A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8án tartott ülésén megtárgyalta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló T/2164. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 32 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. Az Európai Unió döntéshozó szervei, az Európai Parlament és a Tanács 2010 szeptemberében kibocsátott egy irányelvet, amelyben a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó közösségi állásfoglalás került rögzítésre.

Tisztelt Ház! Az állatok védelme kiemelt és alapvető jelentőségű uniós értéknek minősül, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke is kifejezésre juttat. Az állatkísérletekre vonatkozó tagállami szintű szabályozásokból eredő eltérések következtében akadályok képződhetnek az olyan termékek és anyagok kereskedelmét illetően, amelyek kifejlesztése állatkísérlettel jár. Mint minden tagállam, így hazánk is 2012 novemberében ültette át nemzeti jogrendszerébe az irányelv rendelkezéseit, melyek 2013. január 1-jétől alkalmazandóak.

A Bizottság 2016 őszén jogtechnikai hiányosságokat tárt fel a magyar jogi szabályozásban, amelynek folyományaként 2017-ben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az uniós kötelezettségszegési eljárás lezárása. A jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése, valamint a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében szükségesnek bizonyul az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása.

A Ház asztalán lévő törvényjavaslat biztosítja, hogy csak olyan tenyésztő, beszállító és felhasználó működhessen, amely rendelkezik az állatvédelmi hatóság engedélyével. Amennyiben később viszont már nem felelne meg a kívánt feltételeknek, az állatvédelmi hatóságnak lehetősége nyílik az engedély visszavonására. A törvényjavaslatban foglalt módosítások elfogadása esetén az esetleges jogkövetkezmények alkalmazhatóvá válnak a tenyésztőkkel és beszállítókkal szemben is.

Kiemelendő, hogy a javaslat az irányelvnek megfelelő fogalmi tisztázásokat is tartalmaz. Például állatkísérletnek minősül az uniós jog értelmében minden, az állatok  akár ismert, akár ismeretlen, legyen az invazív vagy nem invazív  tudományos célú felhasználása. A törvényjavaslat mindenképpen támogatandó, hiszen a kötelezettségszegési eljárás lezárásához szükséges, azon módosításokat tartalmazza, amelyekkel jogharmonizációs kötelezettségünknek is eleget teszünk. Kérem a tisztelt Házat, mindezek alapos mérlegelésével hozza meg döntését és támogassa a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon hasznosnak tartom azt, hogy az Agrárminisztérium ezt az összetett törvényjavaslatot, törvénymódosításokat magában foglaló javaslatot előterjesztette, hiszen jó néhány olyan, az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata során felmerült problémát szükséges orvosolni, amelyek itt, az előttünk lévő anyagban benne foglaltatnak.

(Móring József Attilát a jegyzői székben Földi László váltja fel.)

Fontos területét érinti a javaslatnak a természet védelmének általános szabályairól szóló törvény, az 1996. évi LIII. törvény módosítása. Itt külön felhívnám a figyelmet a natúrparkokra vonatkozó szakaszra, a 3-4. §-ban találhatóak ezek. Ismeretes az, hogy az elmúlt években jó néhány új natúrpark létesült Magyarországon, összesen 12 van, ezek tehát olyan területek, ahol az önkormányzatok, a társadalmi szervezetek, a lakosság, állami szervezetek összefogásával egy-egy tájegységre vonatkozó természetvédelmi, természetjárást lehetővé tévő intézkedések, beruházások történnek, elég itt az Írottkő Natúrparkra, a Vértesi, a Cserhát, a Szatmár-Beregi Natúrparkra vagy a Pannontájra, a Gerecsére gondolni, és újabbak is előkészület alatt vannak, tehát van egy olyan szabályozási terület, amely mindenképpen megérdemli azt, hogy odafigyeljünk, így örvendetes, hogy a fogalmak pontosítása, az eljárásrend belekerül a jogszabályi javaslatba.

Az elmúlt években a magyar állam több tíz milliárd forintot fordított erdészeti, illetve turizmussal összefüggő jóléti létesítményekre, turistaházakra, turistaútvonalakra, látogatóközpontokra, pihenőhelyekre, azért is fontos, hogy ezek a beruházások egy adott tájba illeszkedve, egységes turisztikai szolgáltatást nyújtva jelenjenek meg, és így a turisták, a magyar emberek idehaza, kulturált, ápolt környezetben tudják eltölteni a szabadidejüket. Mindenképpen hasznos, hogy a szabályozás ezeket a területeket érinti.

Szeretnék egy másik területet is kiemelni, ez a hungarikumokra vonatkozó jogszabály, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Emlékezetes, hogy az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikumtörvényt, amely bizonyította a létjogosultságát, hiszen az elmúlt években a Hungarikum Bizottság, a hungarikummozgalom önkormányzatok, értékvédők sikeres munkájának köszönhetően egy olyan értékkört tudott összegyűjteni, a magyarságnak olyan csúcsteljesítményeit tudta összegyűjteni, definiálni, megvédeni, amelyek a nemzeti identitásnak a részét képezik, amelyekre büszkék lehetünk, és amelyek megérdemlik a védelmet is, azt, hogy ez a védelem a jogalkotó oldaláról is a fogalmak pontosításában, a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelő módosításokban megjelenjen.

(11.40)

Külön kiemelném a különböző értéktárakat, helyi, megyei értéktárakat, hiszen itt több ezer aktivista, értékőrző, művész, helyi népművész munkája került összegyűjtésre, hagyományok kerültek összegyűjtésre. Ma már ezek  különösen a kistelepüléseken  identitást erősítő, a települési önazonosság-tudatot megjelenítő kategóriák, ezért is fontos, hogy ezekre az értéktárakra külön odafigyelés történjen, illetve az ágazati értéktárakra, hiszen sok településen megfogalmazódik az, hogy van olyan érték, ami akár hungarikum is lehetne. Ugyanakkor lehet, hogy ezek más településeknél is megjelennek, akár ételekről, akár népszokásokról van szó, ágazati értéktári szintig fel lehet őket hozni akkor, hogyha ezek rendelkezésre állnak és fogadókészek. Nyilvánvaló, hogy minden ilyen értékünk ugyanakkor nem lehet hungarikum. Tehát ezért is fontos, hogy ez a terület folyamatos odafigyelésben, gondozásban részesüljön. Egyébként látszik az is, hogy a hungarikumok köre gyakorlatilag már kerek, tehát az elkövetkező években néhány új hungarikumra lehet még számítani, illetve olyan értékre, amely megvan, létezik, de ebbe a körbe bekerülhet.

