Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvényének XXIV. cikke deklarálja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék, továbbá mindenkinek joga van a törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

Az észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot az emberi jogok európai egyezménye is nevesíti. Az Emberi Jogok Európai Bírósága felhívta hazánkat olyan rendszer létrehozására, mely alkalmas a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárásokkal okozott jogsérelem orvoslására. Ennek első lépése a 2018. január 1. napján hatályba lépett új polgári perrendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, valamint az új büntetőeljárásról szóló törvény.

Az új eljárásjogi szabályokkal rendszerszinten megkezdődött az eljárások elhúzódásának visszaszorítása. Ugyanakkor szükséges az egyes ágazati eljárási szabályrendszerek sajátosságaihoz igazodó, az eljárás esetleges elhúzódásával okozott jogsérelmet kompenzáló jogorvoslati eljárás megteremtése is. Az előttünk levő törvényjavaslat ezt hivatott előmozdítani.

Az előttünk fekvő javaslat a polgári peres eljárások észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogot helyezi speciális jogvédelem alá, szabályozza az alapjogsérelem vagyoni elégtétellel történő kompenzálását, és az ennek érvényesítését szolgáló és azt biztosító eljárást. Az újfajta jogvédelem önálló, sui generis jogintézményként, a bírósági eljárásban félként részt vett személyt az alapvető jogainak sérelmére tekintettel illeti meg. A törvényjavaslat különválasztja ezt az alapjogvédelmet a személyiségi jogi védelemtől is, elismerve, hogy e jogsérelem nem személyiségijog-sértést, hanem attól elkülönülő alapjogsértést valósít meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr kimerítően ismertette az előttünk fekvő törvényjavaslat részletes szabályait, ezért én csak néhány elemét említem meg. A törvényjavaslat általánosságban, főszabályként rögzíti a bírósági eljárás időtartamát, amelyhez az eljárás elhúzódásának kompenzálását szolgáló vagyoni elégtétel összegszerűsége igazodik.

A törvényjavaslat a polgári peres eljárás befejezéséhez általánosságban ötéves időtartamot nyilvánít feltétlenül elégségesnek. Meghatározásra kerül az is, hogy az egyes bírósági szintekhez kapcsolódó eljárások, például az első- vagy másodfokú eljárás időtartama meddig minősül észszerűnek. Például az elsőfokú eljárás esetében 30 hónap, a másodfokú eljárás tekintetében 18 hónap, a felülvizsgálati eljárás tekintetében 12 hónap túllépése már nem tekinthető észszerűnek.

Tisztelt Ház! Mindenképp ki kell emelni a javaslat számos előremutató eleme között, hogy a tervezet figyelemmel van a gyorsabb elbírálást igénylő, szenzitív ügyekre, mint a gyermek tartása iránt indított perekre vagy a munkaügyi perekre is, így ezek esetén rövidebb, objektív időtartam kerül meghatározásra a teljes bírósági eljárás és az eljárási szakaszok vonatkozásában is.

Tisztelt Országgyűlés! A vagyoni elégtétel iránti igény folyamatban levő és befejezett üggyel kapcsolatban is érvényesíthető, ha akár a teljes bírósági eljárás időtartama vagy akár csak annak valamely eljárási szakasza meghaladja a törvényjavaslatban meghatározott észszerű időtartamot. A törvényjavaslat meghatározza azokat a kizáró okokat is, amelyek fennállása esetén vagyoni elégtétel iránti igény nem érvényesíthető. Az egyik kizáró okot az az eset jelenti, amikor a fél az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban már részesült úgynevezett igazságos elégtételben a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt. A vagyoni elégtétel iránti igény bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesíthető. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti és a hazai eljárások párhuzamos lefolytatásának elkerülése érdekében a törvényjavaslat alapján a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, hogy vane folyamatban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás.

A bíróság természetesen azt is figyelembe veszi, hogy a kérelmező, valamint a vizsgált bírósági eljárást lefolytató bíróság eljárási cselekménye, illetve mulasztása mennyiben járult hozzá az eljárás elhúzódásához. Azt vizsgálja a bíróság, hogy az alapul fekvő bírósági eljárás során volte olyan időszak, amely akár a kérelmező, akár a vizsgált bírósági eljárásban eljárt bíróság érdekkörében felmerülő, elhárítható ok miatt szükségtelenül telt el. Ilyen lehet, ha az eljárásban a felek az eljárás szünetelését közösen kérték, azaz saját akaratukból nem haladt előre a folyamatban lévő eljárás, vagy például, ha a keresetlevél többszöri visszautasítására azért került sor, mert a fél a bíróság hiánypótlási felhívása ellenére nem pótolta kérelme hiányosságait.

(15.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadásával jelentős lépést tehetünk a polgári peres eljárások észszerűtlen ideig történő elhúzódásának visszaszorítása érdekében. Kiemelt védelem alá kerül a polgári peres eljárások észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapjog, és az állampolgárok számára biztosítottá válik a sérelem vagyoni kompenzálása.

Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot, és erre kérem tisztelt képviselőtársaimat is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)