Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.11:20:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2018.10.16.), 50. felszólalás
Felszólaló Arató Gergely (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:45


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mai nap nyugodtan elmondhatjuk, hogy van sima lopás, van pofátlan lopás, és van ez a törvényjavaslat. Ez a javaslat a Demokratikus Koalíció szerint egyrészt gazdaságilag ostobaság, társadalmilag mélyen igazságtalan, üzleti értelemben pedig felháborító és korrupt.Kezdjük a gazdasági résszel! Van önöknek egy problémája, ezt Margaret Thatcher annak idején úgy írta le, hogy a szocializmussal az a baj, hogy egy idő után elfogy a más emberek pénze. Az a gazdasági növekedés, amit az elmúlt években Magyarország élvezhetett, az elsősorban a világgazdasági konjunktúrából és az európai uniós pénzek beáramlásából származott. A konjunktúra megdöccenni látszik. Beszélt már arról a képviselő asszony, hogy egyre több elemző mondja, hogy tartósan nem marad ezen a szinten, az európai pénzeket pedig bizony egyre inkább ahhoz kötik, hogy önök ne lopják el ezeket a pénzeket. Ebből az következik, hogy mivel önök semmilyen engedményre nem hajlandóak az átláthatóság, a korrupció visszaszorítása érdekében, bizony arra lehet számítani, hogy kevesebb pénz fog érkezni később Magyarországra.

(10.20)

Elkezdték hát az Orbán-csomag kidolgozását, elkezdték annak a megszorító csomagnak a kidolgozását és végrehajtását, amelyik szokásuk szerint azoktól vesz el pénzt, akik leginkább szegények, kiszolgáltatottak, akiknek leginkább szükségük lenne az állami támogatásra. Erről szól a felsőoktatás privatizálásának terve, a tandíj általánossá tétele, erről szól a kafetéria-rendszer támogatásának megszüntetése, a munkavállalók helyzetének rontása. Erről szólnak azok a tervek, amik kiszivárogtak, hogy az egészségügyi rendszerben a fizetős ellátások bővítését tervezik, és a szociális támogatások további meghúzását. Újabb célpont kell! A magánnyugdíjpénzt már eltapsolták, meg kell nézni, hogy hol van még pénz, honnan lehet még bevonni pénzt, hol lehet még megszorítani az állami költségvetésben. Találtak egy újabb nagy célpontot, ott van a lakás-takarékrendszer. Ki lehet venni az állami pénzt belőle, és újabb stadionokra költeni, és közben pedig a megtakarítást át lehet irányítani az önöknek kedves zsebekbe.

Tegyük azt is hozzá, hogy éppen e miatt a gazdasági környezet miatt ennek a lakáscélú megtakarításnak a megszüntetése gazdaságilag is komoly károkat fog okozni. Ugye, véget ért az önök áfakalandja a lakáspiacon, a barátaik megépítették azt, amit meg akartak építeni, és zsebre vágták az ott valóban meglévő extraprofitot, tehát ott is lesz egy keresletcsökkenés, az uniós pénzek visszafogásával csökkenni fog ott is a beruházási lehetőség. Most kiveszik ezt a lábat is, akkor még tovább folyják súlyosbítani az egyébként előttünk álló építőipari problémákat, válságot, visszaesést.

Mi a helyzet társadalmi értelemben? A lakáspénztár tipikusan arra volt jó, hogy az alacsonyabb keresetű polgárok, az idős emberek vagy éppen a fiatalok is elkezdhessenek takarékoskodni, hiszen viszonylag kis befektetéssel lehetett érzékelhető megtakarításhoz jutni. Épp ezért voltak népszerűek ezek a formák. Ez lehetővé tette az előrehaladást, és nagyon fontos szerepe volt abban is például, hogy a fiatalokat rászoktassa, ránevelje a takarékoskodásra, az előre tervezésre. Ehhez képest az nagyon klassz persze, hogy van CSOK-rendszer, de a magyar családok számára nagyjából ez annyit segít a lakáshoz jutásban, mint halottnak a csók. Néhányak számára, egy kisebbség számára elérhető és jó, a többiek számára azonban elérhetetlen.

