Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló strasbourgi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat egy olyan előterjesztés, amely mind jogi, mind jogtörténeti hátterét tekintve, mind pedig, úgy vélem, hogy nemzetgazdasági szempontból egy rendkívüli jelentőségű egyezmény. Pusztán egyetlenegy érdekességet említek a kései óra ellenére is, hogy miről is van szó, mi ez az egyezmény.

Ez egy olyan többoldalú megállapodás, amely nem a sokak által ismert nagyobb nemzetközi szervezetek égisze alatt jött létre, mint például az ENSZ vagy az Európa Tanács, hanem a Rajnai Központi Hajózási Bizottság, amely az egyik legpatinásabb európai szakmai szervezetek egyike, amelynek létrehozását az 1815-ös bécsi kongresszus záróokmánya írta elő. Sőt, a rajnai hajózást szabályozó 1868-as mannheimi egyezmény is elismerte ennek a létezését, amelynek a szerepét, urambocsá, még az Európai Unió létrejötte és fejlődése sem tudta érdemben befolyásolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő egyezmény a tengeri követelésekkel összefüggő felelősség korlátozásáról szóló londoni egyezményt tekinti modellnek. Tehát az ilyesfajta felelősségkorlátozó dokumentumoknak az az általánosan elfogadott célja, hogy lehetővé váljon a hajók tulajdonosai és azok közreműködői számára, hogy a felelősségüket úgynevezett korlátozási alap felállításával korlátozzák, amelynek összegét tehát a mindenkori dokumentum határozza meg. A korlátozási alap összege magas, ahogy említette államtitkár úr is, magát a fizetendő kártérítést csak a nagyarányú károk esetében korlátozza. Tehát ilyen módon az egyezményes mechanizmusok megteremthetik a lehetőségét annak, hogy jobban előreláthatóvá váljék a felelősség mértéke, és a biztosítási piac számára is egyáltalán könnyebb legyen a biztosítás megkötése anélkül, hogy túlzott terhet róna az érintett vállalatokra. Tehát úgy vélem, hogy ennek a jogi konstrukciónak az előnyei könnyen beláthatók, s a teherszállítás éppúgy, mint a folyami személyszállítás költségei is ezáltal csökkenhetnek, ha a biztosítók a hajózás kockázatait nem a szokványos felelősségbiztosítási szabályok kizárólagos alkalmazásával kalkulálják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ez az egyezmény áttételesen jelentős előrelépést jelenthet a belvízi hajózás, általában a vízi közlekedés szempontjából is. Tudjuk azt, hogy a belvízi hajózás rengeteg nehézséggel, kihívással szembesül manapság is. A piac egyre mélyebb merülésű, nagyobb vízkiszorítású hajókat, bárkákat igényel, és azt is tudjuk, hogy ehhez pedig megfelelő vízmélység biztosítására van szükség, amik például az árvizek kezelésénél komoly beruházásokat is igényelnek. Ezen sajnos nem tudunk egyik napról a másik napra változtatni, éppen ezért úgy vélem, hogy mindent meg kell ragadni, hogy a belvízi hajózás valamelyest fellendüljön Magyarországon. Ez az egyezmény, úgy vélem, ehhez járul hozzá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a belvízi hajózás az egyik legtisztább, környezetkímélő közlekedési forma, úgy hiszem, hogy ezért érdemes fejleszteni a jövőben. A Duna mellett nemzetközi hajóút a tiszai is egészen Tokajig. Amíg a Dunán például körülbelül 4500 tonna hordóképességű hajók is tudnak közlekedni, addig szűkebb pátriámban, a Tiszán, illetve annak a legnagyobb mellékfolyóján, a Bodrogon is a limit csupán ezer tonna, az elszállítható áruk mennyiségét tekintve. Emellett szeretném megemlíteni még a kikötők problémáját is. A Tiszán csak a szegedi rakodó jöhet számításba mint komolyabb kikötőhely, gyakorlatilag tehát a tiszai teherhajózás nagyrészt a folyó szabályozása és a partvédelem munkálatai kapcsán jöhet számításba. Ez utóbbiban a Tisza-menti önkormányzatok összefogásával egy TOP-os pályázatot nyújtottak be, és remélhetőleg ez jövőre segít szintén a hajózásban.

Láthatjuk tehát, hogy rengeteg a tennivaló a belvízi hajózás fellendítése érdekében, ám jelen helyzetünkben tehát az a legkevesebb, hogy a felelősségkorlátozás kapcsán enyhíthetünk egy kicsit az érdekeltek terhein, lehetővé téve számukra a további előlépést. Végül az egyezmény elfogadása, ahogy államtitkár úr is említette, hiánypótló abból a szempontból is, hogy a belvízi hajózási szektoron belül Magyarországon jelenleg nincs szakterületi szabályozás a felelősségbiztosításra. Az egyezményben szabályozott kártérítések limitálásával védelmet lehet adni a vállalkozóknak és a károsultaknak egyaránt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve: ez egy olyan egyezmény, és egy olyan egyezményt támogatunk, ami egy láthatatlan akadályt szüntet meg a belvízi hajózásban érdekeltek előtt, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)