Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az asztalon lévő, a különleges gazdasági övezetek és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára 2020. május 20-án került sor, amelyet a Gazdasági bizottság 2020. május 27-én tartott részletes vitája követett, majd 2020. június 11-én a Törvényalkotási bizottság folytatta a kijelölt bizottság által megkezdett munkát. Tárgyalása során pedig egy módosító javaslatot fogadott el, amely zömében kodifikációs és nyelvtani, illetve technikai pontosításokat tartalmaz, egy beépítésre került érdemi módosítás mellett, melynek az a célja, hogy a politikai viták elkerülése végett egyértelművé tegye és pontosítsa azt az előterjesztői szándékot, hogy a főváros, valamint a megyei jogú városok területén kiemelt, illetve különleges gazdasági övezet ne legyen kijelölhető.Az Országgyűlés támogatásával egy olyan törvényt fog elfogadni, amely összhangban van az utóbbi évek nagy beruházásainak és kapacitásbővítéseinek dinamizmusával, hiszen lehetőséget teremt az ország növekedési ütemének megőrzésére, a tőkevonzó képesség javítására, a beruházási kedv 2011 óta tapasztalt növekvő tendenciájának hatékony támogatására.

Nemrégiben elhangzott itt, a tisztelt Ház falai között, és hadd idézzem ide vissza most, hogy a baloldali kormányzás idején, 2002-2010 időszakában mintegy 39 425 milliárd forint összeget tett ki a beruházás összértéke, míg a 2011-2019 közötti időszakban 56 396,7 milliárd forint értéket mutat, és folyamatosan emelkedő tendenciát követ.

A fejlődés fenntartása, támogatása, folyamatossága kétségtelenül egész Magyarország érdeke, függetlenül attól, hogy ki melyik politikai táborhoz tartozik. Ezek a különleges gazdasági övezetek támogatják a kormány foglalkoztatáspolitikáját, a munkahelyteremtést, és segítik a munkavállalókat abban, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson Magyarországon.

A törvénytervezet lehetőséget teremt a már említett nagyberuházások hatásainak területi szintű enyhítésére, hiszen a különleges gazdasági övezet kialakítása esetén az érintettséggel bíró megyei önkormányzathoz befolyó adóbevétel tekintetében a megyei önkormányzatnak lehetősége nyílik arra, hogy rendelet alapján a már említett többletforrásokat célzottan tudja felhasználni a területen fekvő, különösen a beruházással érintett településeken és az itt megvalósuló fejlesztések és működések támogatására.

A jövőben az 5 milliárd forintot meghaladó beruházásokból származó adó  a települések eddigi kizárólagos részesedése helyett  a környéket helyezi előtérbe, így segítve egyéb kistelepülések részesedését és növelve a helyi közösségek mozgásterét… (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból: Ez nem az…)  ez az; hogy az állam nem von el adóbevételt az önkormányzatoktól, ez axióma, és sokak által vitatott kérdés.

Fontos továbbá kiemelnem, hogy a javaslat értelmében szigorú, meghatározott feltételeknek kell fennállnia ahhoz, hogy egy terület különleges gazdasági övezetté legyen nyilvánítható. Automatizmusról tehát semmiképpen sem beszélünk. (Moraj és közbeszólások az ellenzéki oldalon, köztük: Ez nem az…  Különlegesen rozsdás…  Dr. Brenner Koloman: Elnök úr, segítsen! Szegény államtitkár úr…  Dr. György István az iratai között lapoz.  Nacsa Lőrinc a segítségére siet.) Köszönöm a figyelmeztetést. Ezt ismét a rutintalanságomnak tudhatják be, elnézést kérek.