Az a helyzet tehát, hogy persze értem, hogy önöket ez nem érdekli, önöket nem foglalkoztatja az, hogy mi lesz a magyar családokkal, miből újítják fel a lakásaikat, nem érdekli önöket az, hogy a nyugdíjasok hogyan tudnak félretenni felújításra vagy akár idősotthonba költözésre, nem érdekli önöket az, hogy mi történik a fiatalokkal, nem érdekli önöket az, hogy egyébként lesze megtakarítás. Az önök rokonai, barátai, üzletfelei már megoldották a lakásproblémáikat, a többiek meg oldják meg úgy, ahogy tudják. Azt kell önöknek mondanom, hogy ez elképesztő.

Hadd ajánljak még egy szempontot, csak eszembe jutott! Például tudjáke önök azt, hogy a társasházak jelentős részének van lakástakarékja? Hiszen ez egy nagyon jó megoldás arra, hogy a felújítási pénzt ilyen módon gyűjtsék össze, és némi támogatást kapjanak ahhoz a feladathoz, ami egyébként nagyon fontos. Ezt is el fogják önök venni, ezt a lehetőséget. Nehogy azt gondolják, akár önök, akár a választók, hogy csak azokkal tolnak ki, akiknek volt lakás-takarékpénztári szándéka, és akartak ilyen számlát nyitni. A társasházban élő emberek zsebéből is egy jelentős összeget kivesznek most.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több képviselőtársam említette, én is szeretném szóba hozni, hogy természetesen azoknak is tönkreteszik most az életét, akik ezen a területen dolgoztak. Azoknak a fiatal embereknek a zöme, akik erre a munkára építették fel eddig az elképzeléseiket, meg kell mondanom önöknek persze, hogy nem önkéntes katonának fognak állni, és nem is feltétlenül azt az utat fogják követni, amit önök ki szeretnének jelölni a magyar fiataloknak, hogy munkások legyenek egy összeszerelő üzemben, hanem elmennek majd egy olyan országba Európában, ahol szükség van az ő munkájukra, az ő kreativitásukra, arra, hogy valaki munkát akar sikerrel végezni. Az önök rendszerének az egyik legnagyobb baja, hogy az ügyeskedőket, a csókosokat jutalmazza, azokat, akik pedig munkából akarnak élni, azokat bünteti.

De önöket ez nem érdekli. Lakásügyeik rendben vannak, az önökhöz közel álló üzleti körök megtalálják a számításukat, a gyerekek is rendben vannak, és az, hogy mi lesz a magyar átlagpolgárokkal, arra pedig fütyülnek. De persze ez nem öncél. Megtanulhattuk, hogy ha önök valami igazán nagy disznóságot csinálnak, akkor amögött üzleti érdekük is van, nem csak politikai számítás.

Nagyon könnyen juthatunk arra a következtetésre, hogy a korábban bejelentett NOK-okat, leánykori nevükön vagy tisztességes nevükön lakáslottórendszert, ami ugye, valahogy sehogy sem akar bepöccenni, mert nincs az a bolond, aki ilyen feltételek mellett ebben részt venne, Rogán Antal miniszter úr a letelepedési kötvény nagy barátja, amikor látszott már, hogy annak az üzletnek vége van, akkor újabb bizniszként beterjesztette ide a parlament elé…  szóval, látszik, hogy nem megy elég jól ez a rendszer. De hát most itt a nagyszerű lehetőség, hiszen ott megmarad az állami támogatás, át lehet terelni majd a megtakarítást ebbe a rendszerbe, már ha lesz olyan bolond, aki hajlandó önökre bízni magát, hajlandó elhinni az önökhöz közel álló üzleti vállalkozásoknak, hogy ez egy tisztességes rendszer lesz.

