Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Azt mondják a kínaiak, bölcsesség az, ami megakadályozza, hogy olyan helyzetbe kerülj, hogy használni kelljen a bölcsességedet. Nos, tisztelt képviselő hölgyek és urak, megdöbbenéssel hallgattam a hosszú elemzéseket azzal kapcsolatban, hogy mennyire fontos dologról van szó, mennyire nagy dolog, milyen patinás egyetemről van szó. Persze, tisztelt uraim, ez így igaz, mindegyik, amit önök mondanak. Önök hat egyetemről beszélnek, mi hetet számoltunk, de valójában azért keletkeztek ezek az államközi egyezmények, mert önök hoztak egy törvényt egy darab egyetem kivégzése okán. Eközben most kénytelenek kényszeredetten hat másik ilyen típusú államközi megállapodást kötni azokkal, akik egyébként régebben is itt Magyarországon elvégezték mindazt a tevékenységet, amit önök mondanak. Lázár János még akkor kiváló miniszterként és a sajtó elé kiálló egyik fontos politikusként azt mondta egy március végi kormányinfón, hogy semmi probléma nincs ezekkel az egyetemekkel, például ez a McDaniel College liberális és mindenféle szabálynak megfelel. Azt mondták mindegyikre, hogy mindenféle szabálynak megfelelnek.

Akkor az a kérdés vetődik fel, hogy ha minden magyar szabálynak megfeleltek ezek az egyetemek, akkor miért kellett ezt a törvényt hozni, amibe beleesett ez a thaiföldi és a kínai is, valamint a négy amerikai egyetem. Azért, tisztelt képviselő hölgyek és urak, amit nyilvánvalóan nem fognak itt önök most elmondani, de mégis az a dolgom, hogy ezt idehelyezzem az asztalra, mindezt azért, mert önök megtalálták a CEU-t, és úgy gondolták, hogy a CEU-val példát kell statuálni. Ez az egyezmény teljességgel felesleges. Ha időben bölcsek lettek volna, ha időben valamilyen megfelelő megoldást találtak volna erre, akkor ma nem lenne szükség arra, hogy az éppen levezető elnökként működő alelnöknek egy kimondhatatlan nevű thaiföldi egyetemmel kelljen szenvednie a szavazások idején.

Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, itt egyértelműen arról van szó, hogy önök meg akarták a CEU-t regulázni. Nem kizárt, hogy az a végső céljuk, hogy a CEU-t ki is utálják Magyarországról. Nem kizárt, hogy a végső célért, pusztán csak azért, mert van egy ember, akinek a képére képesek a kampányaikat felépíteni, hogy minden egyes magyar embert ijesztgessenek, ezért önök most készek arra, hogy különböző államközi egyezményeket idehozzanak. Nekünk, ellentétben az előttem szóló ellenzéki képviselő úrral, nem dolgunk, hogy ebben részt vegyünk. Ezt önök próbálják meg saját maguk megoldani, a saját maguk lelkiismeretével számoljanak el.

Az különösen szánalmas, mint láttuk, ahogy abban az időszakban hogyan, miképpen próbálták Amerikában állami és kormányközi szintre feltolni a CEU-ügyet, ahogy ezekben az egyezményekben Thaifölddel, Indiana állammal megkötik a szerződést, hogyan próbálták meg elérni azt, ha jól értem, talán az volt a cél, hogy a soha létre nem jövő Orbán Viktor-Trump-találkozót megpróbálják a CEU ügye mögé valamilyen módon betolni. Ezek a szándékok nagyon kínos kudarcba fulladtak, nagyon kínos volt a külügyminiszter minden ilyen próbálkozása.

Tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt államtitkár úr, szeretném kimondani azt, amit, úgy látszik, mások nem akartak: ez a törvény csak azért született, hogy a CEU-t ellehetetlenítse. Ez az egyezmény, amit most el akarnak fogadtatni, teljességgel felesleges lenne akkor, ha más normális megoldást választottak volna a saját politikai céljaik elérésére.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)