Steinmetz Ádám képviselő úrral egyetértek abban, hogy egy bürokráciacsökkentő jogszabályról van szó. Én minden ilyen dolgot támogatok a kormány részéről. Nagy erőfeszítés a mai bonyolult világban a hivatali munka egyszerűsítése, csökkentése.

Talán még azt szeretném hozzáfűzni képviselő úrnak a hozzászólásához, hogy a hungarikumoknál nyilván kell egy állami menedzsment is, de az is kell, hogy élő, aktív közösség legyen az egyes értékek mellett. Tehát ezt nem tudja pótolni az állami odafigyelés, tehát akár egy termékről, akár valamilyen szellemi kincsről van szó, kell hogy legyen olyan közösség, amely azt magáénak érzi, és amelyre az állami támogatás is rá tud épülni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Hasznosnak és fontosnak tartom azt a törvényjavaslatot, amely most előttünk van. Meggyőződésem, hogy aktuális is a földforgalmi törvény módosítása. Öt év tapasztalat már rendelkezésünkre áll, és elmondhatjuk azt, hogy a földforgalmi törvény jó, bevált, és azokat a célokat, amelyeket annak idején a nemzeti ügyek kormánya kitűzött, hogy a gazdákat segítse, hogy a termelőket segítse, nagyrészt sikerült elérni. Ez onnan is látható, hogy a földtörvény, a földforgalmi törvény egészéhez képest csak bizonyos részekhez, fontos, bár kis részekhez kell hozzányúlni. Összességében tehát a tervezet is jó, és szolgálja azt a célt, hogy a magyar termőföld védelmét elsősorban a termelőkre, a földművesekre, a magyar gazdákra, az ő szervezeteikre kell bízni, ők igazán oda tudnak figyelni arra, hogy ki az, aki földtulajdonhoz jut, és ténylegesen gazdálkodni akar. Az, hogy a helyi földbizottság külön jogosítványokat kap, szerintem azért is hasznos, mert ezáltal a gazdák önkormányzata tényleges beleszólási jogot nyer, bármennyire is fáj ez bizonyos magyarországi gazdaellenes erőknek, földművesellenes erőknek.A nemzeti ügyek kormánya tehát bátran felvállalta azt, hogy a gazdákra, a gazdák szervezeteire, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára bízza a földdel kapcsolatos állásfoglalásokat. A kormányhivatalhoz lehet fordulni az új eljárási rendben, és a bíróság is új eljárásra utasíthat ebben az esetben. Megértem, hogy nyilván ellenzéki oldalról ez támadási pont, az ellenzék az egész földtörvényt támadta annak idején, de ez nem egy szokványos hatósági eljárás. Egyetértek azzal, hogy a föld egy egészen különleges nemzeti kincs, amelyre külön eljárásokat kell kidolgozni. Ezért is támogatja a helyben lakó gazdákat, illetve az ő bizottságaikat a jogszabály. A részletes feladatkör-meghatározás pedig segíti az eligazodást a teendőkben. Illeszkedik mindez a kormány politikájához, amely egyébként nem változott 2010 óta. Gazdabarát megoldásnak tekinthető egy gazdabarát kormány és a gazdabarát Fidesz-KDNP-frakció részéről is.

Elhangzottak itt kritikák is. A „Földet a gazdáknak!” programot is ezek a szabályozások tették lehetővé.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársak! Az elhangzottakra azért szeretnék olyan szinten reagálni, hogy nyilván önök is olvasnak újságot, láttak földárveréseket is, tehát amikor kritizálják a földértékesítést, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nyilvánosan, közjegyző előtt történtek ezek az értékesítések. Ott mutyiról, különböző konspiratív dolgokról szó nem lehetett. Ezt garantálta az eljárás, illetve az, hogy összesen 33 ezer gazda jutott földekhez az elmúlt években.

Azt az agrárközéposztályt igyekszik erősíteni ezáltal is a kormányzat, amely a magyar vidék, társadalom gerincét alkotja. Tehát 33 ezer földműves, az összes földműves egyharmada, ez mutatja azt, hogy ehhez hasonló program soha nem volt. Az állattartó telepek pedig továbbra is támogatásban részesülnek. Ez a korrekció más ágazatok érdekeit is méltányolja, de összességében a szabályozás szelleme, annak a felfogása nem fog változni.

Néhány hozzászóláshoz szeretnék kommentárt fűzni. Steinmetz Ádám részéről, meggyőződésem, hogy korrekt volt a hozzászólás, és örülök, hogy most a Jobbik nem kolompol, mint a földtörvény elfogadása idején, ahol példátlan rendzavarásnak lehettünk itt a tanúi, bár hozzátartozik, hogy Apáti és Ander Balázs kiabáló, demagóg hozzászólása a régi mederbe illeszkedik, hetet-havat összehordtak összefüggés nélkül. (Dr. Apáti István: Hihetetlen! Hihetetlen!) Én ezzel nem kívánok részletekbe menően foglalkozni. Szerintem amit önök mondtak, arról a magyar vidék döntött, Somogy megye is döntött  nem tudom, ön mit mutogat itt a teremben , döntött erről a magyar vidék, amikor önöknek nem szavazott bizalmat egyetlen vidéki körzetben sem. (Dr. Varga-Damm Andrea: Csalás!) Nyilván ez nem véletlen, és a magyar gazdák sem álltak önök mellé, mert akkor az egyéni körzetekben máshogy szerepeltek volna. (Ander Balázs: Claessens nem támogatott!) Hozzátartozik az is, hogy a lábodi kérdésben, Ander képviselő úr, szándékosan valótlanságokat állít, tudomásom szerint már többször részletes tájékoztatásban részesült a konkrét ügyet illetően.

Steinmetz Ádám hozzászólásával összefüggésben nekem meggyőződésem, hogy az új agrárkamara létrehozása nem egyfajta kényszer volt a gazdák részére  hogy abban mindenkinek tagnak kell lenni, az élelmiszer-gazdaság szereplőinek is , hanem egy olyan igény teljesítése, amely már évtizedek óta megfogalmazódott, hogy a magyar gazdatársadalomnak egy erős érdekképviseleti szervező struktúrára van szüksége, egy olyan szervezetre, amely képes összegyűjteni az elképzeléseket, az érdekérvényesítő erőt, és ezáltal a magyar gazdasági életben, a törvényhozásban is kellő súllyal tud megjelenni a magyar vidék, a magyar földműves-társadalom. Ezért egy óriási előrelépés az, hogy ez az egységes kamara létrejött. Hogy ennek a működésével kapcsolatban vannak javaslatok, kritikák fogalmazódnak meg, elképzelések, szerintem természetes. Nyilván a kamarának is alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó gazdasági, politikai környezethez, de ez meg is történik. Nekem meggyőződésem, hogy a gazdák igénye teljesült ezáltal is. Ez a mostani törvényjavaslat is, amely szerintem kifejezetten hasznos, a termelők, a gazdák védelmét szolgálja.

