Felszólalás adatai

PŐSZE LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Ígérem, hogy rövid leszek, de ez a "salátatörvény" rengeteg olyan fontos dolgot tesz helyre vagy rendez végre, amelyek a hétköznapi életben minket mint magánembereket is érdekelhettek, illetve nagyon fontosak voltak a bankszektor, pénzügyi szektor bizonyos területein. Ezért nem árt ezt a pár dolgot, ami különösen fontos, aláhúznunk és kiemelnünk, mert egyértelműen támogatásra szorul. De továbbra is azért még egy kritikát el kell mondanom. Éppen azért, mert ez egy ilyen salátatörvény, 17 vagy 18 törvény pontosítása, továbbfejlesztése, valószínűleg úgy készülhetett, bár nem akarok találgatni, de nyilván egy ügyvédi iroda vagy egy szakmai team egy-két hónapot dolgozott rajta. Ha csak éppen az új, átvezetendő változások vannak a beadványban, igen nehéz ezt visszakeresni, és aszerint mérlegelni és megítélni, hogy mi helyébe mi lép, és ezt hogyan értékeljük. Tehát ez egy kérés a jövőt illetően, hogy akármennyire is nehéz, valamivel jobban előkészített és könnyebben feldolgozható beadványokat szeretnénk kapni a kormánytól. Végül is, azt hiszem, van a kormánynak erre apparátusa, kapacitása, hogy ezt megcsinálja.

Mégis, öt dolgot szeretnék nagyon röviden aláhúzni, mert nagyon fontos, hogy ezt memorizáljuk, mert ezek a kérdések most egy kicsit helyükre kerülnek. Az egyik az, hogy ez a törvényjavaslat végül is rendezi a szavatolótőke helyzetét a bankoknál, ami nagyon fontos dolog, mert egészen 1991 óta nem volt ez a kérdés rendezve. És bizony, amikor 1991-ben megállapította a bankok szavatolótőkéjét és az elvárásokat a banktörvény, akkor nem is tudták két évig, hogy a bankoknak már akkor is negatív tőkéjük volt. Ez csak '93-ban derült ki, utána jött a kapkodás és a hatalmas konszolidáció.

Nagyon fontos kérdés a javadalmazással való foglalkozás, hogy végre foglalkozik ez a törvényjavaslat a javadalmazással, a banki vezetők javadalmazásaival. Ne felejtsük el, hisz tudjuk nagyon jól, hogy a válság idején, egészen 2009 nyaráig csak követték, majdnem mindenre igyekeztek gyorsan reagálni mind az amerikai, mind az európai hatóságok, de a bankvezetők pénzét csak 2009 tavaszán tudták megcsípni. Akkor jöttek rá, hogy ezek milliókat szednek fel, változatlan prémiumokat, válság ide, válság oda. Azok a bankok is, amelyek egyébként tönkrementek, tehát még a Lehman Brothers vezetői is. Ezért ezen lépés feltétlenül praktikus és logikus, sőt, azt kell mondjam, hogy a bankvezetők javadalmazásával külön kell majd foglalkoznunk, átláthatóbb, világosabb, a társadalom számára tolerálhatóbb javadalmazás kell. Az nem megy, kérem szépen, hogy esztelen tőzsdei spekulációkba hajtja bele az árfolyamhoz kötött javadalmazás a bankvezetőket, mert aztán utána a kisrészvényesek közben nem tudják, hogy a hinta most éppen mikor fog leszálló ágba kerülni.

(21.00)

Nagyon fontos dolog, és ezért is támogatjuk a beterjesztést, hogy végre egységesen az európai szintre emeli fel a betétek védelmét, a 100 ezer eurós határt Magyar-országra is bevezeti. Ez nagyon fontos kérdés és jó a lakosságnak.

Nagyon fontos, az egyik legfontosabb dolog, és ezt tovább kell fejleszteni, még mindig nem elég a lakás-előtakarékossági számlának a kiterjesztése, amely szerint ezeket össze lehet vonni, transzferálhatók, a családok igényei szerint lehet összevonni adott esetben. Jobban szolgálja a családok igényeit.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ez azért nagyon fontos, mert a lakás-előtakarékosság és a hozzá kapcsolódó lakásépítés volt az, ami az Adenauer-Erhard kettős számára meghozta Németország felemelkedését. Ezzel kezdték, lakástakarékosság és lakásépítés, így indult a német csoda. Hozzá kell tennem persze, hogy nullaszázalékos kamat volt akkor, tehát azzal még megspékelve az valóban egy sikertörténet lehet, de Magyarországon is ezt a lakás-előtakarékosságot tovább kell fejleszteni.

Végül, de nem utolsósorban egy nagyon fontos kérdés, a kisrészvényesek védelme a tőzsdei kivezetésekkel szemben. Nagyon sok kisrészvényes volt annak kitéve, hogy viszonylag könnyen lehetett kivezetni cégeket a tőzsdéről, legalábbis elvileg, mert azért sajnos a magyar tőzsde nem egy olyan - hogy mondjam - hatalmas tőzsde, ahol rengeteg cég volna, de mindenesetre az elvi lehetőség megvolt, és a tőzsdei kivezetések esetében bizony a kisrészvényesek védtelenek voltak az árfolyamot illetően. Ezt a kérdést is ez a beterjesztés végül is rendezi.

Tehát összefoglalásképpen, nem akarok több elemet kiemelni, azt hiszem, ez az öt dolog elég konkrét és elég hangsúlyos, hogy lássuk hogy mi ennek a súlya, jelentősége. Azt szeretném kérni a kormánytól, hogy ha legközelebb ilyen, nagyon komoly, fontos törvényeket és sok törvényt érintő beadványa van, akkor legyen szíves egy kicsit részletesebben és jobban követhetően feldolgozni a beadványt, hogy könnyebb legyen a kritikája vagy éppen az elemzése, támogatása.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)