Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő, a napirendi pont előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Der Ausschuss der in Ungarn lebenden Nationalitäten hat am 9. Oktober 2018 den Gesetzentwurf Nr. T/2061 mit dem Betreff: Modifizierung des Gesetzes Jahr 2011. Nr. CXC über dem National Erziehungs- und Bildungsgesetz erörtert und verabschiedet. Der Modifizierungsvorschlag würde im Parlex mit Nr. T/2061 eingereicht. Bitte erlauben Sie mir, als Unterbreiter, dass ich Sie in Namen des Ausschusses über die Einzelheiten, über die Vorgeschichte und über die Notwendigkeit der Modifizierung informiere.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. október 9-én tárgyalta és fogadta el a T/2061. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról tárgyú törvényjavaslatot, majd a Parlexben be is nyújtotta. Engedjék meg, hogy előterjesztőként bizottságunk nevében tájékoztassam önöket a törvényjavaslat részleteiről, előzményeiről, szükségességéről.

A most napirenden lévő törvénymódosítás fontosságának és megalapozottságának megértéséhez röviden vissza kell mennünk az előző ciklus elejére. 2015-ben a legelső költségvetési igényünk összeállítását azzal kezdtük, hogy rögzítettük, a Magyarországon élő nemzetiségek részéről első számú prioritásnak tekintjük a nemzetiségi köznevelési intézmények minden szempontból történő támogatását; ez nemzetiségeink továbbélésének fundamentuma. Majd rögtön hozzá kellett tegyük, hogy ennek ellenére a nemzetiségi köznevelési intézmények helyzetét érdemben javító megalapozott módosító javaslatot nem tudunk benyújtani, mert egyszerűen nincsenek meg hozzá a megfelelő felmérések, konkrét számszerű adatok.

A 2016-os központi költségvetési törvény előkészítését éppen ezért már 2016 februárban elkezdtük, de amikor 2016 márciusában kiderült, hogy a törvény benyújtását és jóváhagyását a szokásos év végi időszakról a kormány előrehozza a tavaszi ülésszakra  amit egyébként akkor is és ma is támogattunk, támogatunk és örömmel vettünk , akkor viszont ismételten abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem volt idő azon felmérések elvégzésére, amelyek egy megalapozott módosító javaslathoz szükségesek lettek volna.

A 2017. évi költségvetés előkészítő időszakában bár a nemzetiségi óvodapedagógus program szükségességét és elemeit a szaktárca államtitkárával és miniszterével is előzetesen már egyeztettük, de a KLIK-kel az egyéb oktatási kérdések kapcsán megindult tüntetések, átszervezések miatt ismételten nem lehetett előterjesztést készíteni, mivel nem volt ismert a kormányzati szándék, nem voltak még meg a megfelelő parlamenti döntések, ennek megfelelően nem lehetett tudni, milyen mozgásterünk van és lesz.

Végezetül nem szerettük volna, ha bárki is ebben a helyzetben a nemzetiségi köznevelési intézmények helyzetének javítására irányuló kezdeményezésünket esetleg politikai célokra kívánta volna felhasználni. Ezért a nemzetiségi köznevelési intézményekre vonatkozó program, csomag összeállítását át kellett tegyük a 2018-as költségvetési évre. Ennek megfelelően 2016 szeptemberétől összeállítottunk egy programot, amelynek keretében felmértük egyrészt a Magyarországon élő nemzetiségek nemzetiségi óvodáinak, nemzetiségióvodapedagógus-ellátottságának tényleges helyzetét öt évre visszamenőleg, és bizonyos pontokra vonatkozóan öt évre előre. Másodszor: a magyarországi nemzetiségi óvodapedagógus alap- és kiegészítő képzést végző hét egyetemmel és főiskolával a velük egyeztetett témakörökben úgyszintén öt évre visszamenőleg és több kérdésben két évre előre felmértük a nemzetiségióvodapedagógus-képzés helyzetét és lehetőségeit.

(14.30)

Harmadsorban a nemzetiségióvodapedagógus-képzést végző intézményekkel, a POK-kal, a nemzetiségi pedagógiai intézetekkel, köznevelési szakemberekkel elemeztük a nemzetiségióvodapedagógus-képzés minőségével, tartalmával kapcsolatos problémákat, ezek megoldásának lehetőségeit.