Vadai Ágnes képviselő asszony totális ellenőrzésről és megfélemlítésről beszél. Szerintem ez erős túlzás, tisztelt képviselő asszony, biztos a saját félelmeivel küszködik, és azokat vetíti ki itt a teremben, ami a pártjának a szerény százalékos szereplésével van összefüggésben.

Tisztelt Képviselő Asszony! Alig hiszem, hogy itt Magyarországon azt az ezres nagyságrendű földbizottságot bárki képes lenne megfélemlíteni vagy totális ellenőrzés alá vonni. Nincs is ilyen szándék, nem tudom, hogy ezt ön honnan veszi. De az kétségtelen, hogy ez a gazdaellenes és gazdákat lebecsülő hozzáállás  amely, úgy látom, abban is megnyilvánul, hogy mintha Vadai Ágnes képviselő asszony elhagyta volna a termet, most nem látom itt  azért ismert a magyar gazdák előtt. A Demokratikus Koalíció sem tudott egyetlen vidéki körzetben sem nyerni. Itt nemcsak a kamarai választásra gondolok, hanem az egyéni körzetekben sem tudott nyerni. (Gréczy Zsolt: Egy zsák krumpliba került nektek a szavazat!) Az önök agrárfelfogását vagy annak a hiányát, amit most itt valami (Zaj.  Az elnök csenget.) kommentár formájában próbálnak pótolni, a magyar gazdák ismerik, és erről véleményt is mondtak.

Ami az Ángyán-jelentést illeti, árverési eredményeket taglal ez a jelentés, nem a tényleges tulajdonszerzést  erre nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet , ugyanis a tényleges tulajdonos nyilván az is lehet, aki az árverésen jogosultságot nyer, az is lehet, aki elővásárlási joggal rendelkezik, tehát ez csak a telekkönyvi adatok ismeretében értelmezhető. Egyébként meggyőződésem, hogy a magyar vidék, a magyar gazdatársadalom ezt a földhöz jutási formát elfogadta. Látható azon, hogy 33 ezren éltek a földvásárlás lehetőségével, egyébként a DK, az LMP és a Jobbik támogatói is.

Tisztelt Országgyűlés! Még annyit a Vadai Ágnes által elmondottakhoz, hogy ki ártott a magyar vidéknek és ki nem: nekem meggyőződésem, hogy a nemzeti ügyek kormánya volt az elmúlt évtizedekben az egyetlen, amely ténylegesen eredményesen dolgozott a magyar vidékért, a magyar mezőgazdaságért. Ez mérhető számokban is, bármennyire is kellemetlen, önök szoktak ilyen számokat kérdezgetni, hiszen talpra állt a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság erősödött, 70 ezer új munkahely jött létre, miközben a mezőgazdaság technikai ellátottsága növekedett, fejlődött, és másfélszeresére nőtt a magyar mezőgazdaság kibocsátása, miközben a DK által, az MSZP által adott miniszterelnök idején folyamatos volt a hanyatlás és a csökkenés.

Schmuck Erzsébet képviselő asszony is megnyilvánult itt a vita folyamán. Nyilván mindenki tudja, hogy Schmuck Erzsébet Gyurcsány Ferenc államtitkár-helyettese volt, a Gyurcsány-kormány munkáját segítette annak idején (Schmuck Erzsébet: Nem igaz! Nem úgy van!), illetve az MSZP-kormány munkáját. Ha nem úgy volt, akkor elnézést kérek, de az MSZP-kormány idején volt helyettes államtitkár az életrajza szerint. (Schmuck Erzsébet: Majd elmondom, hogy volt!) Tisztelt Schmuck Erzsébet, akárhol is volt ön az MSZP-s időszakban, azt azért el kell mondani, hogy a magyar gazdák az LMP gazdasági programját és a Sallai Róbert Benedek által képviselt irányvonalat mintha nem támogatták volna, pedig Sallai Róbert Benedek még a Jobbikkal is együtt kampányolt a körzetben, ahol indult azért, hogy a parlamentbe kerüljön vagy ő, vagy az általa támogatott jobbikos.

(13.30)

Tehát én azt javaslom, hogy Schmuck Erzsébetnek érdemes visszavenni egy kicsit itt a hangerőből, mert azt a felfogást a magyar vidékről egyébként, amit ő közvetít, lehet, hogy sokan támogatják, de hogy a magyar gazdák nem, az egyértelmű. Erre van egy mérhető adat, a legutóbbi parlamenti választás.

Tisztelt Országgyűlés! Minderre tekintettel én tehát azt javaslom, hogy az előterjesztést, amelynek a célja az, hogy a magyar gazdák földszerzését segítse, erősítse a gazdák szerepét a földbizottságok által is, a tisztelt Országgyűlés támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vitában elhangzott néhány okfejtésre szeretnék reagálni. Az egyik: az LMP részéről hangzott el, de mások is nagybirtokpártiságot emlegettek itt, a tisztelt Ház falai között. Schmuck Erzsébet képviselő asszony sajnos nincs itt. Szerintem nem lehet hiteles az az LMP-s kistermelőpárti ideológia, ami mindig vissza-visszaköszön, hiszen emlékezzünk arra, hogy az LMP-ben volt egy képviselő, Sallai Róbert Benedek, aki, ha jól emlékszem, 2600 vagy 2300 hektárra adott be pályázatot különböző földpályázatokon, ami nem tekinthető egy szerény birtokfejlesztési igénynek. Igen, ez így volt, bármennyire is fáj. Ennek a fényében, mivel egy parlamenti képviselő ilyen sok földre pályázott, aligha hiteles az, hogy az LMP igazából a kis- és közepes gazdálkodók pártján állna. Viszont a nemzeti ügyek kormánya és a Fidesz-KDNP-frakció jó néhány olyan intézkedést hozott az elmúlt években, amely a helyi termelőket, a helyi gazdálkodókat segíti, döntően azokat, akik kis vagy közepes földdel rendelkeznek. Elég itt az elővásárlási jogra gondolni, vagy a mostani földbizottságra, hiszen nincs minden településen nagyobb birtokos, és ezekben a földbizottságokban a helyi kisebb, illetve közepes termelők is szóhoz tudnak jutni.

