Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az éghajlatváltozás erősödő hatása az egész világon érezhető. Gondoljunk akár arra, hogy Európát is egyre gyakrabban sújtják olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, a hőhullámok, a heves esőzések, az árvizek és a földcsuszamlások.

Hazánk sem maradt ki ezen nehézségek átéléséből, amelyre példa a tavalyi év történelmi mértékű aszálya. 2019-ben az Európai Bizottság bemutatta az európai zöldmegállapodást, amely egyfajta útmutatóként szolgál ahhoz, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Ezt a célt Magyarország az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe. Az ehhez vezető utat a kormány a nemzeti tiszta fejlődési stratégiában határozta meg. Ebben a dokumentumban került sor a vállalás részleteinek megtervezésére, amellyel Magyarország 2050-re anélkül éri el a teljes klímasemlegességet, hogy annak végrehajtása veszélyeztetné a gazdasági növekedést vagy a jólétet.

Az Országgyűlés 2020-ban fogadta el a klímavédelemről szóló törvényt, amely már jogszabályi szinten rögzíti Magyarország klímacéljait. Azaz, hogy 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkentjük a kibocsátásainkat, az 1990-es értékekhez képest legalább 21 százalékos megújulóenergiaforrás-részarányt érünk el 2030-ig a bruttó végső energiafogyasztásban, illetve, hogy 2050-re elérjük a teljes klímasemlegességet.

Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország a 13. helyen végzett a KPMG által kiadott felkészültségi mutatóban, amely a dekarbonizációs stratégiák szerint értékeli az egyes országok teljesítményét. Ezt az eredményt komoly erőfeszítések árán értük el, és kiemelkedőnek tartom azt, hogy a felmérésben a kelet-európai országok közül csak Lengyelország vett részt, a 19. helyet követelve magának.

Fontos szót emelni arról, hogy 2030-ig 50 százalékkal nőhet az uniós tagállamok átlagos villamosenergia-fogyasztása. Éppen ezért létfontosságú az energiaszektor üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen a nukleáris kapacitások fenntartása, a megújuló energia nagyobb arányú hasznosítása, az energiahatékonyság javítása és a közlekedés zöldítése.

A nukleáris energia az egyetlen jelenleg rendelkezésre álló energia, amely nagy mennyiségben, olcsón, biztonságosan és a környezet kímélésével képes elektromos energia előállítására, és ezáltal hazánk energiafüggőségének csökkentésére. A kormány azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb energiát megújuló energiaforrásokból állítsuk elő. Már most is vannak olyan időszakok, amikor kizárólag a napelemekből érkező energia látja el Magyarországot, és vannak órák, amikor teljesen karbonmentes a magyar ellátás.

A most tárgyalandó törvényjavaslat kapcsán szükséges elmondani azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 37 százalékáért az építőipar felel, így kimondható, hogy jelenleg ez a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazat. A beton, az acél és az alumínium a világ szén-dioxid-kibocsátásának 23 százalékáért felel.

Az előttünk fekvő javaslat egy hiánypótló, kiegészítő szabályozás, amely lehetővé teszi hazánk számára, hogy a többi európai uniós tagállamhoz hasonlóan végrehajtsuk az ez év május 10-ei, 2023/956. európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2023/1773. bizottsági végrehajtási rendeletben lefektetett szabályokat. Az imént említett rendeleteket az úgynevezett szénszivárgás veszélye miatt volt szükséges mihamarabb bevezetni. Ennek kétféle megjelenése van. Az egyik, hogy európai uniós székhellyel rendelkező vállalatok olyan országokban végzik el a nagy szén-dioxid-termelést kiváltó tevékenységeiket, ahol az uniós szabályozásoknál lazább klímapolitika van érvényben. A másik formája, amikor az uniós terméket egyszerre helyettesítik szén-dioxid-intenzív termékekkel.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus célja nem más, mint hogy a szénszivárgás veszélyét minimalizálja, ezzel is erősítve az Európai Unió éghajlat-politikai törekvéseit, továbbá támogatja azt, hogy az Európai Unió belső piacán létrehozott termékek továbbra is versenyképesek maradjanak amellett, hogy folyamatosan szem előtt tartjuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

A törvényjavaslatot indokoló rendelet a cementre, a villamos energiára, a műtrágyára, a vasra, az acélra, az alumíniumra és a hidrogénre terjed ki. A szabályozást fokozatosan vezetnénk be, kezdve egy átmeneti időszakkal, amelynek hatására az érintett vállalatoknak 2023. október 1-jétől kezdve jelentéstételi kötelezettségük lenne; majd 2026. január 1-jétől éles működés venné kezdetét, így az Európai Unióból importált termékekre ettől kezdve díj kerülne kivetésre.

A jelentéstételi kötelezettség miatt kell kialakítani az ahhoz szükséges jogszabályi keretet, illetve az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusrendelet 11. cikkének megfelelően ki kell jelölni az illetékes hatóságot, amely a továbbiakban ellenőrzi és gondozza ezen szabályozás akadálymentes működését.

A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a klímaváltozás mérséklésének költségeit leginkább azoknak kell állniuk, akik azt okozzák, vagyis leginkább a legnagyobb szennyezőknek, a leggazdagabb államoknak és a legnagyobb multinacionális cégeknek. A kormány számára kiemelt fontosságú, hogy a klímasemlegesség megvalósítása közben garantálja az ellátásbiztonságot, az igazságos átmenetet és egyúttal támogassa a további gazdasági fejlődést amellett, hogy az átmenet ne okozzon emelkedést a családok rezsiköltségeiben.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat hiánypótló és segíti az üvegházhatású gázok csökkentését, ezáltal a klímasemlegességi célok megvalósítását, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a kormány javaslatát! Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)