(12.30)

Időm jelentős része eltelt, úgyhogy néhány szót szeretnék akkor erről szólni. A rozsdaövezetekről szóló törvényjavaslat egy évtizedes problémát kíván orvosolni. A rozsdaövezetek olyan területek, amelyek évtizedekkel ezelőtt még a városok szélén helyezkedtek el, a városok növekedésével azonban átmeneti zónákká váltak. Ezeken, a jellemzően kedvező elhelyezkedésű, jó közlekedésű  ideértve a közösségi közlekedést is  területeken ipari tevékenységet végeztek, közlekedési létesítmények, nagy raktárak, esetleg régi lakóházak voltak. A rendszerváltás után nagy részükben megszűnt az eredeti tevékenység, és évek óta leromlott állapotban, elhagyottan állnak, vagy alig kihasználva működnek, és az adott település egyik szégyenfoltjának tekinthetőek, legyenek azok bármilyen települések.

A rozsdaövezetek rehabilitációja ebből következően nemcsak Magyarországon, hanem minden egyéb, iparosodáson és urbanizáción átesett területen, mindenhol a város- és ingatlanfejlesztések egyik legfontosabb és legfiatalabb területe. A bennük rejlő potenciálok, elhelyezkedésükből származó értékek és lehetőségek miatt jelentenek fontos szerepet egy város fejlesztésében, éppen ezért rehabilitációjuk szükségszerűség.

A települések közül kiemelkedik a főváros, és nem csak gazdasági szempontból. Budapest az elmúlt tíz évben jelentős fejlődésen ment keresztül, és még legalább ennyi fejlesztés van tervben. A cél, hogy 2030-ra Budapest az egyik legnagyobb, legélhetőbb európai nagyváros legyen, amiben, úgy gondolom, jó úton járunk.

Önök is Magyarországon élnek, Magyarországon tapasztalnak, és ha végignézik az elmúlt 30 évet és azokat a területeket, amelyek elhanyagoltan, rozsdaövezetként, hasznosítatlanul állnak, akkor azt gondolom, hogy nem kell túl sokat magyarázni azért, hogy miért fontos Magyarország számára az, hogy ezek a rozsdaövezetek megszűnjenek mind Magyarországon, mind pedig a megyékben, és kiemelt jelentőséggel bírjon az, hogy a rozsdaövezetek megújuljanak, elsősorban lakásépítésre vagy más célú hasznosításra. Különös jelentősége van annak, hogy ezen területek támogatására adókedvezménnyel és áfacsökkentési javaslattal is egyben fejleszthetők legyenek a települések.

Még mielőtt bármelyik ellenzéki képviselőtársam is vitatná a javaslat ezen pontját, engedjék meg, hogy akkor itt és most véglegesen tisztázzam, hogy a javaslat nem zárja ki az önkormányzatokat, hovatovább nem hagyja figyelmen kívül a települések és a főváros tekintetében pedig a kerületek településrendezési szabályait. A javaslat értelmében a kormánynak ki kell kérnie a települési önkormányzatok, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzatok véleményét. Önök pusztán véleménykikérésnek értelmezik, mi együttműködésnek a kormány és az önkormányzatok között. A törvényjavaslat nem valakinek, hanem mindenkinek a javát szolgálja.

Összefoglalva azt tudom önöknek elmondani, hogy a lakásépítési és életminőséggel kapcsolatos kormányzati célkitűzéseket is támogatja ez a törvényjavaslat. Évtizedes adósságot kíván azzal pótolni, hogy végre megteremti annak keretfeltételeit, hogy a pusztuló, a városon belül egyébként jó elhelyezkedésű rozsdaövezetek újra bekapcsolódjanak a város életébe. Nemzetközi szinten is látható, hogy ezekre a területekre speciális szabályokat alkot a jogalkotó, illetve speciális ösztönző mechanizmusokat próbál kialakítani, amelyeknek segítségével az ezen a területen történő beruházásokat támogatni tudja.

Ebben az általános helyzetképben a koronavírus-járvány adott még egy csavart a történethez, ugyanis kiemelkedően fontos, hogy az építőiparnak és a gazdasági növekedésnek is lökést tudjunk adni, amire szintén alkalmas ez a javaslat. A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)