Ez a cél tehát, az a lényeg, hogy mehet persze a dolog, nem sok a 30 százalék állami támogatás akkor, ha olyan zsebekbe megy, amiket mi kijelölünk. Ha valaki üzleti alapon akar érvényesülni ebben az országban, ha valaki egy törvény által alkotott lehetőséggel él, akkor az extraprofit  hallottuk Bánki Eriktől. Na, ha majd odakerül, ahová önök akarják, akkor nem extraprofit lesz, hanem a megérdemelt munka alapján joggal járó üzleti vállalkozást elismerő profithaszon, úgy, mint Mészáros Lőrincnél, az Orbán családnál, Tiborcz Istvánnál, és folytathatnám tovább ezt a nagyon-nagyon hosszú sort. Arról van tehát szó, hogy újabb bizniszt szeretnének juttatni olyanoknak, akik önökhöz közel állnak.

Ezért van aztán az  Bánki Erik elmondja , hogy ez a 60 milliárd, amit persze tíz évre kell elosztani, ez csípi az önök szemét. Persze, hogy csípi, azért, mert nem önök embereihez került, hanem a piacon versenyző üzleti vállalkozásokhoz, akiknek dolgozni kellett érte. Ebből következik aztán az a jogi abszurd, amit itt elővezettek, hogy sürgősségi, statáriális tárgyaláson nyújtották be az Országgyűlés elé ezt a javaslatot, hogy 24 óra alatt nyomnak keresztül egy ilyen jelentőségű törvényt. Kikerülték a törvényalkotást, hogy, hogy nem, a kormánynak hirtelen megtetszett ez a javaslat. Eddig eszébe se jutott szerencsétleneknek, kár, hogy Tállai államtitkár úr kiment, mert izgatottan kérdezném: vajon a költségvetés tervezésénél még nem volt ismert az, hogy vannak lakáskasszák, az akkor újdonság volt, azt nem vették észre a költségvetésben, hogy van ilyen? Amikor a megalapozó törvényt készítette elő a kormány, akkor nem konzultált a Fidesz gazdasági kabinetjével? Ez majdnem annyira fontos szerv már, mint a Politikai Bizottság volt az előző pártállamban. Nem álltak vele szóba? Hogy történt ez, hogy váratlanul szembesültek ezzel a problémával a költségvetés elfogadása után néhány hónappal? Hogy lehet ez?!

Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesen nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslatnak ez az elfogadási módja sérti még az önök szedett-vedett alkotmányos rendszerét és Alaptörvényét is, sérti a jogbiztonság elvét, sérti a megfelelő felkészülési idő biztosítását, jogellenesen szünteti meg a hosszabbítás lehetőségét azok számára, akik egyébként azzal a feltétellel kötötték meg a szerződésüket, hogy később még dönthetnek a hosszabbításról. Most mondom önöknek: biztos vagyok benne, hogy hosszú pereskedés fog még ebből következni, ugyanúgy, ahogy ez történt a kafetériautalványoknál annak idején. Azt is elvesztettük, azt is a magyar adófizetők fizették ki, és nem önök, képviselőtársaim.

Azt szeretném kérni önöktől, hogy egy pillanatra gondoljanak úgy a közpénzre, bármilyen nehezükre esik, mintha az az önök pénze is lenne, mintha önök is a köz része lennének, mintha nem csak a saját üzleti érdekeikről lenne szó. Hogyha valóban úgy gondolják, hogy gond van a lakástakarék-rendszerrel, akkor kezdjünk erről egy értelmes vitát, ne kamu nemzeti konzultációt sok milliárdért, hanem egy valódi társadalmi vitát. Kérdezzenek meg szakembereket! Kérdezzék meg az érintetteket! Kérdezzék meg a társadalmat, és ha szükséges a változás, akkor egy megalapozott, normális törvényjavaslatot tisztességes módon, rendes tárgyalásban hozzanak a parlament elé, és vitatkozzunk róla, mert akkor fogja bárki önöknek elhinni azt, hogy itt nem kizárólag a költségvetési kiadások csökkentéséről, újabb padlássöprésről van szó, és nem csak arról, hogy a megtakarításokat meg át akarják csatornázni az önökkel baráti viszonyban álló zsebekbe. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK, az MSZP és az LMP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai