Felszólalás adatai

DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen, hogy a pártállásomat is megemlítette, azért, mert az előző hozzászólók egyike azt mondta, hogy a Fidesz álláspontja. Aztán jól figyeltem, és kiderült, hogy a saját álláspontja mint fideszes parlamenti képviselőé, meg néhány fideszes parlamenti képviselő valószínűleg hasonló nézeteket képvisel, mint ő.

Ezt azért szeretném elöljáróban rögzíteni, mert ebben a kérdésben nem olyan hasadás fog történni, hogy ki fideszes, ki MSZP-s, ki SZDSZ-es vagy MDF-es, hanem egészen másfajta hasadás fog bekövetkezni, a nézetek különbsége másképpen fog megoszlani: nevezetesen kik azok, akik egy centrumból származó energiatermelési kapacitásokat támogatnak, azaz olyan iskolákból jönnek, olyan szakmaiságot képviselnek, amely a régmúlté; és kik azok, akik egy egészen másfajta, modern, korszerű világot képviselnek energiaellátás tekintetében is.

Persze bárki mondhatná, hogy milyen alapon merészelem én azt állítani, hogy egy modern, korszerű, más alapokon nyugvó világ, de erre azt kell mondanom, nem én találom ki: meg kell nézni Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország jelenkori energiapolitikáját; meg kell nézni, hogy az elmúlt tíz évben mi történt az energiaellátás biztonsága tekintetében, és azt kell látni, hogy nem az egy centrumból származó villamosenergia-termelésre fordítják a hangsúlyt.

Miért? Ennek három oka van. Az egyik az ellátás biztonsága. Az ellátás biztonsága sokkal nehezebben biztosítható, ha egyetlenegy forrásból jön a villamos energiának közel 40 százaléka. Ha ezeregy forrásom van, és abból kiesik egy, még ezer marad. De ha egyetlenegy forrásom van, amelyből az energia 40 százaléka jön, és kiesik belőle akár egy blokk, mint ahogy 10 százalék kiesett a 2-es blokk üzemzavara időszakában, és jelen pillanatban is súlyos kockázatot jelent az atomerőmű üzemeltetése tekintetében; hiába működik jelen pillanatban, az elmúlt három évben senki nem tudta megoldani ezen a földgolyóbison ezt az üzemzavar által okozott problémát, ezáltal a kockázat továbbra is megmaradt.

Nos, ez is azt bizonyítja, hogy az egy forrásból származó energiaellátás nem jelent biztonságot. Ez volt a német kormány egyik alapvető döntése a tekintetben, hogy 2021-ig kiküszöböli az összes atomenergia által megtermelt villamosenergia-kapacitását. Azok a németek, akik a precizitásukról, a gazdasági megfontolásukról, pontosságukról, az előrelátásukról ismertek.

A másik döntési alap az volt, hogy megnézték, mennyi munkahely teremthető, ha nem atomenergiával állítják elő a villamosenergia-szükségletet. Azt kellett megállapítaniuk, hogy az alternatív energiatermelési módozatokkal történő energiaellátás mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind a szerelés, mind az ellenőrzés tekintetében tízezerszámra növeli a munkahelyek számát. Meg kell nézni a német kormány statisztikai adatait. Ehhez képest az egy forrásból származó energia egy bizonyos számú embernek ad munkát. Még akkor is, ha a felújítás tekintetében tíz év távlatában esetleg több munkahely teremtődik a felújítás, az élettartam-hosszabbítás tekintetében, mint az üzemeltetés időszakában.

Hölgyeim és Uraim! A harmadik szempont az volt, hogy az atomerőmű radioaktív hulladékokat termel, eredményez a tevékenysége, ezzel szemben az alternatív energiatermelési módozatoknál nincs környezetszennyezés.