A teljes körű felmérés alapján rendelkezésre álló adatok részletes elemzését követően a helyzet javítását célzó lehetséges és szükséges intézkedések irányát, konkrét lehetőségeit egyeztettük az EMMI oktatási államtitkárságával, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével, természetesen a nemzetiségek bizottságával és albizottságaival, valamint oktatási szakemberekkel. Ennek alapján alakítottuk ki azt a nemzetiségi óvodapedagógus és nemzetiségi pedagógus komplett programot, amely a 2018. évi, majd a 2019. évi központi költségvetéssel kapcsolatos nemzetiségi igények gerincét képezték.

Ez tartalmazta a nemzetiségi óvodapedagógus alapképzésben és a nemzetiségi óvodapedagógus kiegészítő képzésben részt vevők számának emelését, a képzés minőségének, kiemelten a nemzetiségi nyelv és nemzetiségi tartalom lényegi javításához, a nemzetiségi óvodapedagógusok pályán tartásához szükséges anyagi fedezetet, ezen belül a foglalkoztató óvodák megfelelő költségeinek kompenzálását, a képzést végző egyetemek, főiskolák megfelelő ösztönzését, valamint a képzésben részt vevő hallgatók olyan szerződéses ösztöndíj-támogatását, amely biztosítja, hogy a képzést követően elkezdik a nemzetiségi pedagógusi pályát, és azon is maradnak.

A program másik része pedig a több mint ezer nemzetiségi óvodapedagógus és közel kétezer nemzetiségi tanító, tanár, nemzetiségi pedagógus részére  akik nemzetiségi pótlékra jogosultak  jelentősen megemelné a nemzetiségi pótlékot, ezzel elősegítve a pályán tartásukat, növelve a megbecsülésüket.

Engedjék meg, hogy a nemzetiségi óvodák felmérésének részletesebb értékeléséről tájékoztassam önöket, a tisztelt Házat. Bevezetésként szeretném elmondani, hogy a Magyarországon élő 13 nemzetiségből 8 nemzetiségnek van hivatalosan bejegyzett nemzetiségi óvodája, horvát, német, roma, román, ruszin, szerb, szlovák és szlovén, 5 nemzetiségnek, bolgár, görög, lengyel, örmény, ukrán, nincsen óvodája.

A nemzetiségi óvodával rendelkező 8 nemzetiség helyzete is sok vonatkozásban különbözik, annak függvényében, hogy milyen a területi elhelyezkedésük Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma, és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében is vannak közös pontok, de nemzetiségenkénti speciális vonások, gondok is, mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni. Ráadásul a többi nemzetiséghez képest sajátos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen míg a többi nemzetiség igyekszik a nemzetiségi gyermekeket kisebb-nagyobb nemzetiségi óvodákba összefogni és ott részükre színvonalas nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyermekek esetében, egy többségében roma óvodánál bármikor felmerülhet a szegregáció problémája.

A nemzetiségi óvópedagógus projekt mind a 8 nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiségre kiterjed, én most a kérdéskört a német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés eredményeivel érzékeltetném. 2016 októbere és 2017 februárja között mind a 215 német nemzetiségi óvodát teljeskörűen felmértük, az adatokat visszaellenőriztük. Közbevetőleg jegyzem meg, véletlen egybeesés, de talán mégis jelképes, hogy a határon túli magyarságnak a szomszédos országokban is pontosan 215 magyar nemzetiségi óvodája van, pont ugyanannyi, mint a magyarországi németségnek Magyarországon.

A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodának két típusa lehet. Az egyik a nemzetiségi anyanyelvű, ahol kizárólag a nemzetiség nyelvén folyik a nevelés. A 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valeria Kochban és ott is csupán 4 éve folyik csak német nyelvű nevelés. A többi 214 német óvodában két nyelven folyik a nevelés.

A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven kell foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak nemzetiségi végzettséggel kellene rendelkeznie. A 215 német nemzetiségi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, a csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű pedagógusra lenne szükség. A tényleges német nemzetiségióvodapedagógus-létszám ezzel szemben mindössze 662 fő, vagyis a hiányzó német nemzetiségi óvodapedagógusok száma 474 fő, ami a szükséges létszám 41,7 százaléka. Tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik.

Ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor azon óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonként mindkét óvodapedagógus, vagy ahol három van, abból kettő rendelkezik nemzetiségi végzettséggel, 33 darab, az összes óvoda mindössze 15,4 százaléka. Vagyis minden hetedik német nemzetiségi óvodában vannak csak meg a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti színvonalú nemzetiségi nevelés történjen.

Azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, 39 intézmény, az összes óvoda 18,1 százaléka. Az összes többi német nemzetiségi óvodában, vagyis az óvodáink kétharmadában csoportonként maximum egy német nemzetiségi végzettségű óvodapedagógus van, vagyis bármely német nemzetiségi óvodapedagógusnak az átmeneti vagy tartós kiesése, gyes, betegállomány, pályaelhagyás, s a többi esetén még a csoportonkénti egy nemzetiségi óvodapedagógus sem biztosítható.

Végezetül már 2016 végén, a felmérés idején is 22 német óvodában, az óvodáink 10 százalékában kevesebb német nemzetiségi óvodapedagógus volt, mint ahány német nemzetiségi csoport, 9 német nemzetiségi óvodában egyetlen nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus sem volt, 4 óvodában ezért már nem is indítottak német nemzetiségi csoportot.

Mindezek alapján azt kell mondani, hogy csak a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottságot alapul véve is a német nemzetiségi óvodák mintegy kétharmadánál nem lehet hatékony nemzetiségi nevelést folytatni. Ezt a helyzetet, a jelentkező problémát mintegy másfél évtizede érzékeljük, amelyet az utóbbi 4-5 évben drasztikusan felgyorsított az Ausztriába és Németországba történő nagyarányú migráció okozta németnyelv-oktató pedagógushiány elszívó hatása.

A német nemzetiség vonatkozásában úgyszintén komoly veszélyeztetettséget jelent, hogy Ausztriában és Németországban nincs felsőfokú óvodapedagógus-képzés, így a magyar egyetemeken, főiskolákon német nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzett diplomás hallgatókat tárt karokkal várják. A többi hét nemzetiségnél, az országos nemzetiségi önkormányzataik által feldolgozott adatok alapján, szintén eltérő, de esetenként komoly problémák vannak a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottság terén, a nemzetiségióvodapedagógus-hiány náluk közel 100 fő. Így az összesített nemzetiségióvodapedagógus-hiány mintegy 550 fő, azaz ennyi volt 2017 márciusában.

Az elmúlt 5 év átlagában évente megközelítőleg 100 fő nemzetiségi óvodapedagógus kapott szakirányú végzettséget, diplomát az érintett nemzetiségeknél összesen.

(14.40)

A jelenlegi helyzet alapjaiban veszélyezteti a nemzetiségi óvodák működését a nemzetiségióvodapedagógus-hiány miatt.

A nemzetiségióvodapedagógus-képzést végző 8 egyetemmel és főiskolával történt egyeztetések alapján a nemzetiségi óvodapedagógus alapképzésre optimális esetben évente mintegy 140, a magyar alapképzettséggel rendelkező nemzetiségi kiegészítő képzésre pedig évente mintegy 60 fő képzését lehetne biztosítani az érintett 8 nemzetiség tekintetében.

Így a feladat kettős. Egyrészt a nemzetiségióvodapedagógus-képzés területén a hallgatók részére szerződéssel biztosított ösztöndíjjal olyan helyzetet kell teremteni, hogy maximális létszámban jelentkezzenek a hallgatók a nemzetiségi óvodapedagógus alapképzésre; a nemzetiségi óvodákat érdekeltté tenni abban, hogy a magyar alapvégzettséggel rendelkező, de valamely nemzetiséghez tartozó, kötődő óvodapedagógusaikat elküldjék a nemzetiségi kiegészítő képzésre; és a képző intézeteket olyan szinten támogatni, hogy biztosítani tudják a megfelelő színvonalú nemzetiségi alap- és kiegészítő képzés személyi és tárgyi feltételeit.

Másrészről biztosítani kell, hogy a jelenleg pályán lévő nemzetiségi óvodapedagógusok a pályán maradjanak, esetleg a korábban pályaelhagyók visszatérjenek, amelyhez javasoltuk a nemzetiségióvodapedagógus-pótlék jelentős, 10 százalékról 30 százalékra történő megemelését, amely jelzésértékű lenne az egész nemzetiségióvodapedagógus-társadalom számára.

Ennek első lépcsője, a 10-ről 15 százalékra történő emelés 2018. január 1-jétől megtörtént, és most ezen napirenden lévő törvénymódosítással kerülne sor a második lépcsőre, azaz 2019. január 1-jétől a 15 százalékra emelt nemzetiségi pótlék 30 százalékra történő emelésére.

