Felszólalás adatai

ELNÖK: A miniszter urat illeti a szó. Kérem, folytassa!

DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Ez a hely nem alkalmas arra, hogy a képviselő úrról a magánvéleményemet elmondjam nyilvánosan, majd kint a folyosón elmondom. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: A törvényről beszélj! - Zaj.)

A beadott képviselői módosító indítványok több probléma köré voltak csoportosíthatóak. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy a járulék, amely az alap bevételeinek jelentős részét képezi, milyen mértékig terheli meg a magyar gazdaságot, valójában a versenyképességet nem rontja-e. A vélemények megoszlottak jelentősen ebben a kérdésben, nemcsak a kormánypárti és ellenzéki dimenziók mentén, hanem mind a kormánypártokon belül, mind pedig az ellenzéken belül is.

(17.40)

Határozott véleményem az, hogy az alap létrehozása a versenyképességet nem rontja, hanem ellenkezőleg, javítja, hiszen a magánszférától, a vállalkozásoktól beszedett járulékok valójában nem mást szolgálnak a pályázati rendszer révén, mint hogy a kutatás-fejlesztés területére lehessen olyan pályázatokat kiírni, amelyek gyakorlatilag azt szolgálják, hogy az európai uniós célkitűzések megvalósulhassanak, ha nem is 2010-re, de legalábbis jó néhány évvel később elérhessük a GDP 3 százalékának megfelelő K+F ráfordítási arányt, és ezen belül a magánszektor részesedése meglehetősen nagy legyen, a jelenlegi egyharmadról kétharmadra nőjön.

A törvénytervezet garanciákat tartalmaz arra nézve, hogy az alap létrehozása nem eredményezi azt, hogy kivonnák a központi költségvetési forrásokat a K+F terület finanszírozásából, hiszen világosan beszél arról, hogy a magánszféra befizetéseivel párhuzamosan, kétéves késéssel ezt az állami befizetések is követik. Ezt egyébként a jelenlegi költségvetési tervezet is a következő évre biztosítja. A nemzeti fejlesztési terv keretében megvalósuló K+F beruházásokkal együtt az állami támogatás összege nem csökken, 20 milliárd forint körül van, és jövőre a vállalati kötelezettségvállalás is e körül a 20 milliárd forint körül mozog.

További kérdés volt az, hogy milyen mértékben érinti a járulék a különböző nagyságú vállalkozásokat. A mikrovállalkozások már eleve ki voltak vonva a törvény hatálya alól, a befizetési kötelezettség alól, hiszen nem kívántuk a 10 foglalkoztatottnál kevesebbel működő vállalatokat semmilyen módon terhelni ezzel az adóval. Ugyanakkor egy vita alakult ki arról, hogy a 10-50 foglalkoztatottat felvonultató vállalatok esetében milyen legyen a szabályozás. Van arra módosító indítvány, amely lehetővé teszi számukra a járulék egy késleltetett és egy csökkentett mértékű bevezetését. Ezt a módosító indítványt egyébként támogatjuk, tehát elfogadható az, ami erre a körre egy mérsékeltebb befizetési kötelezettséget ír elő. Ugyanakkor maga a törvényjavaslat biztosítja a garanciáját annak is, hogy a vállalkozói szféra részéről befizetett összegek valójában is csak a vállalkozói szféra közti tenderekre, pályázatokra fordíthatók.

Felmerültek még más kérdések is, amelyek az alap irányításával, kinevezési rendjével kapcsolatosak. Ebben a felmerülő módosító indítványokat nem támogattuk.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy mindazok, akik számára fontos a magyar kutatás-fejlesztés területe, mindazok, akik fel szoktak szólalni a parlamentben arról, hogy a külföldi tőke hogyan hagyja el az országot akkor, ha könnyebb befektetési lehetőségeket talál másutt, támogassák ezt a törvényjavaslatot, hiszen ez a törvényjavaslat pont egy olyan területen próbálja a kutatás-fejlesztési befektetéseket erősíteni, amely megköti a külföldi tőkét, megköti a vállalkozói tőkét, a szellemi kapacitások révén nehezen mozdíthatóvá teszi ezt, és tartós fejlődést eredményezhet.

Az alap ugyanakkor rendkívül fontos a felsőoktatási reform szemszögéből is, hiszen a felsőoktatási reformmal együtt lehetővé teszi azt, hogy az egyetemi, felsőoktatási kampuszokra is, illetve a Magyar Tudományos Akadémia intézményeibe a kutatás-fejlesztési tőke betelepüljön, és az ugyancsak tárgyalás alatt álló adótörvényekkel együtt egyéb kedvezményeket nyújt a kutatás-fejlesztési terület támogatására, amely adókedvezmények a kutatás-fejlesztési alappal együtt egy radikális változást idézhetnek elő.

Kedves Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat egyébként egy körülbelül tíz-tizenkét éves célkitűzést valósít meg. Az elmúlt tíz-tizenkét évben semmilyen kormány nem tette lehetővé, hogy egy ilyen alap létrejöjjön, amelynek a bevételei függetleníthetők a napi költségvetési alkuktól, amelynek a bevételei a változó prioritások esetén nem eshetnek áldozatául ezeknek az állandóan változó prioritásoknak. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ugyanolyan fennhangon, mint a felszólalás elején, támogassák ennek az alapnak a megvalósulását.

Köszönöm a figyelmüket. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó! - Taps a kormánypártok soraiból.)