Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.11:27:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

24. ülésnap (2014.11.10.), 200. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 19:03


Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A zárszámadási törvényjavaslat részletes vitáját a Mentelmi bizottság kivételével valamennyi állandó bizottság és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is lefolytatta. A törvényjavaslat tárgyalása során a Költségvetési bizottság kijelölt bizottságnak, a többi állandó bizottság és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága vitához kapcsolódó bizottságnak minősül. A határozati házszabály 94. § (1) bekezdése alapján a Költségvetési bizottságnak az összegző jelentés ismertetésére kijelölt előadója ismerteti a tárgyaló bizottságok véleményét is.

A tárgyaló bizottságok a részletes vita során megállapították, hogy a törvényjavaslat, illetve annak a feladatkörébe tartozó rendelkezései megfelelnek a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

A törvényjavaslathoz egy képviselői módosító javaslat került benyújtásra, amelyet a Nemzeti összetartozás bizottsága és a Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság tárgyalt meg, és a módosító javaslatot egyik bizottság sem támogatta. A Költségvetési bizottság kivételével egyik bizottság sem nyújtott be részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot.

A tárgyaló bizottságok véleményei. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság és mint törvényalkotási bizottsági feladatait ellátó bizottság véleménye a következő. A kormány az Alaptörvény 36. cikkének megfelelően készítette elő és nyújtotta be a zárszámadási törvényjavaslatot és az államháztartási törvényben előírt határidők betartásával a 2013. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a törvényjavaslatban szereplő számok megbízhatóak.

Megállapítható, hogy az előre nem látható eseményeknek megfelelően történt a költségvetés végrehajtása. A kormány a 2013. évi költségvetés elfogadásával folytatta az előző kormányoktól örökölt pénzügyi problémák megoldását, az államháztartás rendbetételét, aminek eredményeképpen Magyarország a 2013. év júniusában kiszabadult a 9 éven át tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Mindezt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy az ország gazdasági növekedési fordulatot hajtott végre, a gazdasági növekedés pályájára állt, a családok és a munkavállalók terhei is csökkentek.

Költségvetési fegyelem szempontjából Magyarország az Európai Unió legjobban teljesítő országai közé került. Hazánk GDP-arányos költségvetési hiányát az elmúlt három évben sikerült 3 százalék alatt tartani, az államháztartás európai uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánya pedig 2,4 százalékos volt.

A tavalyi makrogazdasági folyamatok is kedvezőbbek voltak a vártnál, és jóval kedvezőbbek az EU átlagánál. Az infláció is kedvezőbben alakult a tervezettnél, átlagosan 1,7 százalékkal nőttek az árak 2013-ban, ami jelentősen hozzájárult a reálkeresetek és nyugdíjak emelkedéséhez. A foglalkoztatottak száma 2013-ban is jelentősen növekedett. A gazdasági növekedés hatása a folyó fizetési mérleg egyenlegében is megmutatkozott, ugyanis a 2012. évi 1,9 százalékos többlet után 2013-ban már 4,1 százalékos aktívum alakult ki. 2013-ban is csökkent az ország adósságrátája, az előző évi 78,5 százalékról 77,3 százalékra. Mindez annak ellenére történt, hogy a forint-euró árfolyam kedvezőtlenebbül alakult. A kétezres évek elején ebben a tekintetben sereghajtók voltunk, ma pedig az európai uniós országokhoz hasonlítva az elsők közé kerültünk.

(17.30)

A költségvetés konszolidációját úgy sikerült végrehajtani, hogy ennek ellenére a gazdaság nem zsugorodott, hanem növekedési pályára állt. A tervezett 0,9 százalék helyett másfél százalékkal bővült a gazdaság az elmúlt évben. Mindösszesen kétszer kellett módosítani a költségvetést, de ezek alapvetően pozitív és nem tervezett célok megvalósítását szolgálták, úgymint az E.ON megvásárlása, valamint a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja és a pedagógus-életpályamodell elindítása, valamint a takarékszövetkezeti rendszer számára pluszforrások biztosítása volt.

A gyógyszerkassza jelentős megtakarítással zárta a tavalyi évet, és ennek köszönhetően több száz gyógyszer ára csökkenhetett. Ez teremtette meg a forrást az egészségügyi dolgozók béremeléséhez. Alapvetően az egészségügyre fordított kiadások összege nem változott, de szerkezetében nagymértékű változások következtek be. Összességében a 2013. évet költségvetési szempontból a stabilitás jellemezte, ami jelentős gazdasági növekedéssel és alacsony inflációval párosult.