De ha megnézzük azt, hogy az elmúlt években a gazdapiacok támogatása  ami végül is a megélhetést segíti  eredményeként mintegy 70-ről 200-ra nőtt a piacok száma, ha megnézzük azt, hogy a földhaszonbérleti maximumot csökkentette az az új földtörvény, amelynek a tárgyalása most folyik, hogy csökkentettük az agrártámogatásokat, tehát van egy olyan támogatási plafon, amit meghúzott a kormányzat, akkor ez mind-mind azt mutatja, hogy a kisebb termelők irányába történt elmozdulás, sőt az egyszerűsített agrártámogatási, területalapú támogatási igénylési rendszer is ezt a célt szolgálja.

De idekapcsolható a kézműves termékek meghatározása is, illetve az, hogy a kistermelői élelmiszer-ellátás mint forma elsősorban a helyi termelők részére preferált. Ez lehetővé teszi azt, hogy az általuk megtermelt javakat közvetlenül értékesítsék. 2010-ben mintegy 4700 ilyen kistermelő volt, most a számuk 17 ezer. Ennyi új munkahely, ennyi új megélhetési lehetőség nyílt meg. Egyébként a rövid ellátási láncok támogatása is zajlik. Ez egy olyan pályázat, amelybe sokan bekapcsolódtak, és más intézkedések  például a védjegy  is ezt segítik.

Apáti István képviselő úr lehet, hogy konkrétumokat mondott. Én úgy emlékszem, hogy annak idején a kolompolók között volt a földtörvénnyel kapcsolatban. Ez tényleg egy építő jellegű dolog. Nyilván majd megvizsgálja ezt a tárca, és megvizsgálja a frakciónk is, hogy mi az, ami ebből átvehető.

Azért arra szeretném csak így zárójelben felhívni a figyelmet, tisztelt képviselő úr, hogy 1990 óta, amely választáson elindultam, nem is egyen, a választópolgárok engem mindig kitüntettek a bizalmukkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/3366. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta.Engedjék meg, hogy röviden kitérjek az előttünk fekvő törvényjavaslat fontosabb elemeire! Komoly változást jelent majd a szabályozásban, hogy a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, ehelyett rájuk más európai uniós tagállamok rendelkezéseivel összhangban a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni.

További lényeges elem, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén bővülhet az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre, a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében. A törvényjavaslat számos rendelkezést tartalmaz az idegenrendészeti engedélyezés területén, és bővíti az elektronikus ügyintézési lehetőségeket, ugyanis a kérelem a módosítás elfogadása után elektronikusan is benyújtható lesz. A biometrikus adatokat azonban a jövőben is rögzíteni fogják a hatóságok, így az érintetteknek továbbra is meg kell jelenniük személyesen.

A számos egyértelműsítő és kodifikációs pontosító rendelkezést magában foglaló javaslatcsomag érinti a többi között az állampolgársági törvényt, a nyugellátásról szóló törvényt vagy a konzuli védelemről szóló jogszabályt. Utóbbi betekintési lehetőséget biztosít a konzuli szolgálatnak a menekültügyi nyilvántartásba. A törvényjavaslat értelmében változik még a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabály, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, a menedékjogról, valamint a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabályok, az anyakönyvről szóló törvény. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, úgy a változtatások többsége 2019. január 1-jén léphet hatályba, míg egyes részei csak 2019. júliustól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben elhangzottakra figyelemmel megállapíthatjuk, hogy számos pozitív változást magában foglaló törvényjavaslat-csomagról beszélhetünk, ezért kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló T/3630. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat elsődleges célja az Agrárminisztérium feladatkörét érintő törvények jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokoltan szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, valamint más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése. A javaslatcsomag célja továbbá az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása. A törvényjavaslatban szereplő törvények módosítását a szakmai tapasztalatok, valamint az időközben történt jogszabályváltozások indokolják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmát megismerhették, meggyőződhettek róla, hogy a módosítások valóban a hatékonyabb közfeladat-ellátást, a hasznos és érdemi szakmai tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló T/3636. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság komoly vita után a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A hazánk európai uniós csatlakozásakor biztosított tízéves moratóriumi időszak lejártát követően hatályba léptek az új földforgalmi rendelkezések. A hatályba lépett rendelkezéseket illetően az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt a földforgalmi törvény módosítása olyan szellemben, amely továbbra is biztosítja a magyar föld mint nemzeti kincs és nem pótolható érték védelmét.

A benyújtott javaslat célja, hogy megerősítse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és ezáltal a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében, és ezáltal segítse a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézen tartását. Itt külön fontos kiemelnem, hogy a „helyben lakó gazdák” fogalmát ismerjük, jól ismerjük, hogy az egy adott településen, Karcagon vagy Kisújszálláson, vagy más településen lakó, illetve 20 kilométeres körön belül lakó gazdákat, földműveseket érinti, akik a földművesek jegyzékébe jelentkeztek. Számukra nyílik meg a lehetőség a földvásárlásra, illetve arra, hogy szervezeteiken, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül kontrollt gyakoroljanak a földpiacon a földforgalom mellett. Ez egy praktikus és hasznos megoldás, amit az elmúlt évek gyakorlata igazolt.

A módosítás több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, zsebszerződéseket, ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítások különösen fontosak a hazai agrárium és a gazdatársadalom szempontjából, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló T/3637. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt fekvő jelen törvényjavaslat célja, hogy a benne foglalt öt törvény módosításával javítsa az agrárium szereplőinek versenyképességét. Valamennyi törvény esetében cél, hogy az életbelépése óta eltelt időszakban tapasztalható, a gyakorlatban megjelent kérdésekre válaszokat adjunk, tapasztalataink alapján finomítsuk, módosítsuk az eljárásrendeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások mind előmozdítják tehát a hazai agrárium fejlődését, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 14-én tartott ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/4481. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a Házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 2 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat elsődleges célja a Magyar Államkincstár és a mezőgazdasági termelők közötti agrártámogatási jogviszony zavartalan működésének a segítése, valamint az egyes eljárási részfeladatok egyszerűsítése, gördülékenyebb végrehajtása. Magyarország Kormánya 2014-ben útnak indította a bürokráciacsökkentést célzó közigazgatási reformintézkedéseket, amelynek során megtörtént a korábban hatályban lévő közigazgatási eljárási törvénynek, továbbá a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvénynek a felülvizsgálata. Ezen munka eredményeként megszületett az általános közigazgatási rendtartásról szóló új, jelenleg hatályos törvényünk. Az új közigazgatási eljárási kódex 2018. január 2-án hatályba lépő módosításával létrejött egy, kizárólag a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási, illetve vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokra  a továbbiakban együtt: agrártámogatások  vonatkozó sui generis eljárásrend.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat kiemelt célja, hogy az agrártámogatási ügyekben alkalmazni rendelt eljárásjogi normák összhangban álljanak a jelenleg hatályos magyar közigazgatási eljárási kódex alapvető koncepciójával, alapelveivel, valamint fogalomhasználatával. A Magyar Államkincstár mint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként eljáró kifizető ügynökség és az ügyfelek közötti rugalmas és gördülékeny ügymenet biztosítása érdekében a jogalkotó a benyújtott javaslattal kívánja feloldani az esetlegesen felmerülő koherenciazavart okozó problémákat.

(18.40)

Az előbbiekben elhangzottakra figyelemmel megállapíthatjuk, hogy a módosítások valóban a hatékonyabb közfeladat-ellátást, a jogrendszer koherenciájának biztosítását, továbbá a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni, ezért kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XLVII. törvény 97. §-ának módosításáról, valamint a nemzeti földügyi központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló T/5238. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat két módosító elemet tartalmaz. A földügyi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében rendelkezik bizonyos szervezeti változások elvégzéséről. Ezek egyik jelentős eleme a nemzeti földügyi központ létrehozatala. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. és a fővárosi kormányhivatal meghatározott egységeinek összevonásával jöhet létre az új szervezet, amelynek az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetése és a birtokrendezési feladatok ellátása is a hatáskörébe fog kerülni.

A törvényjavaslat másik módosító eleme egy sok éve folyamatosan felmerülő problémára kínál megoldást. A javaslat elfogadásával a meggy- és az almatermesztőkkel többet nem fordulhatna elő, hogy az adásvételek alkalmával méltatlan helyzetbe kerüljenek. Ugyanis a szerződéskötési előírások bevezetésével, azzal, hogy a feldolgozóüzemeknek a termelő partnereik számára előre felvásárlási ajánlatot kell tenniük, a gyümölcstermesztők helyzete kiszámíthatóbbá válik. Mindezek mellett, tekintettel a kis mennyiségű gyümölcsöt feldolgozó szervezetekre, meghatározásra kerül egy mennyiségi korlát, amely alatt ezen szervezetek mentesülnének az előzetes szerződéskötések alkalmazása alól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elmondottakra tekintettel kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 14-én tartott ülésén megtárgyalta a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/7844. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében kívánja rögzíteni a végrehajtási eljárásokra vonatkozó normaanyag egységes voltát, ilyen értelemben pedig módosítani szándékozik a Vht.-t és az Avt.-t, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló és egyéb kapcsolódó törvényeket.

A tavaly januárban hatályba lépett általános közigazgatási rendtartás 134. §-a értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2018. január 1-jétől általános közigazgatási végrehajtási szervként működik, azaz feladatkörébe tartozik az adótartozások, az adók módjára behajtandó köztartozások, egyéb köztartozások, valamint az eljárás során meghatározott cselekmények végrehajtásának foganatosítása, mindezek szabályozását pedig az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény  Avt.  mint önálló eljárási törvény biztosítja.

Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől szintén a NAV látja el, vagyis kizárólag az ő feladata lett az állami és igazságügyi követelések végrehajtása, valamint az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségét szolgáló vagy az eljárás során megállapított vagyoni jellegű joghátrányok végrehajtása is.

A benyújtott javaslat rendezi a végrehajtási ügyeknek az adóhatósághoz több lépcsőben történő átkerülését is. Mivel 2020. január 1-jétől a folyamatban lévő végrehajtási feladatok foganatosítása is a NAV kötelezettségévé válik, így ennek következtében a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből, ezzel együtt pedig a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat igen előrelátóan tartalmaz az Avt.-re nézve olyan irányú módosítást is, amely lehetővé teszi, hogy a NAV számára megfelelő idő álljon rendelkezésre az átadott ügyek feldolgozására. Ily módon a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás, mégpedig a végrehajtásra irányuló megkeresés adóhatósághoz való beérkezésétől számított 30. napig.

Kiemelkedő néhány, az Avt.-t is érintő egyéb módosítás is, amelyek a végrehajtási eljárás eredményes lefolyását kívánják biztosítani. Ezek közé tartozik azon eset, amikor közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtásra kerül sor, továbbá ha az adós elhalálozik, valamint az elektronikus árverés során át nem vett ingóság karitatív célra történő felhasználásának lehetősége.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat bevezetni szándékozik új jogintézményként a végrehajtási eljárást megelőzően alkalmazható hatósági átvezetést, továbbá igyekszik elősegíteni a behajthatatlan követelések átláthatóbb adóhatósági nyilvántartását.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2019. november 11. napján megtartott ülésén megtárgyalta az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/7693. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 32 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott módosító javaslat elsődleges célja, hogy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb ügyintézést biztosítson a magyar emberek számára. A javaslat nem csupán jogtechnikai pontosításokat, hanem érdemi módosításokat is tartalmaz, ami kihatással lesz a jogszabályt alkalmazó jogalanyok mindennapi életére.

Az első ilyen módosítás az állami ingatlan-nyilvántartási térkép-adatbázisból, valamint a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerből történő adatszolgáltatások szabályaira terjed ki. Ennek bizonyos szövegrészét a javaslat egyfelől más ágazati jogszabályokba helyezi át, másfelől a jogfejlődés következtében okafogyottá és egyben anakronisztikussá vált joganyagot pedig kiemeli a magyar jogrendszerből.

Továbbá a benyújtott javaslat hatályon kívül kívánja helyezni a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt annak érdekében, hogy a jelen javaslatban egységesen rendezzen minden, a szankciótörvény későbbi hatálybalépésével összefüggő jogszabály-módosítást.

Végül, de nem utolsósorban kiemelném, hogy a javaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (3) bekezdésének eltérő szöveggel történő hatálybaléptetését is tartalmazza, amellyel biztosítható, hogy a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet nyílvántartásba vételtől függetlenül 2021. május 1. napjáig elláthassa.

(21.20)

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja, hogy felülvizsgálja a módosítás által érintett jogszabályhalmazt, megfeleltetve ezzel a jogalkotás jogállami követelményeinek, így a normavilágosság, a hozzáférhetőség és a jogbiztonság alapelveinek egyaránt.

Végezetül, de nem utolsósorban pedig nélkülözhetetlennek bizonyultak egyes szövegrészek jogtechnikai pontosításai is, amelyek biztosítják a jogértelmezés és jogalkalmazás egységességét.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatását kérem a tisztelt Országgyűléstől. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 14. napján tartott ülésén megtárgyalta a magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6455. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik előzménye, hogy Magyarország Kormánya az állampolgársági törvény módosításával sikerrel biztosította a több mint egymillió nemzettársunk számára a honosítás által megszerezhető magyar, tehát kettős állampolgárságot, hiszen az a tarthatatlan helyzet állt fenn korábban, hogy Trianon következtében a nemzet egyharmada idegen joghatóság alá került, ezáltal azok az emberek, akik sosem hagyták el szülőföldjüket, magyarok, más állam polgárai lettek, és így nem juthattak magyar állampolgársághoz. Ezeknek a magyar embereknek a megsegítésére szolgált a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat akkori hatályba léptetése.

Az akkor és ma is hatályos törvényszöveg szerint az állampolgársági eljárás egyedi kérelemre indul, abban az esetben, ha a kérelmező igazolni tudja számos anyagi jogi konjunktív feltétel együttes meglétét, így többek között azt, hogy a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott, vagy pedig azt, hogy megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított.

Ezek mellett a törvény lehetővé teszi a kedvezményes honosítás eljárásának lehetőségét is, amit a jogalkotó az előzőkhöz hasonlóan szintén konjunktív feltételrendszerbe foglalt. Ebből is a legfontosabb, hogy az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző legalább három évben folyamatosan Magyarországon lakott; aki három éve érvényes házasságban él vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg, vagy kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy magyar állampolgár fogadta örökbe vagy éppen hontalan; továbbá alakjogi értelemben az a nem magyar állampolgár, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal, és akinek felmenője magyar állampolgár volt, illetve valószínűsíteni tudja magyarországi származását és magyarnyelv-tudását igazolja, az élhet az egyszerűsített honosítás lehetőségével, ami gyorsabb és egyszerűbb adminisztrációs ügyintézést biztosít a kérelmező felek számára.

A mostani módosító javaslat is a korábbihoz hasonlóan a hazaszeretet és nemzeti összetartozás szellemiségében íródott, hiszen az egyszerűsített honosítási eljárást hivatott még hatékonyabbá tenni azáltal, hogy többek között az így állampolgárságot szerző, külföldön élő polgárok esetében is megvalósul az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítása.

Végezetül fontos megemlíteni azt is, hogy a javaslat elfogadásával kiterjesztésre kerül az egyablakos ügyintézés, amelynek köszönhetően egy helyen kerülhet elintézésre  a teljesség igénye nélkül  az állampolgársági kérelem elbírálása, az esetleges névmódosítás engedélyezése, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványok kiállítása is.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat kedvező rendelkezéseket tartalmaz a határon túli magyarok számára, elsődlegesen egyszerűsíti és felgyorsítja az elszakadt lakosság anyaországhoz történő csatlakozását. Így mindenki számára támogatandó. Mindezeket alapul véve kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A Bencsik János képviselő úr által elmondottakra szeretnék röviden reflektálni.Talán ez a legfontosabb felvetése, hogy mi értelme van ennek a szabályozásnak, mi értelme van újraszabályozni ezt a területet, hiszen gyakorlatilag 1 millió 100 ezren már felvették a magyar állampolgárságot. Tisztelt Országgyűlés! Szerintem függetlenül a számoktól, az a helyes, ha egy adott területen, egy jogterületen rend van. Nyilvánvaló, hogy akkor lehet kialakítani egy rendezett jogi környezetet, ha ehhez a megfelelő tapasztalatok is rendelkezésre állnak. De azért azt valamennyien tudjuk, hogy a környező államokban nem 1 millió 100 ezer magyar él, sokkal többen élnek, élhetnek közöttük olyanok is, akik ezután hoznak olyan döntést, hogy fel akarják venni a magyar állampolgárságot, illetve vannak olyan államok, amelyek ezt tiltják jelenleg. Legalább három ilyen szomszéd van. De azok a jogszabályok sem örökkévalók. Tehát szerintem az a helyes ezen a területen, ha a szabályozás kiérlelt, korrekt, és lehetővé teszi, hogy valamennyi nemzettársunk, függetlenül attól, hogy melyik államban él, a jövőben is fel tudja venni a magyar állampolgárságot.

Azzal vitatkoznék, hogy rendszerszintűség, meg összefonódások lennének ezen a területen. Újságcikkekre hivatkozni szerintem ennél a témánál kicsit erőltetett. Újságcikket bárki tud írni, bárki tud íratni, és ezek az állítólagos oknyomozó újságcikkek is kevéssé vitték el ezeket az ügyeket, ha jól látom, a rendőrségi, ügyészségi vagy bírósági szakaszig. Ha van egy jog, bizony előfordul, hogy visszaélnek az adott, biztosított lehetőséggel, visszaélések esetén pedig a megfelelő hatósági és más eljárások azok, amelyek ki tudják deríteni a tényállást, és csak erre tekintettel lehet nyilvánvalóan állást foglalni.

Tehát ilyen nagy szavakkal, hogy ezerszám, meg rengetegen, meg nem tudom, miket mondott Bencsik képviselő úr, ebben az esetben nem dobálóznék. Szerintem ez a téma van annyira komoly és fontos, hogy ezt a részét is vegyük komolyan, és ne a szenzációhajhász, bulvárjellegű írásokat vagy sajtóértesüléseket hozzuk fel példaként. Szerintem ez a jövőre nézve is fontos, hiszen az, hogy visszaélések ezen a területen ne legyenek, illetve a lehető legkevesebb visszaélés legyen, valamennyiünknek elemi érdeke, magyar nemzeti érdek.

A letelepedési kötvény pedig szerintem egy rossz hasonlat, az teljesen más intézmény, és nem is tárgya ennek a mostani módosításnak, úgyhogy, azt hiszem, azzal külön most nem kell foglalkoznom. Bízom abban, hogy az Országgyűlés fogja majd támogatni a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon fontosnak tartom ezt a javaslatot, amely az emlékévre vonatkozik, és örülök annak, hogy konszenzus látszik kialakulni, hiszen Zrínyi Miklós tényleg olyan kiváló hazafi, aki megérdemli azt, hogy több száz évvel később is emlékezzünk rá, méltóképpen megünnepeljük. Jól tudjuk azt, hogy szinte minden nagyobb magyar településen, így Karcagon is egyébként van róla elnevezett utca, tehát a magyar nép emlékezetében, a művészeti világ, a politikai világ emlékezetében neki megvan a maga kiemelt helye.De fontos az, hogy mindig új tartalmakat találjunk, mindig hozzátegyünk a korábbi évfordulók által végigvitt megemlékező rendezvényekhez.

Tisztelt Országgyűlés! Én azt nagyon fontosnak tartom, hogy azokat a történelmi emlékhelyeket, amelyeknek jelentős része határainkon túl, a mai Horvátország területén van, illetve határainkon belül is található közülük, kihasználva ezt az alkalmat, megfelelő módon emléktáblákkal, tájékoztató feliratokkal, akár emlékhelyek kialakításával, tematikus történelmi túraútvonal kijelölésével is megerősítsük, a történelmi köztudatból esetleg kiesett helyszínekre is odairányítsuk a figyelmet, hiszen a Zrínyi-család és a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is abban a szerencsés helyzetben van, hogy életének szinte minden jelentős helyszíne fönnmaradt, azok az épületek, azok a falak ma is jobb vagy kevésbé jó állapotban léteznek. Tehát információs táblák, magyar nyelvű, többnyelvű feliratok szerintem segítik azokat, akik ezeket a helyeket végigjárogatják akár irodalmi, akár hadtörténeti, akár életrajzi vonatkozások miatt.

Ilyen akár Zrínyi vára, a család névadó vára Közép-Horvátországban. Ez egy romos ingatlan, de megkezdődött a felújítása pár évvel ezelőtt. Maga a csáktornyai vár, ahol jelentős felújítások zajlottak. A szentilonai templom, ahol a család temetkezési sírboltja, a Zrínyi-kripta található. Ez egy föltárt, de nem befejezett építészeti alkotás. Az Ozaly vára, amely a családnak egy nagyon fontos helyszíne, Zrínyi Ilona ott született egyébként.

Az Új-Zrínyivár a Dráva mellett található, ahol régészeti feltárás zajlik, akár emlékhely kialakítására is alkalmas. És talán az a szomorú helyszín is megérdemli, hogy odafigyeljünk, ahol a tragikus vadászbaleset történt annak idején, ahol van egyébként egy emlékmű egy kulturált környezetben, de azt hiszem, hogy a hely és a történés megérdemli azt, hogy ezt az évfordulót a horvát testvéreinkkel kihasználva fölhasználjuk arra, hogy még méltóbb történelmi emlékhely legyen tehát a kursaneci emlékoszlop környezete és annak a rendezése.

Fontosnak tartom, hogy kiadványok, többnyelvű feliratok, többnyelvű hozzáférés legyen ebben a vonatkozásban, hiszen ahogy elhangzott, Zrínyi két népnek a közös hőse, de odafigyeltek rá annak idején Európa más országaiban is. Tehát az, hogy az életmű minél tágabb körben ismert legyen, szerintem indokolja azt, hogy ebbe az irányba is tegyünk lépéseket. És még más helyszínek is vannak természetesen, amelyeknek a felsorolásától most én eltekintek.

Bízom benne, hogy az emlékév sikeres lesz. Ehhez az első feltételek, úgy látom, már kialakulnak, adottak, és a kínálkozó lehetőséget ki tudjuk használni a hazafias nevelés erősítésére, az irodalmi örökség bemutatására, a diplomáciai kapcsolatok, a jószomszédi viszonyok erősítésére egyaránt. Úgyhogy ezért is bízom benne, hogy az Országgyűlés elfogadja majd a határozati javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló T/8036. számú törvényjavaslat, ahogyan azt előterjesztő képviselőtársam, valamint államtitkár úr is ismertette, lényegében arról rendelkezik, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetségnek milyen adatokat indokolt, illetve szükségszerű kezelnie a közfeladatai ellátása során. Amint tudjuk, a Magyar Országos Horgász Szövetség a 2018. év végén elindított horgászregisztráció rendszerét a természetes személyek adóazonosító számára alapozva alakította ki a praktikum elve alapján.

(17.20)

Értelemszerűen adóazonosítóval minden természetes személy rendelkezik, és ez a szám az életünk során változatlan marad, nem jár le, nem módosul, mint a személyazonosításra alkalmas igazolványok azonosító számai.

A rendszer kialakítását és bevezetését megelőzően a Mohosz szakértőkkel és a szaktárcákkal egyeztetve arra jutott, hogy ez a megoldás jogszerűen megvalósítható. A regisztráció meg is kezdődött, működik. A működésével átlátható, egyértelmű nyilvántartás született.

Ezt követően érkezett észrevétel, miként ezt hallhattuk, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, amely szerint az adatkezelés jogszerű alkalmazásának háttere nem teljes körű, ezért ennek megfelelően kerül most átfogó rendezésre a jogszabályi háttér. Módosul tehát az adatkezelési gyakorlat, a horgászkártyák kiadásához a jövőben a Mohosz a horgászok természetes személyazonosító adatait, lakcímét, kézbesítési címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét kezeli; utóbbi kettőt kizárólag a nyilvántartott hozzájárulása esetén. Megszűnik tehát az adóazonosító jel alapján való azonosítás.

A törvényjavaslat tartalmát megismerve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a módosítások a hatékonyabb közfeladat-ellátást segítik, a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni. Kérem tehát, támogassák az önök előtt fekvő T/8036. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Megszólítva érzem magam, és szeretnék reflektálni, különös tekintettel arra, hogy itt a jogszerűség vagy törvénytelenség vagy észrevétel, s a többi, ezek külön kategóriák, a különböző jogértelmezési kérdésekben való eligazodást azért segítik.Tehát fel szeretném azt olvasni ismételten, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól az adatkezelés jogszerű alkalmazásának háttere volt vitatott; azt írták erre, hogy nem teljes, ezért ennek megfelelően kerül most teljes körű rendezésre a jogszabályi háttér. Ez nem azonos azzal, hogyha valami törvénytelen vagy szabálytalan, hanem ahogy idéztem, ez az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a véleménye, és szerintem egy kormány, egy tárca, az előterjesztő akkor jár el helyesen, ha igyekszik az összes szabálynak a lehető legnagyobb mértékig megfelelni. Jól tudjuk, hogy az információs és adatkezelési joganyag nem egyszerű joganyag. Ebben az esetben is a konkrét normákhoz kapcsolódó igazodásról van szó. Tehát szerintem fontos az, hogy a megfelelő fogalmakat használjuk a megfelelő szituációkra.

A másik, amit Steinmetz képviselő úr fölvetett, és ezzel én is egyetértek, nagyon hasznosnak tartom, bár nem konkrét része a napirendnek így első ránézésre, a mintegy 200 károsult halász kártalanítása vagy kártérítése; ez nyilván inkább kártalanításnak minősülhet. Azt el szeretném mondani, hogy hivatali időm alatt konkrét, részletekbe menő adatokkal alátámasztott kárigény a tárcához nem érkezett be. És nyilván csak egy ilyen konkrét, részletes adatokkal alátámasztott kárigényre figyelemmel tud bármely állami szerv döntést hozni. Hogy aztán később volte ilyen jelzés az érintettek részéről, azt nyilván a tárca részéről jelen lévő államtitkár úr, miniszterhelyettes úr el tudja mondani; tehát nincs arról információm, hogy jött volna ilyen részletes kárigény. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nincs tudomása róla. Mint ahogy arra is figyelemmel kell lennünk, hogy miközben a kereskedelmi célú halászat megszűnt a természetes vizeken, azok, akik ezeken a területeken voltak, lehetőséget kaptak más, a törvényi korlátozás alá nem eső vízterületeken a korábban gyakorolt szakmájuk folytatására legjobb tudomásom szerint.

