Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Most értünk el ahhoz a napirendi ponthoz, amihez az előbb a Költségvetési bizottság elnöke, Mesterházy Attila már elmondta a véleményét. Természetesen ilyen volt már, a bizottsági ülésen is elhangzott. Tudják, ez egy olyan műfaj, ahol nem nagyon illik eltérni a tárgytól, én sem szeretnék. A mostani napirendi pontnál a Költségvetési bizottság mellett a többi bizottságnál megfogalmazott véleményeket fogom ismertetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2018. évi központi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitája május 17-19. között zajlott le a parlamentben. Természetesen a Költségvetési bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta az indítványt, és lefolytatta róla a részletes vitát. Mint a kijelölt bizottság előadója így hát az ő véleményüket is ismertetem.

Fontos megjegyezni, hogy a tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeinknek.

A tárgyaló bizottságok véleményei.

Költségvetési bizottság. A magyar gazdaság 2018-ban már a hatodik esztendőben növekedhet töretlenül, és a bővülés remélhetőleg az uniós átlagot is meg fogja haladni.

(13.40)

Itt meg kell jegyeznem, hogy azon országok, mint például Görögország, amelyek más utat választottak, vagy más utat jelöltek ki számukra a nemzetközi pénzügyi intézmények, hol tartanak ma. Egy helyben toporognak, és egyik megszorítástól a másikig élnek. Ezzel szemben a magyar gazdaságpolitika sikeres, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, és arról kell beszélnünk, hogyan tudnak a magyar emberek minden évben egy kicsit előbbre lépni.

A bizottság megállapította azt is, hogy a magyar gazdasági növekedés egyre kiegyensúlyozottabb szer­kezetet mutat. Ma már nemcsak az export húzza a gazdaságot, hanem a megugró beruházások és a dinamikusan bővülő fogyasztás is. A beruházások dinamikája várhatóan azért lesz erős, mert tovább mérséklődik a társaságiadó-kulcs, a jegybanki politikának köszönhetően alacsony a kamatkörnyezet, emelkednek a reáljövedelmek, 2018-ra az uniós kifizetések is fel fognak gyorsulni.

Ahogy az idei évi költségvetésről, úgy a jövő évi költségvetésről is elmondható, hogy a működés tekintetében nullszaldós lesz. A pénzügyi értelemben keletkező hiány pedig nem mást, mint a jövőbe való befektetéseket, beruházásokat jelenti. A költségvetés stabilitását erősíti, hogy az előre nem látható kockázatok kezelésére, illetve az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására tartalékok rendszere szolgál, több mint 200 milliárd forint értékben.

A fentiek alapján úgy látjuk, hogy a gazdaság stabil fundamentumokkal bír, a költségvetési tervezet megalapozott és fenntartható növekedési trendet vetít előre. Itt szeretném elmondani, ahogy a bizottsági ülésen is tettem, hogy a független, mértékadó elemzők várakozásai az elmúlt években sohasem tükrözték a tényleges számadatokat. Ezen elemzők azóta azonban egyetlenegyszer sem kértek bocsánatot azért, hogy az elemzéseik nem voltak jók, és a magyar gazdaságpolitika és ezzel minden magyar ember teljesítménye jobb volt, mint amit ők prognosztizáltak.

A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésének az elmúlt években megfigyelt dinamikus emelkedése 2018-ban is folytatódik. A fejezet kiadási főösszege jövőre 43 milliárd forinttal, 220 milliárd forintra nő. Ennek a növekedésnek az egyik fő eleme, hogy Magyarország a munkájukhoz és tudásukhoz méltó módon anyagilag is megbecsüli diplomatáit. A külképviseleteken a személyi juttatásokra fordítható összeg eléri az 50 milliárd forintot.

A növekedés második felét a beruhá­zás­ösz­tön­zési célelőirányzat 30-ról 50 milliárd forintra emelkedése, a kötött segélyhitelezés 580 millióról 7,9 milliárdra, illetve a külgazdaság-fejlesztési előirányzat 3,7-ről 7,5 milliárdra való növelése adja. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2015-ben és 2016-ban is rekordokat döntsön. Soha nem volt ilyen magas az export, a külkereskedelmi forgalom és a külkereskedelmi többlet.

A Fenntartható fejlődés bizottságának véleménye. A 2018. évi költségvetés a családbarát rendszert erősíti, havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok havi adókedvezménye. Továbbra is számíthatnak adókedvezményre az első házasok. Az otthonteremtési program forrása jelentősen bővül. Minden költségvetési alrendszerre több forrás jut 2018-ban, mint a megelőző évben.

A Gazdasági bizottság véleménye. A gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az államadósság folyamatos csökkentése, a nemzetiösszetermék-arányos költségvetés hiányának 3 százalék alatt tartása, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a kormány 2010 óta jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén.

Ezt az utat folytatva készült el a 2018. évi költségvetésitörvény-javaslat. Helyreállt a költségvetési és pénzügyi egyensúly, az államadósság csökkenő tendenciát mutat, és gyorsul a gazdasági növekedés. Magyarország maradéktalanul visszafizette az IMF-től és az Európai Uniótól felvett kölcsönt. A közös erőfeszítéseket a piac után a hitelminősítő intézetek is elismerték azzal, hogy az elmúlt évben visszaemelték hazánkat a befektetési ajánlású kategóriába. A kormány döntött arról, hogy az ebben a költségvetési ciklusban rendelkezésre álló európai uniós összegek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, amit a bizottság üdvözölt. Az útfelújításokra szánt költségvetési forrás pedig több mint 30 milliárd forinttal haladja meg a 2017-ben erre a célra tervezett összeget.

Összességében tehát megállapítható, hogy a jövő évi költségvetés megfelel a jogszabályi előírásoknak, jól szolgálja a nemzetgazdaság növekedését, az abban szerepeltetett adatok pedig megbízhatóak.

A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A polgári titkosszolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 2018. évi költségvetése garantálja a törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos működés kereteit. A személyi állomány finanszírozása mellett a szolgálatoknak ezentúl is lehetőségük lesz speciális működési és fejlesztési kiadásaik finanszírozására. Az állandósult és ellenőrizhetetlen illegális migráció és a folyamatos terrorveszély miatt megerősítjük határaink védelmét és a terrorelhárítást is. A kormány 2018-ban megfelelő pénzügyi hátteret biztosít a határok védelmére, ami az egyetlen hatékony eszköz az illegális migráció elleni fellépéshez.

2017-hez képest közel 100 milliárd forinttal több jut közbiztonságra. 2018-ban tovább folytatódik a katonák és a rendvédelmi dolgozók béremelése az életpályamodell keretein belül, illetve létszámában és erőforrásaiban további megerősítése várható a rendőrségnek.

A magyar emberek lehető legnagyobb mértékű biztonságának megteremtése érdekében szinte valamennyi rendvédelmi szerv többletforrásra számíthat a következő évben. A tömeges bevándorlás miatt 50 milliárd forint többletkiadással kell számoljon a Belügyminisztérium. A kormány minden szükséges technikai és személyi feltételt biztosítani kíván a határvédelemhez, hiszen a magyar emberek biztonságát illetően nincs alku.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának többségi véleménye szerint a költségvetési törvényjavaslat polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását. A számokból egyértelműen kiderül, hogy a 2018. évi büdzsé a magyar emberek biztonságának költségvetése is egyben.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye. A Honvédelmi bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a HHSZ 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2017. május 25-én lezárta.

A Népjóléti bizottság véleménye. Gyógyító-megelőző ellátásokra 2010 óta 410 milliárd forinttal többet fordít a költségvetés, mint az előzőekben, ami reálértékben 29 százalékos emelkedését jelentette ezeknek a forrásoknak, szemben a korábbi időszakokkal, amikor reálértékben egyáltalán nem bővültek a források. A háziorvosi kassza ugyanakkor jelentősen, 79 milliárd forintról 124 milliárdra bővül, ami reálértékben 32 százalékos emelkedést jelentett, összehasonlítva a 2002-2010 közötti időszakkal, ahol mindössze 14 százalékos reálérték-növekedést értek el. A védőnői szolgálat finanszírozása az elmúlt nyolc évben 18 milliárd forintról 27 milliárd forintra emelkedett, reálértékben a források 27 százalékkal bővültek.

A mentésre fordított pénzeszközök reálértékben 50 százalékkal emelkedtek, és a szakellátás költségvetési pozíciói is jelentősen, 47 százalékkal javultak. Az ország teljesítőképességéhez viszonyítva a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az egészségügyre a lehető legtöbb forrást biztosítsa, miként az egészségügyben dolgozók, orvosok, szakápolók, mentősök, védőnők bére is munkájuk elismeréseként tartósan, lépésről lépésre emelkedett.

(13.50)

Külön is szükséges kiemelni a hiányszakmákra is kiterjedő rezidensi ösztöndíjas programokat.

A Kulturális bizottság véleménye. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította annak a határozati házszabálynak való megfelelését.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága véleménye. Szintén megállapították a határozati házszabálynak való megfelelését, a bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját május 23-án lezárta.

Az Igazságügyi bizottság is megtette, ők is megállapították, és május 23-án lezárták a vitát.

A Mezőgazdasági bizottság véleménye. Az elmúlt években a mezőgazdasági költségvetés megfelelő stabilitást mutatott, és ez 2018-ban is folytatódni fog. Jórészt ennek a folyamatos stabilitásnak a következménye, hogy a mezőgazdaság az ország gazdasági teljesítményének a gerincét adja. Az agrártámogatások egyrészt hatékonyan javítják a gazdálkodók pénzügyi és jövedelmi helyzetét, és ösztönzik beruházásaikat. Másrészt hozzájárulnak a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátásához, a természeti erőforrásokkal való fenntartható, környezetkímélő gazdálkodáshoz. A nemzeti agrártámogatások a 2010. évhez viszonyítva 35,8 milliárd forint növekedést mutatnak. Az Unió által külön nem támogatott sertés- és baromfiágazat támogatása háromszorosára nőtt a 2010-ben adott kifizetéseknek. A nemzeti agrártámogatások mellett a különféle állattenyésztési és állatvédelmi támogatások, a tanyafejlesztési program, az osztatlan közös földterületek felszámolására irányuló program, valamint a 2012-ben elindult sertésstratégia intézkedéseinek költségvetési háttere megalapozott.

Az ágazat stabilitásának fenntartását a támogatásokon kívül egy másik fontos eszköz is szolgálja, a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer. A 2018-ban rendelkezésre álló források továbbra is lehetővé teszik, hogy a kárenyhítési igények teljes mértékben kifizetésre kerüljenek. Külön kiemelendő, hogy az agrármarketing-előirányzat újra a mezőgazdasági büdzsé részét képezi, és az is, hogy a támogatások kifizetési szerveinek átszervezése ellenére költségvetési oldalról minden, a további jó működéshez szükséges forrás rendelkezésre áll. A 2018. évi költségvetés tervezete a korábbi évekhez, de leginkább a 2010. év előtti költségvetésekhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői számára.

A Nemzeti összetartozás bizottsága véleménye. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a külhoni magyarság a magyar nemzet teljes jogú tagjává vált, mint az a tény, hogy Magyarország központi költségvetésében immáron hét éve folyamatosan növekednek a határon túli magyarsággal kapcsolatos költségvetési tételek. A forrásoknak köszönhetően az elmúlt években az anyaország jelentős mértékben hozzájárult a külhoni magyar oktatási és kulturális intézmények fenntartásához, ugyanakkor jelentős fejlesztéseket is megvalósítottak. Az elmúlt évben nyújtott támogatásokból többek között felépült a Mezőségi Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központ, megnyílt a Pozsonyi Magyar Szakkollégium, valamint az újvidéki Európa Kollégium, megújultak a kárpátaljai református és a görögkatolikus líceumok, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Felsőfokú Szakképzési Intézete is. Az évek óta sikeresen működő Kőrösi Csoma Sándor-program mellett a szórványmagyarság számára kidolgozott Petőfi Sándor-program is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Az államtitkárság szociális programjainak és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együtt­működésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság programjainak köszönhetően sikerült hathatós segítséget nyújtani a kárpátaljai magyar közösségeknek.

2018-ban is folytatódik az anyaországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatépítést elősegítő úgynevezett Határtalanul! program. Nagyon fontos lépés a külhoni magyarság gazdasági megerősítése szempontjából a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével az elmúlt években megkezdődött, az egyes Kárpát-medencei magyar régiók fejlesztését célzó gazdaságfejlesztési tervek támogatása. A 2018-as tervezet további 15,8 milliárd forintot tartalmaz a megkezdett programok folytatására, illetve újak indítására.

Nemzetpolitikai szempontból tehát egy nagyon biztató költségvetést látunk, amely megvalósulásával tovább erősíti a külhoni magyar közösségeket identitásuk megtartásában és szülőföldön való boldogulásukban.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleménye. Mint 2010 óta minden évben, ezúttal is kiemelt célja a kormányzatnak a foglalkoztatás bővítése, valamint a magyar vállalkozások versenyképességének javítása és a nemzetközi piacokon való megjelenésük elősegítése. A teljes foglalkoztatottság elérése továbbra is kiemelt szempont, hiszen a polgári kormány a kezdetektől fogva azon dolgozik, hogy a segélyt felváltsa a munka. Az említett cél eléréséhez pedig helyes az irány, hiszen 2010-hez képest 700 ezerrel többen dolgoznak. A végső cél azonban a teljes foglalkoztatottság kell hogy legyen. Ennek elérése érdekében tovább csökkennek a munkát terhelő adók, folytatódnak a béremelési programok a közszférában, és folytatódik a minimálbér-emelés is, hiszen az idei 15 százalékos emelés után 2018-ban 8 százalékkal nő majd a minimálbér. A szakmunkás-mini­mál­bér pedig az idei 25 százalék után, 2018-ban újabb 12 százalékkal emelkedik.

Az adócsökkentések a kormányzati célokkal összhangban 2018-ban

tovább folytatódnak, hiszen 5 százalékra csökken az éttermi étkezés és az internet, valamint a hal áfája is. Összességében elmondhatjuk, hogy a kormány által beterjesztett, 2018. évi költségvetés egy stabil és egyre erősödő gazdaságot vetít elénk. 2018-ban a jelenlegi számítások szerint immáron hatodik éve az uniós átlagot is meghaladó növekedéssel számolhatunk, amelynek mértéke a számítások szerint 4,3 százalékos lesz.

Az Európai ügyek bizottsága a részletes vita során az alábbi véleményt fogalmazta meg. A bizottság az európai uniós jogból eredő kötelezettségek vizsgálata tekintetében megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a maastrichti kritériumok legfontosabb feltételeinek, azaz a nemzeti össztermék 3 százalék alatti államháztartási hiánynak és a nemzeti össztermék arányában csökkenő államadósságnak.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A 2018-as költségvetés a munkából élők költségvetése, amivel minden magyar ember léphet egyet előre. Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)