Ellátásbiztonság tekintetében nem atomerőmű, környezetvédelem tekintetében nem atomerőmű, munkahelyteremtés tekintetében nem atomerőmű. Ez volt a szociáldemokrata-zöld kormány alapvetése ebből az ügyből kifolyólag.

Hölgyeim és Uraim! Az egyik képviselőtársam azt is mondta, hogy ma ha dönteni kellene ebben az ügyben, akkor bizonyára nem úgy döntene, hanem pont ellenkezőleg: nem támogatná egy atomerőmű létesítését. Én pedig azt mondom - megértve a szavait -, a múltban elkövetett rossz döntések senkit nem hatalmaznak fel arra, hogy a jövőre nézve rossz döntéseket hozzon.

Válasszuk ketté az országgyűlési határozat tervezetét! Az első részében a bátaapáti atomtemető létesítéséről van szó. Először is azt kell mondanom, hogy 2008-ig minden hivatalos dokumentum szerint a Paksi Atomerőmű területén megoldott a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése. Naná! Hiszen mindig termelődik néhány száz köbméternyi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék: különböző munkaruhák, eszközök, folyadékok tartoznak ebbe a kategóriába, és a Paksi Atomerőmű területén ezeket el tudják helyezni, és biztonsággal tárolják.

Hogyan lehetséges akkor, hogy szükséges Bátaapátiban egy sokkal nagyobb méretű, 16 ezer tonnát befogadó, kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-temető megépítése? Úgy, hogy nyilvánvalóan az atomtemető létesítése összekapcsolódik az élettartam-hosszabbítással. Akkor, amikor azt hangsúlyozták az atomlobbi részéről éveken keresztül, hogy a két ügy között nincs összefüggés, azt kell mondanom, hogy van. Igenis, ha megvalósítják az atomtemető létesítését, utána már azt lehet mondani, hogy ha már 50-60 milliárd forintért megépült, naná, hogy hasznosítani kell, és szükség van az élettartam-hosszabbításra, ugyanis ha nincs élettartam-hosszabbítás, akkor 2008-ig a Paksi Atomerőmű területén megoldható a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése. 2008-16 között - tehát a bezárásig - 10 milliárd forint költséggel pedig a kapacitás bővíthető a Paksi Atomerőmű területén.

Nos, ha van bezárás 2016-ban, akkor 10 milliárd forintért megoldható a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése. Akkor viszont fölmerül a kérdés: ha 10 milliárdból megoldható a probléma, akkor miért kell 50-60 milliárdot az atomtemető üveghutai létesítésére elpazarolni? Nagyon egyszerű a válasz: különböző érdekeltségek, cégek, vállalkozások várnak arra a biztos állami megrendelésre, ami ilyen nagy léptékű.

S innentől kezdve, azt gondolom, elfogadhatatlan az, hogy állami pénzek nem megfelelő módon, nem megfelelő célokra, nem megfelelő hatékonysággal kerüljenek fölhasználásra.

A tetejébe akkor, amikor szónokok ebben a teremben arra hivatkoztak, hogy a lakosság többsége Bátaapátiban megszavazta népszavazáson az atomtemető létesítését, azt kell mondanom önöknek, hogy ugyanakkor nyomozás folyik a Legfőbb Ügyészség által. Én voltam az, aki a nyomozást kezdeményeztem, és az ÁSZ jelentése adta az alapot ebben a tekintetben: nevezetesen azt a pénzt, amit tájékoztatásra kellett volna ezen önkormányzatoknak felhasználni, nem arra használták föl, hanem különböző infrastrukturális beruházásokra, ami törvénytelen.

