Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, kedves elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyszalonta a Kárpát-haza nemzeti összetartozásának egyik jelentős és fontos szimbóluma, jelképe, és mondhatjuk azt is nyugodtan, hogy példaképe. Ha csak arra gondolunk, hogy milyen nagyszerű emberek, magyar tudósok, művészek, közéleti személyek születtek ebben a városban, akik mindegyike a munkásságával hozzájárult a közös kultúrkincsünkhöz, elég, ha csak Arany Jánost említjük, a nemzet koszorús költőjét, vagy az ő gyerekeit, a korán meghalt Juliskát, illetve Arany Lászlót, aki szintén egy sikeres nép-nemzeti írónk, költőnk volt a XIX. században.

De említhetjük a XIV. századból Toldi Miklóst, akiről mintázta a Toldi-trilógiának a főszereplőjét, vagy Zilahy Lajost, akinek az egyik legsikeresebb művét, a Halálos tavaszt egy nagyszerű filmben is megörökítették, de a fekete bojtárnak nevezett Sinka Istvánt, nép-nemzeti költőnket, írónkat is, vagy Kulin Györgyöt, csillagászt, aki nemcsak a magyar amatőr csillagász mozgalom felvirágoztatója volt egy elég kemény időszakban, ahol folyamatosan vegzálták akár az Akadémián, akár az egyetemen, akár azokon a helyeken, ahol egész egyszerűen csak azért jöttek össze, hogy a csillagokat megfigyeljék. Van a szülővárosomhoz, Csepelhez is köthető tevékenysége Kulinnak  nem véletlenül Csepel Nagyszalonta testvértelepülése , ő volt az, aki a Csepeli Munkásotthon Csillagdájának az 50 centiméter átmérőjű, egyébként akkor az ország legnagyobb amatőr csillagászati távcsövének a tükörreflexeit csiszolta. Ez 1969-ben történt. De azt is elmondhatjuk Nagyszalontáról, hogy abban a bizonyos négy évben a kis magyar világban az utolsó észak-erdélyi település volt itt a Partium területén, ahol az akkori magyar kormány átvehette az élet irányítását egy rövid időre.

Azt viszont bizton kijelenthetjük, hogy ma Magyarország szempontjából, a nemzeti összetartozás szempontjából, Partium életének a szempontjából Nagyszalonta egy igazi gazdasági, kulturális és  fogalmazzuk meg  politikai világítótorony, őrtorony, egy strázsahely a Partium területén. Dél-Biharban mindenféleképpen egyedülálló az a tevékenység, amit Nagyszalonta mutat.

Hogy miért beszéltem ennyit Nagyszalontáról? Hát, itt lesz a leágazás, és ezért meg kellett küzdeni 2019 óta, amikor engem Török László polgármester úr megkeresett, hogy segítsek, mint a testvérvárosának a parlamentben ülő képviselője, hogy hozzuk helyzetbe Nagyszalontát.

(21.30)

Itt, ahogy Hollik képviselőtársam mondta, bizony, ahol egy két autópálya-minőségű gyorsforgalmi utat  még nem tudjuk pontosan, hogy autópálya vagy autóút lesz, de mindenféleképpen egy komoly közlekedési beruházás  csomópontként kezelnek, az bizony több egyszerű közlekedési lehetőségnél az ott élő családoknak, több egyszerű mindennapos családegyesítés megvalósításánál. (Sic!) Ezek nagyon fontos kérdések egyébként az ottani emberek számára, hiszen Nagyszalontát is kettéválasztotta Trianon. Ugye, van itthon nálunk egy új Szalonta része és megmaradt a másik oldalon Nagyszalonta. De ezen is túlmutat, hiszen egy olyan lehetőséget kap a magyar állam és a román állam közös együttműködése  és amit most jóvá fogunk hagyni nagy valószínűséggel, remélem, teljes egyhangúságban , egy olyan lehetőséget kapnak, hogy egy gazdasági csomópont jöhessen létre. Ez nemcsak infrastrukturális szempontból érdekes számunkra, nemcsak a közlekedés szempontjából, nemcsak logisztikai szempontból érdekes, hanem bizony termelő szempontból is. Ide termelő- és egyéb üzemeket lehet telepíteni, és mivel rendkívül gyorsan fejlődik Nagyszalonta, nagyon fontos kulturális beruházások vannak a magyar állam támogatásával.

Elég itt az oktatási támogatásokat elmondani, de annak a legnagyobbját, az Arany János Elméleti Lícium és Kollégiumot, amely olyan feladatot lát el ott a dél-bihari térségben, hogy olyan 50-100 kilométerről hordják be a gyerekeket mindennap, ehhez most már buszuk is van, mindennap hordják be a gyerekeket, hogy itt magyarul tanulhassanak. De például említettük Arany János nevét, ugye, 2017-ben volt a bicentenáriumi évforduló, Arany János születésének 200. évfordulója, és ezen az összes, Arany Jánossal kapcsolatba hozható épületet, portát megújították, a Csonkatornyot, a kiállítást teljes egészében, az Arany-palotát, az Arany-portát, az összes idekapcsolható köztéri műalkotást. Tehát egy komoly vonzerő a magyar turisták számára. Ez egyébként látszik is abból, hogy mennyien keresik föl. Természetesen van még mit tenni. Ez a leágazás mindenféleképpen meg fogja teremteni ennek a lehetőségét, és fel fogja értékelni ilyen szempontból is.

Ehhez kell egy olyan fogadókészség és egy olyan magyar polgármester, aki érti a csíziót, érti a dolgát. Húsz éve polgármester, teszi azt, amiért oda megválasztották, erősíteni a magyar közösséget, segít a magyar közösségnek gyarapodni úgy, hogy egyébként a magyar-román együttélésben is kiváló példát mutat mindenki számára. Tehát ebből a városból még csak kis zörgéseket sem lehet hallani, pedig nagyjából olyan fele-fele arányban élnek magyarok és románok. Nekünk szerintem ebből a szempontból is segítenünk kell minden olyan eszközzel, ami rendelkezésünkre áll.

És itt szeretném megköszönni azoknak a munkáját, akik ebben részt vettek értő módon. Nem könnyű az államigazgatáson átmenni egy ilyen üggyel még akkor sem, ha szerintem, még egyszer szeretném hangsúlyozni, egy nagyszerű, a nemzetegyesítés, a nemzet erejének erősítése szempontjából egy kiváló ügyről van szó, de szerencsére felismerték azok, akik evvel foglalkoznak. Külön szeretném megköszönni Szijjártó Péter, Lázár János és Palkovics László miniszter uraknak és egyébként az egész grémiumnak, az alattuk lévő államtitkároknak, akik evvel foglalkoztak, és mind-mind támogatólag járultak hozzá a munkatársaik magyar részről; és természetesen Sorin Grindeanu miniszterelnök-helyettes úrnak, aki a közlekedési és az infrastruktúra-fejlesztési tárcát viszi Romániában. És, ha megengedik, én még két fontos személyt, akik nagy befolyással voltak ennek az ügynek a megvalósítására, szeretnék kiemelni, az egyik Mosóczi László államtitkár úr, aki legelőször fogadott bennünket Török László polgármester úrral 2019-ben, és amit ígért, aszerint ment az egész ügy. Tehát minden abba az irányba mutatott, hogy az M44-es magyarországi gyorsforgalmi út és a romániai, most jelenleg megépítés, tervezés alatt álló nagyváradi és aradi útnak a leágazása, közös leágazása Nagyszalontánál lesz.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, aminek az a célja, hogy ezt a két utat egybekössük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)