Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÖRŐ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, házelnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tíz törvény módosítására tesz javaslatot. A módosítások többsége jogszabályi változásokból fakadó jogalkotási kötelezettség végrehajtására vonatkozik. Ilyen például az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jei hatálybalépése miatti módosítás szükségessége, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény, valamint a sportról szóló törvény esetében.

A törvényjavaslat legnagyobb terjedelmű módosítása a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényt érinti. A törvényjavaslat talán legfontosabb eleme, hogy a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti állami tisztelet kifejezéseképpen a Művészeti Akadémia élethosszig tartó, rendszeres díjazást, művészjáradékot nyújt az érdemesült, 65. életévüket betöltött, díjazott művészek számára. Művészjáradékban kérelmükre azok részesülhetnek, akik a törvényben meghatározott díjak valamelyikében részesültek.

A többszörös díjazás elkerülése érdekében nem kaphatnak járadékot az akadémikusok, valamint a nemzet színésze, a nemzet művésze, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és a magyar mozgókép mestere cím birtokosai, hiszen ők már részesülnek a központi költségvetés terhére más, jelentős összegű juttatásban, és e juttatást az adott díjra, elismerésre, címre tekintettel kapják. A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425 százaléka, jelenleg 121 125 forint havonta.

A művészjáradék a tervezet értelmében élethosszig tartó juttatás. A járadék adómentes, erről az Országgyűlés a közelmúltban döntött az egyes állam által nyújtott támogatások és ösztöndíjak adómentességéről szóló törvény elfogadásakor. A törvényjavaslat 2018. január 1-jei hatálybalépéssel kívánja bevezetni a művészjáradék jogintézményét azzal, hogy az ellátás megállapítására és folyósítására legkorábban 2018. március 1-jén kerülhet sor. Ugyanakkor a művészjáradék megállapítása iránti kérelmek már 2018. január 1-jétől benyújthatók lesznek. A 2018. évi központi költségvetési törvény alapján a bevezetendő művészjáradék 2018. évi folyósításához 780 millió forint rendelkezésre áll. Ebből több mint 600 művész járadéka folyósítható.

A Művészeti Akadémia köztestületi működését, szervezeti életét teszik hatékonyabbá a javaslatban szereplő módosítások. Ennek keretében kiegészülnek a tagválasztásra vonatkozó törvényi eljárási szabályok. A módosítás révén a tagi elnevezések átláthatóbbá, egyértelműbbé válnak, a rendes és levelező tagokat akadémikusként említi a törvényjavaslat. A javaslat új szabályokat hoz a levelező taggá választás feltételeit illetően.

A pártoló tagságnak a köztestület megalakulása idején volt jelentősége, ezért a pártoló tagok köre lezárul. Megszűnik az új pártoló tagi jogviszony létesítésének lehetősége. A már megválasztott pártoló tagok tagsági jogviszonya továbbra is fennmarad.

A törvényjavaslat fontos elemét képezi a Művészeti Akadémia tisztségviselőivel szemben támasztott új követelmények és a felügyelőtestületre vonatkozó egyes rendelkezések módosítása, amelynek részleteiről államtitkár asszony részletesen tájékoztatta a Házat. A törvényjavaslat rendelkezik a főtitkár mandátumának az elnök mandátumához való igazításáról, továbbá módosulnak a főtitkár választásának feltételei is.

A közgyűlési képviselők mandátuma a hatályos törvényben meghatározott négy évről két évre csökken, és a közgyűlési képviselő csak egy alkalommal választható újra. Ha a közgyűlési képviselő mandátuma a megbízásától számított két éven belül bármely okból megszűnik, új közgyűlési képviselő a megelőző képviselő megbízása lejártának időpontjáig választható.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosítása is összefügg a Művészeti Akadémiával. Mivel a Művészeti Akadémia mint köz­testület működése központi költségvetési forrásokra és nem támogatói adományokra épül, a törvénymódosítás megszünteti a Művészeti Akadémia közhasznú státuszát. Ez semmilyen hátrányt nem okoz a köztestület számára, ugyanakkor annak eredményeképpen adminisztrációs terhektől mentesül.

Tisztelt Ház! Jelentősebb mértékben módosul továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény is. A közgyűjteményi terület esetében a módosítás a levéltárakat kiveszi a muzeális intézmények köréből, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben szabályozott minősítési eljárás hatálya alól, valamint pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait.