(22.20)

Nyilvánvalóan, itt szavazatvásárlásról van szó indirekt módon, hiszen ha azt mondják az embereknek, Józsi bácsi, Mariska néni, ugye, támogatja az atomtemető létesítését, hiszen látja, milyen szép idősek otthonát építettünk önöknek, kiaszfaltoztuk az utcákat, az óvoda tetejét felújíttattuk, nincs az az ember Bátaapátiban vagy a térségben, aki azt mondaná, hogy ő ez ellen van. De ha azt kérdezzük az emberektől, akarja-e azt, hogy akkor is, amikor a gyerekei gyerekei fognak élni ezen a környéken, semmi mást ne lehessen termelni, mert csak annak a híre, hogy egy atomtemető van a környéken - csak annak a híre, hogy atomtemető van a környéken! - leértékeli az ott folyó mezőgazdasági termelést, az ott folyó szőlészetet. Abban a pillanatban az emberek másképpen válaszolnak a kérdésekre.

Tehát azt gondolom, manipuláció történt, a népszavazás tekintetében indirekt módon manipuláció történt. A tetejében az ÁSZ kimondja a 2005. évi jelentésében, hogy a tárolólétesítés fogalma nincs törvényileg meghatározva, az előkészítő tevékenység fogalmát szintén nem határozták meg. Tehát ilyenformán, amíg ez nem történik meg, nem lehetne egy ilyen országgyűlési határozattervezetet az atomtörvényre való hivatkozással elfogadtatni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az élettartam-hosszabbítás tekintetében elhangzott itt számos érv a jövőre nézve. Először is alternatívákat senki nem vizsgált meg a tekintetben, hogy amennyiben nem történik meg az élettartam-hosszabbítás, akkor milyen alternatívák mentén lehetne a közel 40 százalékos villamosenergia-kiesést biztosítani.

Na, nem úgy megy a dolog, hogy majd 2006-ban hirtelen egy gombnyomással leáll az egész, utána pedig ott maradunk 40 százalék energia nélkül, hanem úgy működik a dolog, hogy már most, tíz év távlatában el kellene kezdeni gondolkodni azon, milyen pótlólagos beruházások kellenek, akár alternatív energiatermelő beruházások létesítése, akár más, annak a 40 százalék energiának a kiküszöbölésére.

Itt jutok el egy másik pontig. Nemcsak hogy alternatívákat nem vizsgáltak meg, Magyarországnak nincs olyan hosszú távú energiakoncepciója, amely meghatározná, hogy az elkövetkezendő tizenöt, húsz, harminc évben milyen energiapolitikát kell folytatni, és ehhez képest milyen döntéseket kellene meghozni. Azzal, hogy élettartam-hosszabbítást akarnak megvalósítani, predesztinálják a jövőt, meghatározzák nemcsak az energiapolitika tekintetében, hanem gazdaságpolitika tekintetében is, társadalmi folyamatok tekintetében is azt, hogy mi fog történni Magyarországon. Ugyanis amikor az az érv hangzik el, hogy ezt megspórolta az atomerőmű, azt kell mondanom, nem spórolta meg, mert az a pénz, amiről beszélünk, nem az atomerőmű pénze, hanem a magyar adófizetők pénze, hiszen az atomerőmű is a magyar adófizetők pénzéből épült és működik.

Innentől kezdve sokkal racionálisabb lenne a rendelkezésre álló állami forrásokat vagy akár az atomerőmű által felhalmozott forrásokat nem az élettartam-hosszabbításra, hanem az ott megtermelt villamos energia kiküszöbölésére fordítani.

Nem igaz az, hogy abban az esetben, ha 40 százalék villamos energia kiküszöbölésre kerül, nem az atomerőműben termelik meg, akkor az árak növelése történne, hanem az az igaz, hogy jelen pillanatban akár a fűtőelemek árának emelkedése következtében számítani lehet arra, hogy az atomerőmű élettartam-hosszabbítása után az ott megtermelt villamos energia ára is növekedik, sőt jelen pillanatban, ha az összes externális, külső költséget bekalkulálnák az atomenergia által megtermelt villamos energia árába, akkor nem az a szám jönne ki 1 kilowattóra tekintetében, hanem magasabb összeg.

Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét.