valamint a megváltozott magyar szabályozási környezettel való összhang megteremtése érdekében.

A javaslat pontosítja a kkv-törvény egyes fogalmait, illetve eddig hiányzó fogalmakat is meghatároz az uniós szabályozással összhangban. Megteremti az uniós szabályozás által a 2021-27-es programozási időszakban bevezetett új kkv-támogatási forma, a tőkekedvezményes, egyműveletes kombinált termék alkalmazásának alapjait, meghatározza az alapvető kereteit.

A kkv-törvénybe kerül beépítésre az a lehetőség, hogy a Széchenyi-kártya-program keretében nyújtott támogatások esetén a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a kormány egyedi, nyilvános határozatában állapíthatja meg.

(16.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! A sikeres magyar vállalkozásfejlesztési politika eredményeként a magyar kkv-k tovább tudták növelni a hozzáadott értékük arányát, sőt meg is haladták az EU-s arányt. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások is a kkv-k további fejlődését támogatják, ezért a javaslat a Fidesz-frakció támogatását élvezi. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A KDNP-s képviselőtársaim által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a gyermekek után járó pótszabadsággal a munkavállalók maguk rendelkezhessenek. Ez esetben is érvényesülne az a szabály, mely szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja, illetőleg a megkezdett pótszabadságot megszakíthatja.

Magyarország Alaptörvénye külön cikk alatt rendelkezik a szülők munkahelyi védelmének követelményéről, amellyel összhangban a munka törvénykönyve számos rendelkezést tartalmaz a családi élet és a munka összeegyeztetésének elősegítése érdekében. Ezenfelül a jogalkotás a munkavállalók, a családok érdekei mellett figyelembe veszi a költségvetés teherbíró képességét és a vállalkozások lehetőségeit, mozgásterét is.

Az elmúlt több mint egy évtizedben a kormány is számos családbarát intézkedést hozott, amelyek célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, és a családok biztonságban nevelhessék őket. Egyebek mellett a gyermekvállalást, gyermeknevelést segítő könnyítéseket vezetett be.

2023. január 1-jétől például tíz munkanap apasági szabadság illeti meg a dolgozó apákat a gyermekük születése vagy örökbefogadása esetén. Ezt megelőzően a munka törvénykönyve alapján a gyermek születésekor öt, ikergyermekek esetén hét munkanap pótszabadság járt az apáknak. A tíz munkanap apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.

Szintén 2023. január 1-jétől a szülő gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadságra jogosult, ha a munkaviszonya legalább egy éve fennáll. A szülői szabadságot a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia.

Mindemellett a magyar családtámogatási rendszer az édesapák számára is lehetőséget biztosít a családtámogatási ellátások döntő többségének igénybevételére és ezáltal a gyermeknevelésben való fokozottabb részvételre.

Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt években jelentős lépéseket tett az apák gyermeknevelésben való részvételi lehetőségeinek bővítésére, illetőleg a család és a munka összhangjának megteremtése érdekében. Ezen intézkedéssorozatba jól illeszkedik a KDNP-s képviselőtársaim által benyújtott törvényjavaslat, ezért a Fidesz-frakció támogatását maximálisan élvezi. (Taps a kormánypárti sorokban.)

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Öröm számomra, hogy Nógrád vármegye 1. számú választókerületének képviselőjeként több olyan beruházásról számolhatok be a tisztelt Ház előtt, amely a 2023. évben valósult meg. Ezek közül most a tavaly év végén Bátonyterenyén lezárult fejlesztéseket emelném ki. Ebben az időszakban több olyan beruházás, projekt zárására került sor, amelyek meghatározóak a város és az egész térség életében.

Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése. A település életében jelentős szerepe volt az iparnak és a bányászatnak, így a jövőben is arra kell törekednünk, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően Bátonyterenye a térség gazdasági motorjává, központjává váljon. A területi és településfejlesztési operatív program két nyertes pályázatának köszönhetően megépült a Zagyva-völgyi kerékpárút. A fejlesztés összesen 2 milliárd forintból valósult meg. Az elsősorban munkaerő-mobilitást célzó beruházás a turizmus erősítését is szolgálja, hiszen a megépült bicikliút a Mátra lábánál, gyönyörű környezetben kanyarog. Emellett több mint 1,3 milliárd forintból ipari park épült Bátonyterenyén, amely beruházás túlmutat a város határán, és az egész térség fejlődését szolgálja. Külön öröm számomra és a város önkormányzata számára, hogy a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború miatti gazdasági válság ellenére is befejezésre kerültek ezek a projektek.

Szeretnénk végre  a megyeszékhelyet is beleértve  Salgótarján, Bátonyterenye és Pásztó vonatkozásában a keleti iparmedencében újrapozícionálni a térséget, és még inkább tartalommal és élettel megtölteni azt, azonban a fejlődés folytatásához elengedhetetlenek az uniós forrásokat felhasználó operatív programok a területi versenyképesség növelése és a regionális különbségek mérséklése érdekében.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az elhangzottakkal kapcsolatban azt kérdezném, hogy mit tesz a kormány a kelet-nógrádi települések fejlesztése érdekében. Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)