A felszólalás szövege:

ERDŐS NORBERT, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én tartott ülésén megtárgyalta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló T/3513. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény előttünk fekvő módosítására irányuló javaslat számos elemét Magyarországnak az európai uniós tagságából eredő kötelezettségei indokolják. A jelenlegi gazdasági helyzetben rendkívül gyorsan változó árak szükségessé teszik, hogy a jogalkotó biztosítsa a jogalkalmazók számára a keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek esetén a szerződéskötési moratórium alóli eltérés lehetőségét, és gyorsabb szerződéskötést tegyen lehetővé. A javaslat magában foglalja a jogsértéseknek az ajánlatkérő általi orvoslására nyújtott szélesebb mozgásteret, amely szintén egyszerűsítheti a közbeszerzések jogszerű megvalósítását. A javaslat által bevezetett új eredménytelenségi ok arra ad lehetőséget, hogy az ajánlatkérő a túlzottan magas árú vagy manipulatív módon árazott, de az értékelés során legkedvezőbbként kikerülő ajánlat esetén visszautasíthassa a szerződéskötést. A Törvényalkotási Bizottság eljárása során a törvényjavaslatban főként technikai jellegű módosítások kerültek átvezetésre, amelyek a jogszabályszöveg koherenciájának biztosítását szolgálják.

Tisztelt Ház! Az uniós jogi hátterű módosítási elemeken túl a javaslat számos olyan szabályozási elemet is tartalmaz, amelyek az eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását segíthetik elő. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ERDŐS NORBERT, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én megtárgyalta az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény és a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/3516. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat célja, hogy adatkezelési és eljárási szabályokat rögzítsen az állami projektértékelők által letételre kerülő összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tekintetében. Beépítésre kerül továbbá az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét szolgáló, az összeférhetetlenség megállapításához kapcsolódó, azt hatékonyan támogató személyes kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozat is.

A módosítások az európai uniós források szabályos felhasználását szolgálják azáltal, hogy az állami projektértékelőknek a továbbiakban általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot szükséges benyújtani az állami projektértékelői jogviszony létesítésekor. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a jelenleg állami projektértékelői jogviszonyban álló személyek a módosítás hatálybalépését követően szintén nyújtsák be a nyilatkozataikat.

A törvényjavaslat a nyilatkozatok és azok tartalmának vizsgálatához szükséges adatkezelési szabályokat is rögzíti. A módosítás eredményeképpen a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az állami projektértékelők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatait is bekérheti és az abban megadott adatokat kezelheti. A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi, kodifikációs és jogtechnikai pontosításokat tartalmazott. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem ma szót, hogy felidézzem emlékét egykori képviselőtársunknak, a rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott Országgyűlés Békés város és térsége képviselőjének, valamint az Egyesült Kisgazdapárt frakcióvezetőjének, dr. Pásztor Gyulának, aki ez év április 19-én, életének 74. évében visszaadta lelkét Teremtőjének.

(16.10)

A bő hét évtized nem múlt el nyomtalanul. Dr. Pásztor Gyula ügyvéd, parlamenti és önkormányzati képviselő, alpolgármester, emellett férj, édesapa, nagyapa tartalmas életútnak ért a végére, aktív éveket hagyott maga mögött. Éveket, amelyek őrzik a névjegyét, hiszen ahol megfordult, ott nem tétlenkedett. Tudását, szakmai és élettapasztalatát a köz javára fordította, szívét-lelkét beleadta minden tevékenységébe. Szolgálta népét, szűkebb és tágabb közösségét. Békés város önkormányzata saját halottjának tekinti, hiszen teljes odaadással tevékenykedett a városáért, nagyban hozzájárult fejlődéséhez; mint ahogy tette ezt országgyűlési képviselőként is az első ciklusban. Ezért illőnek tartottam, hogy itt, az Ország Házában is fejet hajtsunk emléke előtt.

Pásztor Gyula 1949-ben született dr. Pásztor Pál ügyvéd és Gál Katalin egészségügyi dolgozó második gyermekeként. Általános és középfokú iskoláit Békésen végezte, majd a katonai szolgálat letöltése után Szegeden jogot hallgatott. A jogi szakvizsga megszerzését követően a Békési Ügyvédi Munkaközösség tagja, majd hamarosan vezetője lett. Tehetsége, elhivatottsága, valamint közéleti érdeklődése már itt megmutatkozott. Bekapcsolódott a rendszerváltó mozgalomba, majd egyéni mandátumot szerzett a Független Kisgazdapárt színeiben az első szabadon választott magyar Országgyűlésben; abban az Országgyűlésben, amelynek minden tekintetben nehéz dolga volt, folyamatosan küzdött a közelmúltja árnyaival, hagyatékaival, beidegződéseivel, törvényeivel, s mindezt állandó ellenszélben. Tagja volt számos bizottságnak, egy ideig az Országgyűlés jegyzője is volt.

