Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/16338. számú képviselői önálló indítvány az 1994. évi LIII. törvényt, vagyis a bírósági végrehajtásról szóló törvényt kívánja módosítani olyan módon, hogy az ingatlan-végrehajtás szabályainak körébe beillesztene egy új jogintézményt, amely a települési önkormányzat elővásárlási jogát rögzíti vagy jelenti. Ez a módosítás egyetlen vonatkozásban mindenképpen támogatható, mégpedig hogy megegyezik azzal az általános jogalkotói céllal, mely szerint az államnak elő kell segítenie az eladósodott magánszemélyek lakhatási feltételeinek a védelmét.

Ez a cél találkozik az Országgyűlésnek azzal a törekvésével is, amely az 53/2005. (VI. 4.) országgyűlési határozatban fogalmazódott meg, amely határozat az ingatlanokkal és bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedéseket írja elő. Ennek teljesítése folyamatban van, mégpedig oly módon, hogy a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium egy közös kormány-előterjesztést készített, amely rövidesen a kormány elé fog kerülni, és amelynek a tárgya olyan speciális intézkedési csomag összeállítása, amely a jogügyletek biztonságát hivatott erősíteni. Ennek érdekében a végrehajtási törvényt is módosítani szeretnénk. Részben ugyanabban a körben kerülne sor a módosításra, mint amely körben az önálló képviselői indítvány is módosítani kívánja a végrehajtási törvényt, vagyis ahogy az ingatlan-végrehajtás kapcsán az módosításra kerül.

A célok tehát hasonlóak, a módszerek azonban eltérőek. Az eltérés lényeges tartalmi kérdéseket érint, ami miatt a kormány a képviselői indítványt nem tudja támogatni.

Melyek ezek a tartalmi eltérések? A végrehajtási törvény mai európai szintű, korszerű eljárási rendszerében az ingatlan-végrehajtásban az önkormányzatok ma is törvény biztosította szerepet kapnak. A végrehajtásban más jogcímen részt vevőkhöz hasonlóan garanciáktól övezett, azonos feltételek mellett élhetnek az ingatlan-végrehajtásban való részvétel jogával. Ma sincsenek tehát elzárva attól, hogy - figyelve az önálló bírósági végrehajtó árverési hirdetményeit - licitáljanak, vásároljanak, így indokolt esetben közreműködjenek a lefoglalt vagyontárgy minél előnyösebb feltételek szerinti értékesíthetőségében.

Az árverés egyik leglényegesebb garanciális eleme az eljárási cselekmény lefolytatása során meghozott nyilvános hatósági döntés a vételről. Az önálló képviselői indítvány ezzel ellentétes szabályozási elv alapján módosítaná az ingatlanárverés rendszerét azzal, hogy az árverésen kívüli, utólag gyakorolt önkormányzati elővásárlási joggal bővítené azt, egyúttal egy függő jogi helyzetet teremtve. Ennek érvényesülése esetén elveszne az a nagyon fontos garanciális elem, amit a vételről történő nyilvános hatósági döntés önmagában jelent. Maga a javaslat tehát nem illeszkedik a jelenleg hatályos rendszerbe, ugyanakkor a kormány álláspontja szerint nincs olyan szakmai érv, amely azt indokolná, hogy az önkormányzatok előnyösebb helyzetbe kerüljenek a hatályos szabályozáshoz képest.

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a jelenlegi formájában olvasható képviselői indítvány a védeni kívánt alanyi kört az úgynevezett lakásmaffia-cselekményekkel érintett áldozatok körében jelölné meg, azonban a szövegszerű javaslat ezzel ellentétben nemcsak a lakóingatlanokat jelöli meg a módosítás tárgyaként, hanem általánosságban, azokon túlmutatva, akár az ipari, akár a mezőgazdasági ingatlanok vonatkozásában is egyoldalú előnyt biztosítana az önkormányzatok számára.

További részleteiben ugyancsak nem tisztázott rendelkezése az indítványnak, hogy az elővásárlási jogát gyakorló önkormányzat az egyébként sikertelen második árverést követően az ingatlan becsértékének felén megvásárolt ingatlan vonatkozásában is mentesíti az adóst és a vele lakó személyeket a kiköltözési kötelezettségük alól.

(19.50)

Nem szól az indítvány arról, hogy ilyen esetekben milyen jogcímeken és milyen kötelezettségek mellett tartózkodhatnak az ingatlanban az érintett személyek, akik szociális helyzetüktől függetlenül mintegy ajándékba kapják a további bentlakás esetleges lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlan-végrehajtás a végrehajtási jog egy érzékeny területe, ahol szinte patikamérlegen kell kimérni azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek arányosan védik az adós érdekeit, azonban nem hagyják szem elől téveszteni a végrehajtás már említett igazi célját: a követelések eredményes behajtását.

A kormány álláspontja szerint ez a módosítás nem szolgálja az említett jogpolitikai célokat, ellentétben azzal a kormány által támogatott közös előterjesztéssel, amely - az önkormányzat szerepét is érintve - a jogügyletek biztonságának fokozását célozza. Mindezek alapján, kellő megfontolás után tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szakmai érvekre tekintettel a javaslatot ne támogassák.

Köszönöm, és elnézést, elnök úr, a túllépésért. Köszönöm szépen.