Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő, a székelyek honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló határozati javaslatot a Jobbik képviselőcsoportja sem fogja támogatni, több okból sem. Mi, jobbikosok a pártunk alapítása óta valljuk, hogy a külhoni magyar közösségek hosszú távú megmaradását kizárólag a tömb számára biztosított autonómia, területi autonómia, illetve a szórvány számára megadott kulturális autonómia jelentheti. Meggyőződésünk, és a dél-tiroli tapasztalataink is azt erősítették, hogy az anyaországnak az autonómiát kellene a nemzetpolitikai céljai közül a legfontosabbá tennie. Az így helyben maradó adókkal és más bevételekkel együtt nemcsak felzárkózni tudnának ezek a közösségek, de fenntartó növekedési pályára is állhatnának, ez is lehetővé válna számukra.

Jól tudjuk sajnos, hogy a magyar kormány nem teljesen így gondolkodik, még akkor sem, ha egyébként kommunikál ezzel, mármint az autonómiával kapcsolatban. Önök önmagában dicséretes módon az elmúlt évek során többszörösére emelték a külhoni magyarságra fordított pénzek összegét, amit mi természetesen üdvözöltünk is, még akkor is, ha az elosztás módjával a kedvezményezettek körét, jól körülhatároltságukat tekintve sok mindent kritizáltunk is. Csakhogy arra is minden alkalommal felhívtuk a figyelmet, hogy önmagában a pénz nem minden, alapvető fontosságú lenne a külhoni magyarság megmaradásának segítését közjogilag is körülbástyázni. Nyilván a különböző autonómiamozgalmak sikerre vitele nehezebb feladat, de úgy gondoljuk, hogy az elmúlt nyolc évben erre bőven lett volna idő és mód, akár az önök számára oly fontos jószomszédi viszony ápolása mellett is lett volna lehetőség arra, hogy előmozdítsák, ha mást nem, a székely autonómiatörekvéseket, vagy legalábbis a nemzetközi térben, például az Európai Parlamentben megjelenítsék azt, felhíva a figyelmet Trianon 100. évfordulójához közeledve arra is, hogy az etnikai kérdés a Kárpát-medencében valójában a mai napig sincs sehol sem megoldva; még akkor sem, ha a románok az elkövetkező két-három évben ezzel a hazugsággal fogják majd telekürtölni Európát és a fél világot. Ehhez képest a Fidesz Gyurcsányékkal együtt inkább leszavazta a Trianon centenáriumának emlékévvé nyilvánítását célzó jobbikos javaslatunkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára sok, nemzetben gondolkodó magyar ember számára lehet szívmelengető érzés egy, a székelység önálló népcsoporttá nyilvánítását célzó kezdeményezést olvasni, de a székelyek nemzetiséggé nyilvánítása súlyos következményekkel járna mind az erdélyi magyarság, mind a székelység megmaradása szempontjából nézve. Az ötlet nem új keletű, ugyanis Nicolae Ceauşescu román kommunista diktátor már a hetvenes-nyolcvanas években az önálló székely nép létrehozásával próbálta megosztani és meggyengíteni Erdély magyarságát, egyébként sikertelenül. S más securitatés módszerek mellett ez az ötlet sem merült feledésbe a rendszerváltás után sem Romániában. Bukarest legutóbb 2011-ben próbálkozott azzal a népszámláláson, hogy mesterségesen csökkentse ily módon a magyarság számát és arányát. Tervük szerencsére ez alkalommal sem sikerült. Az Erdély területén élő mintegy 650-700 ezer székelyből mindössze ezren vallották magukat székelynek a kérdezőbiztosok előtt.

A helyi közösség részéről tehát nincs igény e nemzetiségi kategóriára, hisz a székelység a magyar nemzet szerves részeként tekint saját magára. Még akkor is így van ez, ha néhányan a saját identitásuk megélése és hangsúlyozása miatt ezen önállóság mellett kardoskodtak. A jó szándékukat mi nem szeretnénk vitatni, de láthatjuk azt, hogy csupán egy törpe kisebbség véleményét bírják.

Ha ez a javaslat, amely előttünk fekszik, itt és most többséget kapna, akkor Románia számára teremtenénk hivatkozási alapot és precedenst arra, hogy még tovább aprózza az amúgy is megfogyatkozott erdélyi magyarságot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyarnyelv-használat joga Romániában a 20 százalékos küszöbhöz van kötve, és bizonyos településeken már akár néhány főnek a székely népcsoportba való átsorolásával is veszélybe kerülhetnek a sok esetben csak papíron meglévő, de legalább papíron meglévő magyar nyelvi jogok, a nyelvhasználat lehetősége.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek ismeretében vajon kinek állhat érdekében, hogy ilyen tartalmú javaslatot nyújtson be a Nemzeti Választási Bizottsághoz? Az eredeti kezdeményező egy Székelyek Világszövetsége nevű szervezet, amely azonban csak nevében mutatja jelét bármiféle közösségi működésnek, világszintű szervezettségről meg szó sincs az esetükben. Valójában egy Amerikában, az Amerikai Egyesült Államokban, Texas államban működő baráti társaságról van szó. A jó szándékot persze az ő esetükben sem vitatnám, meg a téma iránti elkötelezettségüket, de a legfinomabban fogalmazva is azt mondanom, hogy minimum nem megfelelően mérlegelték a várható következményeket a javaslatuk benyújtásakor, illetve a kezdeményezés elindításakor. Merthogy később, 2017 júniusában egy olyan magánszemély, akinek a neve már elhangzott, nyújtotta be ezt a javaslatot a Nemzeti Választási Bizottsághoz, aki korábbi meggondolatlan, sőt kontraproduktív akcióival, román zászló égetésével vagy az 1848-as román népfelkelés vezetőjét, Avram Iancut ábrázoló bábu felakasztásával már többször vonta magára a hatóságok figyelmét. Ennek ellenére valamilyen rejtélyes oknál fogva éveken át dolgozhatott továbbra is a román adóhatóság munkatársaként. Mára ő nemzeti körökben teljesen diszkreditálódott, nevet változtatott, és sajnos negatív értelemben vett túlbuzgóságában most éppen ezt a kezdeményezést karolta fel.

Kedves Képviselőtársaim! Mi, jobbikosok úgy gondoljuk, mint ahogy erről már ma is szót ejtettünk, hogy az éppen ma 170 évvel ezelőtt megkezdődött agyagfalvi székely nemzetgyűlésen bizonyították be a székelyek, hogy az egységes modern polgári magyar nemzet részei, és közös ügyeinket akár fegyverrel és vérük árán is hajlandók megvédelmezni. Ezért mi a mesterséges különválasztásukat nem támogatjuk, sőt inkább az összetartozásunk erősítését tűztük ki célunkként. Ezért javasoltuk a mai napon, hogy október 16., az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 170 évvel ezelőtti évfordulója váljék a magyar-székely összetartozás napjává. Reméljük, hogy e mögött a kezdeményezésünk mögött végre valódi nemzeti konszenzus jöhet majd létre. Ehhez kérem továbbra is a kormány támogatását, illetve felkértem a mai napon hivatalos levél formájában is minden országgyűlési képviselőcsoportot, hogy minden frakció egy-egy tagja előterjesztőként is csatlakozzon ahhoz a javaslatunkhoz, amely az előttünk fekvő indítvánnyal szemben épp hogy a magyarság és a székelység összetartozását hivatott kiemelni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)