Képviselői munkája során mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriája érdekeit, Békés városáért, lakosaiért dolgozott. Szívén viselte a békési polgárok sorsát, boldogulását, de ugyanolyan elszántsággal küzdött az ottani gazdák érdekeiért is. Tevékenyen részt vett a kárpótlási törvények, különösen a termőföldet érintő kárpótlási jogszabályok kidolgozásában. Képviselői munkájának eredményeként Békésen újraindulhatott a református egyházi oktatás, a gimnázium épülete visszakerült az egyház kötelékébe, megkezdődött a kollégium épületének kivitelezése. A mezőgazdasági iskola közel 150 hektár tangazdasághoz jutott, mely azóta is az oktatást szolgálja. Neki is köszönhetően elkészült a városi sportcsarnok, az Élővíz-csatorna kikotrása, partvonalának megerősítése, s akkor még próbaüzemben, de működni kezdett a békési szennyvíztelep.

Mindezekre nagyon és joggal volt büszke. Amikor pedig az országos politizálás véget ért számára, helyben, otthon folytatta tovább önkormányzati képviselőként, társadalmi megbízatású alpolgármesterként több cikluson át. Mai zsargonnal élve, fáradhatatlanul lobbizott a különböző beruházásokért. Nem léteztek számára zárt ajtók, csak éppen csukottak. Időközben a gyermekei felnőttek, s legnagyobb örömére követték a pályán. Dr. Pásztor Orsolya és dr. Pásztor Gyula mellette kezdték gyakorló éveiket, miközben ő fokozatosan vonult vissza, átadva a fiataloknak a terepet, a munkát, az útravalót.

2010 óta semmilyen tisztséget nem vállalt, idén szeptemberben vette volna át aranydiplomáját. Teljes életet élt a gyerekei, unokái körében szeretetben, segítve őket mindenben. Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven  írja Reményik Sándor erdélyi költő. Dr. Pásztor Gyula már életében is lángokat gyújtott, és ezek a lángok az örökségeként lobognak tovább. Nyugodjék békében!

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az illetékekről szóló törvény és közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szorosan illeszkedik az Európai Bizottság irányába, a kondicionalitási eljárás keretében tett vállalások teljesítésének sorába.

E törvényjavaslat, összhangban a kormány által ez év márciusában elfogadott, 2023-tól 2026-ig terjedő időszakra szóló, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervvel olyan szabályozási elemeket tartalmaz, melyek rendeltetése a közbeszerzési verseny élénkítése. Ezért többek között felülvizsgálatra kerülnek a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, jogorvoslati díjak a közbeszerzési eljárásban való szélesebb körű részvételt elősegítendő.

A kormány már számos intézkedést tett az európai uniós költségvetési források hatékony felhasználása és annak ellenőrzése érdekében. 2022-ben megalkotásra kerültek azok a törvények, melyek alapján kiegészült az államszervezet fentiek érdekében korábban is működő intézményrendszere, Integritás Hatóság, Korrupcióellenes Munkacsoport, Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság létesült.

(12.00)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat előkészítésekor figyelembevételre kerültek az Integritás Hatóság 2023. évi éves elemző integritásjelentésében és a Korrupcióellenes Munkacsoport által tett javaslatok is.

A fentiek szerint kiegészült intézményrendszerről kijelenthetjük, hogy működik. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat szerint csökken a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, a közbeszerzési eljárás, illetve a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén fizetendő jogorvoslati díjak megállapítható legmagasabb összege mind az uniós értékhatár feletti, mind az az alatti közbeszerzési eljárások esetében. Ahogyan azt is, hogy a tervezett módosítás az esetleges ajánlatkérői versenykorlátozással szembeni fellépést könnyítendő, felére csökkenti az eljárást megindító felhívással és közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatos jogorvoslat esetén a díjakat.

Mind a jogalkalmazók, mind a jogkeresők helyzetét, a bírósági jogorvoslat igénybevételét megkönnyíti a törvényjavaslat azzal, hogy a közbeszerzési tárgyú bírósági eljárásokat, pereket kiveszi az eljárás tárgyának értékéhez igazodó illetékmegállapítási szabályok hatálya alól, így a közbeszerzési tárgyú eljárásokra a jövőben az egységes 30 ezer forintos illetékszabály lesz az irányadó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel az ajánlattevők és az ajánlatkérők egyaránt gyorsan változó gazdasági, piaci körülmények között működnek, ezért a törvényjavaslat szerinti módosítások köréből végül kiemelném, hogy a javaslat az ajánlatok gyorsabb elbírálására ösztönzi az ajánlatkérőket, mivel a számukra eddig nyitva álló 180 napos időtartamot 150 napra csökkenti. Ez pedig nemcsak gyorsabb és hatékonyabb eljárásokat eredményez, hanem az ajánlattevői oldal gazdasági szereplői számára is kiszámíthatóbb helyzetet eredményez.

Mindent összevetve tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra kérem önöket, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mely élénkebb versenyt, a közbeszerzések rendszerében minden szereplő szempontjából átláthatóbb, hozzáférhetőbb, hatékonyabb és eredményesebb működést eredményez, önök is támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gy. Németh Erzsébet vezérszónoklata elmondása után elhagyta a termet. (Nacsa Lőrinc: Másfél órája elment!  Dr. Vadai Ágnes: Nem hazament! Dolga van!) De azért szeretnék neki válaszolni: nyitott kapukat dönget. Ő azt mondja, hogy megszünteti a megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatait. Természetesen az előterjesztő folyamatosan kapcsolatban áll a megyei önkormányzatokkal, és ezek a vidékfejlesztési feladatok vissza fognak kerülni a törvénybe.

Gurmai Zita azt rótta föl, hogy bizonyos elemek kormányrendeletben lesznek szabályozva. Teljesen természetes. Azért ezt ne rójuk föl bármilyen törvényjavaslatnak, azt gondolom.

Keresztes képviselő úrnak pedig azt tudom mondani, hogy meggyőződésem, hogy a következő évek nyertese Pécs lesz. Erről hosszabban majd miniszter úr fog zárszavában szólni. Egészen nyugodt lehet Pécs jövőjét tekintetbe véve. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A békés-csanádi térség, amelynek a képviselője vagyok, az Orosházi és a Mezőkovácsházai járás településeit és Lőkösházát foglalja magában.

E terület az ország  tények és jog szerint is  leginkább fejlesztésre szoruló térségei közé tartozik. Az itt lakók helyben maradásához, boldogulásához elengedhetetlenek a hazai és uniós forrásból megvalósuló fejlesztések, beruházások. A térség úthálózatának állapotát javító minden intézkedés megkönnyíti a békés-csanádiak biztonságos munkába jutását, közszolgáltatásokhoz való hozzáférését, ezért figyelik és várják azokat a híreket, melyekből megtudhatják, hogy otthonuk mely útja mikor kerülhet felújításra, megerősítésre.

2022 májusa óta számos útszakasz újulhatott meg a térség 27 településéből 12-t érintve, nagyobb részben hazai és 10 százalék körüli arányban uniós forrásokból, összesen közel 10 milliárd forintból mintegy 46 kilométeren. Itt azonban nem állhatunk meg. Fontos, hogy az ország legkevésbé fejlett területeinek egyikeként a térségi különbségek mérséklése céljából, és azért, hogy az itt élők szülőföldjükön, helyben boldogulhassanak, további források érkezzenek Békés-Csanádba.

Az elhangzottak fényében kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen további beruházásokra, fejlesztésekre, különösen útfelújításokra fordítható uniós forrásokra számíthatnak a Békés-Csanádban élők. Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ERDŐS NORBERT, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 46. § (3) bekezdése alapján megtárgyalta az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló T/6063. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és a házszabály 46. § (7) bekezdés b) pontja szerinti összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a fejlesztéspolitika eddigi eredményeire, további és új kihívásaira figyelemmel a területfejlesztés új szempontokat érvényesítő szakmai megalapozásán, az intézményhálózat, a jogi és eszközrendszer megújításán túl szükséges kormányzati szervezeti változást célozza, amit a modern és hatékony államszervezet működtetése és a nemzetstratégiai célok elérése is indokol. Mindezek érdekében a Miniszterelnökség szervezetéből történő kiválással létrejön a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, amelynek szervezetén belül létrejön a Nemzeti Fejlesztési Központ, utóbbi a törvényjavaslat eredeti tartalmához képest a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében nem 2024. január 1-jén, hanem 2024. augusztus 1-jén kezdi meg működését, és ehhez igazított tartalommal módosulnak az átmeneti rendelkezések és a hatályba léptető rendelkezések is.

Az összegző módosítás több ponton technikai módosításokat, továbbá a jogrendszeri koherencia fenntartása érdekében a házszabályi rendelkezésekben foglalt követelmények érvényesítése miatt szükséges módosításokat tartalmaz, illetve rögzít, így hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elnevezése Nemzetgazdasági Minisztériumra módosuljon.

Az elhangzottakra tekintettel, kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló T/6063. számú törvényjavaslat egyik előterjesztőjeként természetesen arra kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot önök is támogassák. A törvényjavaslat célja ugyanis nem pusztán egy új minisztérium, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium létrehozása és az ezzel összefüggésben szükséges egyéb, például munkajogi természetű, tisztviselők jogállását érintő intézkedések, szabályok rögzítése, hanem a területfejlesztésről szóló törvényjavaslattal együtt szervezeti, intézményi és eszközrendszerében is megújítja, átalakítja a területfejlesztést.

E törvényjavaslat a területfejlesztés színterén a kormányzati szervezeti átalakításra összpontosít tehát, hogy azok a kormányzati törekvések, amelyeknek célja a kiegyenlített, harmonikus területi fejlődés, az urbanizáció káros hatásainak csökkentése, visszaszorítása és az életerős vidék, egy stabil, cselekvő- és reagálóképes szervezet, az önálló minisztérium és az annak szervezeti keretein belül a működését a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2024 augusztusában megkezdő Nemzeti Fejlesztési Központ révén megvalósulhassanak. Hogy erre az átalakításra szükség van, és támogatandó, arra az általános vitában több ellenzéki vezérszónok is utalt, kitért, ezért ismételten kérem minden képviselőtársamat, hogy szavazatával támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Engedjék meg, hogy egy gondolattal kapcsolódjak a területfejlesztési törvényhez, amely nemzetiségi napirendi pont. Végigkísértem a vitát. Azt lehet elmondani, hogy ugye, Magyarországon mintegy félmillió nemzetiségi él, zömmel egyébként a határterületeken, vidéki területeken, nehéz körülmények között. A szocializmusban láthattuk, hogy mondjuk, az osztrák határ melletti vidéken a nemzetiségek hátrányokat szenvedtek el nagyon komolyan, területfejlesztési szempontból is, teszem hozzá.

Ez a területfejlesztési törvény kifejezetten fókuszál a nemzetiségekre azzal, hogy gyakorlatilag közigazgatási határokat lép át, kifejezetten megpróbálja összekapcsolni a nemzetiségeket, hiszen azok nyilvánvalóan járásokon, határokon, megyehatárokon áthúzódnak.

Tehát erre szerettem volna felhívni a figyelmet, és fontosnak tartottam elmondani, hogy a nemzetiségek számíthatnak ránk, a törvényjavaslat alkotóira. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ERDŐS NORBERT, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén megtárgyalta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló T/6073. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat 43. §-a alapján 27 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat számos olyan szabályozási elemet foglal magában, amelyek a közbeszerzési eljárások és az azokkal összefüggő jogorvoslatok hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb lefolytatását segíthetik elő, összhangban a kormány által elfogadott, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekkel, a 2023-tól ’26-ig szóló cselekvési tervvel a közbeszerzési verseny élénkítéséhez járulhat hozzá.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvény módosítását elsősorban a jogszabályi alkalmazás során szerzett újabb tapasztalatok, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2020/2092 rendelete szerinti kondicionalitási eljárásban az Európai Bizottság felé tett vállalások részét képező akcióterv egyes intézkedéseinek végrehajtása indokolja. Emellett egyes módosítások az Integritás Hatóság 2023. évi éves elemző integritásjelentésében foglaltakra és az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény által létrehozott korrupcióellenes munkacsoport javaslataira is reflektálnak. A módosítások egy része az elektronikus hirdetményminták bevezetésével összefüggésben az eljárások hatékonyabb lefolytatását teszi majd lehetővé.

Összességében: a módosítások célja a hatékony és szabályos jogalkalmazásnak, valamint a jogorvoslati eljárások könnyebb kezdeményezésének az elősegítése, az adatok jobb rendelkezésre állásának biztosítása, illetve szükség szerint a törvény szövegének technikai kiigazítása. Mindezek tekintetében a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)