A gyermekeink részére a nemzetiségi anyanyelv visszaadása, megerősítése a nemzetiségi óvodákban indul, ezért a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottság felmérésére, a nemzetiségi óvodákra koncentráltunk először. De tudjuk, érzékeljük, hogy legalább ilyen szintű problémák vannak a nemzetiségitanító- és -tanárképzéssel, a szaktárgyakat nemzetiségi nyelven is oktató tanárokkal, a nemzetiségi iskolák nemzetiségipedagógus-ellátottságával is, amelynek a pontos felmérését még idén ősszel és jövő tavasszal szintén meg fogjuk csinálni.

Addig is, amíg a nemzetiségipedagógus-képzésre vonatkozó teljes képzési programot kidolgozzuk, létszükséglet a pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartása, ezért a nemzetiségi tanítókra és tanárokra is kiterjesztettük a nemzetiségi pótlék emelését 2018. évben, valamint a mostani törvényjavaslatban is.

A teljes, komplett nemzetiségióvodapedagógus-képzés és a nemzetiségi tanár, tanító program költségvetési fedezetét a 2018. évi, valamint a 2019. évi központi költségvetési törvény teljes mértékben biztosítja, amelynek elfogadását utólag ezúton is megköszönöm a tisztelt Háznak.

A nemzetiségipedagógus-ellátottság létszámproblémáinak a megoldása mellett hasonlóan fontos, kiemelt kérdésnek tartjuk a képzés színvonalának, ezen belül a nemzetiséginyelv-ismeret és nemzetiségi tartalmak jelentős fejlesztését és objektív mérését. Erre azért van szükség, mert a képzés hiányosságaiból adódóan a pályán lévő nemzetiségi óvodapedagógusok egy részénél a nemzetiséginyelv-tudás nem megfelelő színvonalú, az egyes képzőhelyek között is jelentős különbségek vannak. A képzőhelyekkel egyeztetve, a nemzetiséginyelv-tudással kapcsolatban objektív, írásos követelményeket kell támasztani a felvétel során, és akik nem rendelkeznek megfelelő szintű nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal, azoknál a 6 szemeszteres alapképzést 8 szemeszteresre kell bővíteni, amelyből az első két félév meghatározóan a nemzetiségi nyelvi kompetenciák fejlesztését szolgálná.

Úgyszintén nemzetiséginyelvvizsga-követelményt kell bevezetni a nemzetiségióvodapedagógus-képzés kimeneti oldalán, megszüntetve azt a mai káros helyzetet, hogy a nemzetiségióvodapedagógus-végzettség megszerzését mindennemű nyelvvizsga nélkül és a nyelvtudás objektív szintjétől függetlenül, automatikusan elismeri C típusú nyelvvizsgával megegyező végzettségnek.

Szeretném még kiemelni két nagyon fontos aspektusát a törvénymódosításnak. Egyrészt, hogy a nemzetiségi pótlék emelése mind a hét nemzetiség minden nemzetiségi pótlékra jogosult nemzetiségi pedagógusára vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott nemzetiségi köznevelési intézmény milyen fenntartásban működik. Tehát vonatkozik a Klebelsberg-fenntartásúakra, a települési önkormányzatok által fenntartottakra, a helyi vagy országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartottakra, az egyházak által fenntartottakra, az alapítványok által fenntartottakra, és így tovább. Másrészt minden érintett nemzetiségi köznevelési intézmény 2018-ban és 2019-ben is a nemzetiségi pótlék emelésének fedezetét többlettámogatásként megkapja, tehát a nemzetiségi pótlék emelését nem más költségkeretek terhére kell úgymond kigazdálkodni.

Végezetül, azon hat nemzetiségnek, amelyik nem rendelkezik köznevelési intézményekkel, nincs náluk nemzetiségióvodapedagógus-képzés, így a nemzetiségi pedagógus projektből sem direkt, sem indirekt módon nem részesül, ezért ezúton is szeretném nyilvánosan kifejezni köszönetemet, hogy ennek ellenére, gyermekeink jövőjét, nemzetiségeink fennmaradását szem előtt tartva, minden esetben megszavazták a szükséges költségvetési és köznevelési módosító javaslatokat a Magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésein. Engedjék meg, hogy itt és most is köszönetet mondjak a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, az ukrán és a ruszin nemzetiségi parlamenti szószólóknak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján tisztelettel kérem önöket, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott, T/2061. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps a kormánypártok soraiból.)