A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 29-én lezárta. A Költségvetési bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, a módosítási javaslat az önkormányzatok helyzetét próbálta meg javítani, hiszen egy, a költségvetési támogatásokhoz kapcsolódó kamatszámítási szabály került pontosításra, amivel az önkormányzatok pozitív elbírálásban, pozitív diszkriminációban részesülnek.

2013-ban új önkormányzati finanszírozási rendszer alakult ki. Ebben az új rendszerben az óvodai feladatellátás tekintetében, ha a helyi önkormányzatok az óvodapedagógusok bértámogatásához, a ténylegesen járó összeghez képest 10 százalékkal nagyobb összeget hívtak le, akkor ezt a 10 százalékot büntetőkamat nélkül tudják visszafizetni a központi költségvetés részére. Ha 10 százaléknál nagyobb összeget hívtak le, akkor kamattal növelt összeget kell visszafizetniük. Ez a 10 százalékos limit nem vonatkozott az óvoda működtetési támogatására. Tehát ha több forrást hívtak le az önkormányzatok óvodaműködtetésre, ami a béren kívüli tételt illeti, akkor kamattal növelten kellene visszafizetniük a központi költségvetés számára. A módosító javaslat arról szól, hogy ne csak az óvodapedagógusok béréhez kapcsolódó támogatásokat, hanem az óvodaműködtetési támogatásokat is 10 százalékos túlhívás esetében kamat nélkül tudják visszafizetni a helyi önkormányzatok.

A Törvényalkotási bizottság feladatkörében eljárva a Költségvetési bizottság ezt a részletes vitát lezáró módosító javaslatot támogatta, és az ülésen további módosító szándékot fogalmazott meg, amelyet az összegező módosító javaslat tartalmaz. A módosítás lényege, hogy a 2013. évi egyházi köznevelési kiegészítő támogatás elszámolása tekintetében az egyházakkal folytatott egyeztetések lezárását követően ezzel a módosítással kerül beillesztésre a köznevelési támogatások rendezésére kiszámított összeg.

A vitához kapcsolódó bizottságok véleményei. Az Európai ügyek bizottsága a részletes vita során megállapította, hogy a költségvetés végrehajtása 2013-ban megfelelt a maastrichti kritériumok legfontosabb feltételeinek, a 3 százalék alatti államháztartási hiánynak és a csökkenő államadósságnak. A bizottság az európai uniós források felhasználása tekintetében kiemelte, hogy tavaly 1583,8 milliárd forint európai uniós támogatás érkezett a központi költségvetésbe. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 21-én lezárta.

A Kulturális bizottság: a bizottság hatáskörébe tartozó intézmények tekintetében a 2013-as költségvetési beszámolót az Állami Számvevőszék rendben találta. Megállapította, hogy javult az intézményi belső kontroll, biztosított volt a források szabályszerű és rendeltetési célú felhasználása. A bizottság feladatkörébe tartozó területeknél kiugróan magas volt annak pénzügyi háttere, ez köszönhető a költségvetési és pályázati rendszerek összefüggésének. A köznevelési, felsőoktatási területen vagy a kulturális és sportágazatban több fejlesztés történt, amit konkrét példák hosszú sorával tudnék alátámasztani. Tehát mind az oktatás, mind a kultúra területén jelentős forrásbővüléseket lehet elkönyvelni. A korábbiakhoz képest a 2013. évi zárszámadás, azon túl, hogy a jogrendszerhez természetesen illeszkedik, tartalmát tekintve is egy elfogadható joganyag a bizottság számára. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 21-én lezárta.

A Külügyi bizottság véleménye: a kormány az Alaptörvény 36. cikkének megfelelően készítette elő, és nyújtotta be a zárszámadási törvényjavaslatot az államháztartási törvényben előírt határidők pontos betartásával, így az megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek. A zárszámadási törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikkében meghatározott törvényi szinten került benyújtásra, így az illeszkedik a jogrendszer egységébe. Nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeket nem sért. A zárszámadási törvényjavaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. IRM-rendelet előírásainak betartásával készült, így az igazságügyi tárca is ellenőrizte a közigazgatási egyeztetések során, így az megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 21-én lezárta.

A Fenntartható fejlődés bizottsága: a bizottság a törvényjavaslat 1. mellékletét megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 28-án lezárta.

A Gazdasági bizottság véleménye: a bizottság a törvényjavaslat egészét megvizsgálta, megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 28-án lezárta.

A Nemzetbiztonsági bizottság az általa megjelölt szerkezeti egységek tekintetében megvizsgálta a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülését. Ez alapján megállapítható, hogy a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, megfelel az európai uniós jogból, a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeknek és a jogalkotás-szakmai követelményeknek, mindemellett illeszkedik a jogrendszer egészébe. Az Állami Számvevőszék megállapításával a bizottság egyetért, miszerint a 2013. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelel, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott és a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóak. A bizottság ellenőrzése alá tartozó négy nemzetbiztonsági szolgálat esetében a megfelelő működéshez szükséges költségvetési források biztosítva voltak 2013-ban is. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 28-án lezárta.

A Honvédelmi bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 29-én lezárta.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a kormány jelen lévő képviselőjének a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt négy követelmény érvényesülésével kapcsolatos állásfoglalása alapján, amely szerint a törvényjavaslat valamennyinek megfelel, a bizottság megállapította, hogy semmi akadályát nem látja a törvényjavaslat elfogadásának. Miként a bizottság előadójának parlamenti felszólalásában is elhangzott, a bizottság e véleményét a 2013. évi törvényjavaslat elfogadásában felelősség nélkül alakította ki, mivel a törvényjavaslat előkészítésében nem volt szerepe. A bizottság szempontjából a zárszámadási törvényjavaslat szerkezetének tanulmányozása ugyanakkor lényegesnek bizonyult a benyújtandó 2015. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalásra való felkészüléséhez. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 29-én lezárta.

A Mezőgazdasági bizottság a T/1143. számú, Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vizsgálata során a bizottság nem észlelt olyan hiányosságot, ami ellentmond az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(17.40)

A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, hiszen az Alaptörvény 36. cikkében szereplő törvényi feltételeket és az államháztartási törvény szerinti határidőket betartva készült el. A törvényjavaslat illeszkedik a szabályozási környezetbe, és nem sérti a nemzetközi jogból vagy az európai uniós jogból származó kötelezettségeinket. A javaslat a hatályos jogszabály-szerkesztési szabályok betartásával készült, így az megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 29-én lezárta.

A Népjóléti bizottság a törvényjavaslat 9-18., 20., 21., valamint 24. §-ait, illetve az 1., 2., 3., 4., 8. számú mellékleteit megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 29-én lezárta.

Az Igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezután október 30-án a vitát lezárta.

A Nemzeti összetartozás bizottsága véleménye: a magyar kormány 2013-ban is a ciklus elején meghatározott gazdaságpolitikai célok megvalósítására törekedett. Ennek megfelelően az elmúlt évben is sikerült alacsony mértéken tartani a költségvetési hiányt, csökkenteni az államadósságot és javítani az ország versenyképességét. Az export és import növekedési üteme megegyezett egymással. A magyar export 5,9 százalékos növekedése 2013-ban is meghaladta a felvevő piacokét. Kimagasló eredmény, hogy a tavalyi évben nőtt a foglalkoztatottak száma, ennek megfelelően a közszférában foglalkoztatottak létszámának 4,6 százalékos növekedése a közfoglalkoztatottak létszámának növekedéséhez köthető, míg a versenyszférában a növekedés mértéke 0,4 százalékos volt. Összességében a munkanélküliségi ráta 10,2 százalékra mérséklődött az előző évi adatokhoz képest. Ez pedig 0,7 százalékos csökkenést jelent. Teljesültek a nemzetpolitika területén kitűzött célok, amelyekhez 2013-ban Magyarország kormánya elegendő mennyiségű forrást biztosított. Kiegyensúlyozott forrásfelhasználás figyelhető meg az olyan fontos nemzetpolitikát szolgáló intézményekben is, mint a KMKF, a Balassi Intézet, a határon átnyúló fejlesztési programok, a határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása vagy a Bethlen Gábor Alap támogatása. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 30-án lezárta.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye: az Alaptörvény 36. cikkének megfelelően készítette elő és nyújtotta be a kormány a zárszámadási törvényjavaslatot az Áht.-ban előírt határidők pontos betartásával, így az megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek. A zárszámadási törvényjavaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009-es IRM-rendelet előírásaival készült, az igazságügyi tárca is ellenőrizte egyeztetések során, így megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. A bizottság a törvényjavaslat vitáját 2014. október 28-án lezárta.

Tisztelt Elnök Úr!Államtitkár Úr! Mindezek nyomán az összegző vélemények elmondása után kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  200  Következő    Ülésnap adatai