Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző napirendi ponthoz képest most egy más jellegű napirendi ponthoz kívánom a Jobbik-frakció véleményét ismertetni, hiszen a székelységgel ellentétben itt most egy olyan orosz kultúrájú, Magyarországon élő csoport kívánja magát klasszikus nemzeti kisebbségként definiálni, amely bizonyára egy létező közösség, hiszen  ahogy az előttem szóló fideszes képviselőtársamnak a törvényi hátteret nagyon részletesen ismertető felszólalásából is kiderült  főleg az elmúlt évtizedekben valóban érkeztek Magyarország területére orosz anyanyelvű és kultúrájú személyek. Ugyanakkor egy rendkívül fontos és mind a hazai nemzetiségekre vonatkozó politika szempontjából fontos különbségtételre hívnám fel a figyelmet, mind pedig a teljes magyar nemzetpolitika szempontjából különbségtételre hívnám fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy a klasszikus autochton közösségek, tehát nemzeti kisebbségek és autochton közösségek  itt ezt a kiegészítést azért tenném meg, mert léteznek olyan közösségek, amelyeknek nincs úgymond anyaállama, de autochton népcsoportnak számítanak Európában, így például, mondjuk, a szorbok Németországban vagy a frízek Németországban, vagy akár a bretonok, vagy akár a katalánok, tehát ezek az autochton közösségek és nemzeti kisebbségek  az európai kulturális örökség alapvető részei, és a meglévő európai sokszínűség alapvető értékei. Ettől világosan meg kell különböztetnünk azokat a migrációs folyamatokkal az elmúlt évtizedekben kialakuló bevándorló közösségeket akár Nyugat-Európában, akár Magyarországon, ami jelen esetben a határozati javaslat tárgyát képező oroszajkú közösségre is vonatkozik.

Egyrészt akkor ismertetném, hogy a belpolitikai, a hazai nemzetiségekre vonatkozó politikai szempontból miért lenne aggályos az orosz közösség nemzeti kisebbségként való felvétele az eddig elismert 13 nemzetiség mellé, teszem ezt úgy is, hogy a Jobbik frakciójából én a hazai német nemzetiségi lakossághoz tartozom, mint az közismert. Amikor 1993-ban a Magyar Országgyűlés szinte teljes egyhangúsággal megszavazta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló ’93. évi törvényt  akkor még a terminológia szerint nemzeti és etnikai kisebbségről szólt a törvény, amit aztán a jelenleg hatályos, 2011-es, nemzetiségek jogairól szóló törvény már egységesített nemzetiségekre , akkor már ugyanez a 13 elismert hazai nemzetiség lett taxatíve felsorolva.

Egy kicsit azért visszautalnék arra, hogy ez miért történt így annak idején, amikor a Magyar Országgyűlés első, a kommunista idők utáni első szabad kormánya Antall József vezetésével ezt elkezdte előkészíteni: azért, mert egyrészt annak idején az előkészítési folyamatban megkérdezték a hazai nemzetiségi közösségeket, hogy kívánnake a készülő nemzetiségi törvény hatálya alá esni. Itt utalnék például a hazai zsidó közösségre, amelyet annak idején megkérdeztek erről, és az akkori zsidó közösségi vezetők jelezték, hogy ők nem kívánnak a nemzetiségi törvény hatálya alá esni, mert vallási közösségként kívánják magukat meghatározni. Ezért nem kerültek be már ’93-ban sem a taxatíve felsorolt nemzetiségek közé, holott a zsidó közösségek jó néhány európai országban egyébként nemzeti kisebbségnek számítanak.

Miért ez a 13?  lehet feltenni így utólag a kérdést. Ennek nyilvánvalóan nagyon komoly történelmi, kulturális és etnikai hagyományai vannak Magyarországon. Nyilvánvalóan elég sok olyan, elég kis létszámú hazai nemzetiség is bekerült ebbe a 13 nemzetiségbe végül  mert itt azért egy folyamatról beszélünk, ahol először csak 5-6 nemzetiség elismeréséről volt szó, ha az akkori időkre visszatekintünk, és nekem már akkor is, ugyan nagyon fiatal versenyzőként, de volt egy kicsi belelátásom ebbe a folyamatba , abban az időszakban nagyon fontos szempont volt a hazai nemzetpolitika. Nyilvánvalóan tehát ebbe a 13 hazai nemzetiségi közösségbe nagyon sokszor olyan, valóban Magyarországon őshonos nemzetiségek is bekerültek, amelyek ugyan létszámukat tekintve nagyon alacsony létszámú nemzetiségek, de nagyon helyesen már akkor úgy döntött a Magyar Országgyűlés, hogy a Kárpát-medencei összérdekek miatt fontos az, hogy a hazai nemzetiségi törvény rájuk is vonatkozzon.

Az európai szintű, nemzetpolitikai szintű, nagyon komoly veszélyekben pedig azt látom, hogy különösen az Európai Unió, illetve az Európa Tanács különböző grémiumaiban is nagyon fontos lenne megkülönböztetni az autochton és az allochton kisebbségeket, hiszen itt van egy nagyon komoly olyan kérdés, amelyben a közép-kelet-európai klasszikus nemzeti kisebbségek jogaiban hívó politikai erőknek itt el kell azt érniük végre, hogy egy összeurópai diskurzusban is végre a helyükre kerüljenek az Európai Unión belül is ezek az autochton nemzeti kisebbségek, hiszen az ő jogaikról szóló „nemzetközi” törvénykezést az Európai Unió kiszervezte az Európa Tanácsnak egyelőre, és kizárólag egy, az Európai Parlamentben egy nagyon csekély jogosítványokkal rendelkező intergroupja foglalkozik ezzel az üggyel, illetve néha az Európai Parlamentben vannak határozatok, amelyek aztán erre nem nagyon köteleznek senkit. Itt is emlékeztetek megint arra, hogy az európai polgári kezdeményezésünk, a Minority SafePack azért kapott az első körben az Európai Bizottságtól visszautasítást, mert az Európai Bizottság azt merte leírni a válaszában, hogy a klasszikus nemzeti kisebbségek jogairól szóló kérdések nem tartoznak az Európai Bizottság jogkörébe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom tehát, hogy ez a döntés nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy igyekszünk továbbra is fenntartani ezt a komoly megkülönböztetést a klasszikus nemzeti kisebbségek és a bevándorló közösségek között, és én annak is nagyon örülök, hogy a kormány képviseletében az államtitkár úr aztán azt jelezte, hogy természetesen az oroszajkú közösségnek az ő kulturális és egyéb tevékenységükre pedig a magyar államnak egyéb úton nyilvánvalóan van módja támogatást adni, és helyes is az, hogy ez elhangzott a vitában.

Összefoglalóan tehát: támogatjuk ezt a határozati javaslatot, és a Jobbik-frakció ezt igen szavazatával meg fogja szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Földi László váltja fel.)