Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon a 15 éven felüli nők egyötöde, azaz közel egymillió nő válik élete során a nők elleni fizikai vagy szexuális erőszak valamelyik formájának áldozatává. Magyarországon a családon belüli erőszak legalább hetente egy nő életét követeli, havonta legalább egy gyermek szenved el halálos sérüléseket. Magyarországon a nők átlagosan 35 verést szenvednek el, mielőtt segítségért fordulnak. A legtöbben azonban sohasem kérnek segítséget, vagy nem tudnak segítséget kérni. Itt el kell mondani, hogy egy feltárt esetre 25 feltáratlan esetet tudunk társítani.

Mi ezért 2017. X. hó 20-án újra beadtuk határozati javaslatunkat, hogy az isztambuli egyezményt a kormány végre ratifikálja. Ennek nagyon-nagyon sok oka van, az elmúlt években hatalmas botrányok törtek ki. Itt beszélhetünk a bicskei gyermekotthonról, amilyen szexuális visszaélések történtek ott, a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazásokról, a kaposvári gyermekbántalmazásról, a gyöngyösiről, és ugyebár a Kiss László-ügyet sem felejtjük el, és a hetekben kitört Marton László-ügy is felhívja a figyelmet arra, hogy a kormánynak végre ratifikálnia kellene ezt az egyezményt.

Államtitkár úr, engedje meg, hogy egy igazságügyi bizottsági ülésről a jegyzőkönyvből olvassak fel részleteket. 2016. május 18-án készült ez a jegyzőkönyv. Répássy Róbert az alábbiakat mondta: „Most éppen néztem a hírekben, hogy már 2015 februárjában is azt mondtuk, hogy mindjárt végre fogja már hajtani a kormány, már mindjárt előkészíti, tehát gyakorlatilag másfél évvel ezelőtt is ez volt az érvünk, és nehezen hiszem el, hogy azóta nem sikerült előkészíteni. De ez még nem azt jelenti, hogy ha valami nincs előkészítve, akkor félredobjuk ezt a kérdést.” ‑ mondta ezt 2016 májusában Répássy Róbert. „Úgyhogy én a magam részéről inkább tartózkodni fogok, mert a kormány többször döntött arról, hogy az isztambuli egyezményt ratifikálni kell. Ennek az időpontja, úgy tűnik, hogy csúszik, nyilván az elő­ké­szí­tetlenség miatt vagy legalábbis valamilyen nehézségek miatt.” Itt elmondja Répássy Róbert, hogy a pénz nem lehet indok, mert a kormány ezt az indokot nem fogalmazhatja meg továbbra is.

Most egy 2017. február 20-i ülésről idéznék, megint csak Répássy Róberttől az isztambuli egyezménnyel kapcsolatban: „Az egyezmény szövegének kihirdetéséről szóló előterjesztés tervezete elkészült, a csatlakozás előkészítése közigazgatási egyeztetés keretében folytatódik, a tervezet a közigazgatási egyeztetés során közzétételre kerül, így a civil szervezeteknek lehetőségük van annak véleményezésére. Gyakorlatilag a kihirdetésről szóló előterjesztést az igazságügyi miniszter a maga részéről előkészítette.” Államtitkár úr, akkor mire várunk még? Hány embernek kell még meghalnia?

Itt, a Parlament falai között el kell mondanom, hogy családon belüli erőszakot nemcsak fizikális, nemcsak anyagi okokból élhet át, hanem szexuálisan is és verbálisan is az áldozat. Nemcsak nőkről, nemcsak gyerekekről, hanem nyugdíjasokról, fogyatékosokról és férfiakról is beszélünk. Lassan kiderül, hogy a magyar társadalomnak nincs olyan szegmense, ahol ne fordulna ma elő, akár a munkahelyen, barátok közt és családon belül. És, államtitkár úr, nem tudom kihagyni, ha már szót kaptam napirend előtt, hogy elmondjam önöknek ‑ és itt kihangsúlyoznám ‑, hogy a bántalmazásnak van verbális része is.

Önök most megjelentettek egy internetes plakátkampányt, és itt el kell mondanom, hogy legtöbb esetben, ami engem és a közvéleményt felháborítja, az mindig az áldozatok hibáztatása. A Marton László-ügynél is az derült ki, hogy majdnem oda jutottunk el, hogy maguk az áldozatok a hibásak. Önök kitettek egy olyan plakátkampányt, ahol arra akarják felhívni a figyelmet, hogy miért születik kevés gyermek Magyarországon, és olyan plakátokat készítettek, ahol csak a nőket hibáztatják azért, hogy ma Magyarországon kevés gyermek születik. Úgy szól, hogy a 35-44 éves korosztály 41 százalékának nincs gyermeke, és egy nő ül egy hintában háttal. Majd az, hogy a 35-44 éves korosztályban másfélszer több férfi szeretne gyereket, mint nő. Tudja, ez is verbális bántalmazás, amikor csak egyetlenegy csoportot hibáztatunk valamilyen ügy miatt.

Tudja, államtitkár úr, ahhoz, hogy gyermek szület­hessen Magyarországon, ahhoz még mindig férfi és nő kell, és ha önökre nézek, akkor tudom, hogy mi hiányzik ebből. (Szászfalvi László: Ez is verbális bántalmazás.) Köszönöm, államtitkár úr, köszönöm, elnök úr.