A nyilvános könyvtár vezetőjével szemben támasztott végzettségi előírásokat a kapcsolódó jogszabályok módosítása során a hatályos szabálynál dif­ferenciáltabban határozza meg, egyes könyvtártípusok esetén kifejezetten előírva az egyetemi végzettséget. A módosítás a megyei hatókörű városi könyvtárak módszertani szerepkörét kiegészítve rög­zí­ti, hogy a nyilvános könyvtári munkaterveket és beszámolókat a megyei hatókörű városi könyvtár elekt­ronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényekben szükséges meghatározni a települési önkormányzatoknak a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása kapcsán fennálló feladatait. A hatályos törvényi szabályozás alapján a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. Az alapszolgáltatások teljes körét érintő kötelezettséghez képest a javasolt szabályozás az ellátandó feladatok differenciált megállapításával az önkormányzati kötelezettségek mértékén enyhít. Ennek oka, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében az egyes települési önkormányzatoknak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. Erre tekintettel a törvénymódosítás a lakosságszámhoz és a települési önkormányzat típusához igazítva differenciáltan határozza meg, hogy a közművelődési alapszolgáltatások közül kinek mit kell biztosítani.

A köziratokról és a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény módosítását egyrészt a levéltári területen működő testület vonatkozásában egy jogtechnikai pontosítás, másrészt pedig az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése indokolja. Az Alaptörvény ugyanis kimondja: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elvesztett állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.”

A Magyarok Világszövetsége a második világháborút követően, 1989 végéig a kommunista állampárt közvetlen befolyása alatt álló társadalmi szervezetként működött, ennek okán jogállását és szerepét megvizsgálva nem volt tekinthető önálló és független szervezetnek.

(12.40)

A Magyarok Világszövetsége feladatait a pártvezetés döntései határozták meg, az alapvető feladatokat a párt legfelsőbb grémiumai jelölték ki, működéséről több MSZMP-pártbizottsági határozat született, tevékenységét az állami költségvetés finanszírozta, és nem utolsósorban a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma is felügyeletet gyakorolt felette.

Mindezek alapján megállapítható és törvényben való rögzítést igényel, hogy a Magyarok Világszövetsége által 1945 és 1989 között keletkezett iratok az állam tulajdonát képezik, és azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény előírja, hogy a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj díjazottjai az adományozás jogcímén a törvényben meghatározott címhasználaton és jutalomösszegen túl más kedvezményekben nem részesíthetők, ugyanakkor számos kedvezmény, díj adományozása, nyújtása jogszabályi feltételéül, alapjául szolgál a Kossuth-díjban való részesítés. Többek között a nemzet művésze díj adományozásának is feltétele a Kossuth-díj birtoklása, így a Kossuth-díj birtokosai, ha nem is a díjadományozás jogcímén, de azzal közvetlen összefüggésben, jogszabály alapján egyéb díjban, illetve kedvezményben részesülhetnek. A személyes megbecsülés ezen kifejezésének nem kívánatos törvényi korlátot szabni, ezért volt szükség a jogszabály módosítására.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítását az tette szükségessé, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 2017. február 1-jével beolvadt a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ennek következtében az Orvostörténeti Múzeum levéltári részlege mint állami szaklevéltár megszűnt, és átalakult múzeumi adattárrá. A levéltári törvény értelmében a megszűnő szaklevéltár iratanyagának elhelyezéséről a kultúráért felelős miniszter gondoskodik. Tekintettel arra, hogy a levéltári törvény értelmében a köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat a közlevéltár látja el, így az Orvostörténeti Múzeum a továbbiakban mint múzeumi adattár köziratot nem őrizhet és nem kezelhet. Az elhelyezendő iratanyag kapcsán hangsúlyozni kell, hogy intézkedni csupán az Orvostörténeti Múzeum által őrzött, közfeladatot ellátó szervek által keletkeztetett levéltári iratanyag elhelyezéséről szükséges, a nem közfeladat ellátásával összefüggő iratanyag továbbra is képezheti az Orvostörténeti Múzeum adattári iratanyagát.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosításának szükségességét az adja, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény hatályos szövege szerint azt az előadó-művészeti szervezetet lehet nemzeti előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészei legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott elismeréssel rendelkezik. Kiemelt minősítés esetében 60 százalékban határozza meg a törvény ugyanezt a korlátot.

A fenti rendelkezésnek való megfelelés alól az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény 2018. január 1-jéig felmentést ad az olyan színház-, balett- és táncegyüttes nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősítése esetén, amely a foglalkoztatott művészek tekintetében nem tudja teljesíteni a fenti korlátot. A hatályos jogszabály értelmében azonban 2018. január 1‑jétől valamennyi ilyen szervezetnek teljesítenie kell a törvényi rendelkezéseket. A szakmai szervezetek jelezték, hogy a foglalkoztatott művészek felsőfokú végzettségével kapcsolatos feltételt több szervezet képzés hiányában nem tudja teljesíteni, ezért az előadó-művészeti törvény módosításával mentesülnek a feltétel teljesítése alól, megtörténhet a minősítésük.

Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel tájékoztatom önöket a törvény megalkotásának okairól és elérendő céljairól. Úgy gondolom, nemes célt szolgálunk, és a választóink akaratát is kifejezi az, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeinket még jobban elismerjük, és az államigazgatás működését gyorsabbá, hatékonyabbá tegyük. Ezért kérem önöket, támogassák a kormány által előterjesztett törvényjavaslat törvényerőre emelkedését. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)