De azzal egyetértek, hogy hasznos, hogy ez fölvetődött. Nyilván erre oda kell figyelni, tehát biztos vagyok abban, hogy ha konkrét kárigény beérkezik a kormány, illetve a szaktárca elé, akkor ezt megfelelő szinten fogják majd kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Egy témához szeretnék hozzászólni, hiszen ez egy rendkívül átfogó beszámoló, és elöljáróban rögtön el szeretném azt mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak vezetése az elmúlt években igazán kiváló munkát végzett. Ez látszik az ország gazdasági teljesítményén, valamennyi mérőszámon. Tehát csak elismerhetjük ezt a munkát.Ugyanakkor Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, úgy vettem észre, hogy talán meg is szólított itt engem az imént, illetve mezőgazdasági kérdéseket, élelmiszer-kereskedelmi kérdéseket is érintett. Azt hiszem, ez önmagában egy teljes napirendet is megérdemelne, nem is akarok eltérni a napirendtől. De az kétségtelen tény, hogy miközben a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a mezőgazdaság is egy növekedési pályán mozog jelenleg. Ennek fontos része a belső piac; a belső piac, ahol a magyar termelők tudják értékesíteni a termékeiket.

Nyilvánvaló, hogy a forintárfolyamnak van hatása az exportra és az importra egyaránt, de talán én óvatos lennék, ha azt fölvetem, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk is az imént forszírozott, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára miképpen mozog ilyen esetben. Hiszen jól tudjuk, hogy Magyarország a déligyümölcsök kivételével valamennyi közfogyasztási célt szolgáló zöldség és gyümölcs esetében önellátásra képes, kapacitásaink megvannak, illetve exportálunk is.

(13.10)

Tehát túlzásnak tartom azt, hogyha valaki  különösen ha parlamenti képviselő, aki a magyar gazdaságpolitikáért is felelősnek tartja magát  azt nehezményezi, hogy az importtermékek árai emelkednek, magasabbak akár a valutaárfolyam, akár más hatások miatt. Itt ezért utalnék arra, hogy növényi betegségek, válsághelyzetek is voltak azokban a térségekben, ahonnan ezek a termékek érkeznek Magyarországra és az Európai Unióba. Tehát szerintem az az fontos, hogy a magyar termelők helyzetére legyünk figyelemmel, mivel a magyar termelők ezeket a zöldségeket  hangsúlyozom, a déligyümölcsök kivételével  meg tudják termelni, nekik nem káros az, hogyha egyébként magasabb szinten van az importtermék, mint a hazai.

És ráadásul ha a környezeti terheléseket nézzük, akkor a rövid ellátási láncon mozgó hazai termékek a természetet, a környezetet kevésbé terhelik. Tehát ez szintén egy olyan fontos dolog, hogy a magyar államnak akár az árfolyam-politikával, akár más eszközökkel, vidékfejlesztési támogatásokkal lehetőleg a helyi termelőket kell helyzetbe hozni ezen a rövid ellátási láncon keresztül, termelői piacokon keresztül, közvetlenül a termelőtől történő vásárlások támogatásán keresztül; elérhető ilyen támogatási elemek egyébként a mostani vidékfejlesztési források között is találhatóak, de idetartozik a védjegyrendszer, a marketing, a különböző vásárok, kézművesélelmiszer-vásárok támogatása is. Így fönn tudjuk tartani a hazai termelést, és onnan el tudjuk látni a lakosságot, fenn tudjuk tartani a hazai termelési kultúrát is, amely önmagában komoly érték, egy része pedig hungarikumnak is tekinthető.

Tehát én ezért óvatos lennék azzal, hogy itt a parlamentben nehezményezném a drága vagy még drágább déligyümölcsöket. Nyilvánvaló, hogy itt is van egy jelentős fogyasztói igény, én ezt nem vitatom, és ezekre szükség van a kínálatban, de megvannak azok a hagyományos magyar zöldség- és gyümölcsfajták is, amelyek az ellátást biztosítják, és amelyeknek a fogyasztása egyébként legalábbis régebben nagyságrenddel nagyobb volt, mint amit most tapasztalunk az élelmiszer-fogyasztáson belül. Ma ez kiegyenlített. Tehát banánból vagy narancsból hasonló mennyiségeket fogyaszt a lakosság egy főre jutó vonatkozásban, mint almából vagy körtéből. Gyakran még fölül is múlja ezeket a belföldi termékeket, holott ezek helyben termelhetők, és nem vagyunk kiszolgáltatva más országok, távoli tájak termékeinek.

Ezt ezért tartottam fontosnak elmondani, mert szerintem azért mégiscsak a legfontosabb a helyi termelés, a magyar termelés támogatása. Azt hiszem, hogy ebben képviselő úrral is egyetértünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miután az elmúlt években örvendetesen erősödtek a kapcsolatok Magyarország és a különböző türk, illetve török államok között, meggyőződésem, hogy érdemes röviden visszatekintenünk akár nagyobb időtávlatban is a kapcsolatokra és a közelmúltbeli fejleményekre. Ez azért is indokolt, mert a Türk Tanácsban velünk együtt részt vevő országok dinamikusan fejlődnek, fontos partnereink, és rokoni szálak is fűzik őket a magyarországi kunokhoz. Mint nagykunsági, karcagi lakos, a Kunszövetség tiszteletbeli elnöke, ezúton is szeretném kifejezni elismerésemet és köszönetemet Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és a magyar kormánynak azokért az erőfeszítésekért, amelyeknek köszönhetően erősödtek a kazah, azeri, török, kirgiz és más relációkban is a kapcsolataink.

A magyarsághoz keleti vándorlása során már több mint egy évezreddel ezelőtt jó néhány dokumentálhatóan türk eredetű és nyelvű népcsoport csatlakozott, elég a kabarokra gondolnunk.

A mai nagykunok és kiskunok ősei a tatárjárás időszakában találtak új hazát Magyarországon. Kötöny hun király leghűségesebb hívei, mintegy 40 ezer család 1239 húsvétján nyertek bebocsátást a Radnai-hágónál IV. Béla királyunktól. Mint csatlakozott népelem, akik sosem kerültek jobbágysorba, erősítették új hazájukat, hűek voltak a királyhoz, és autonómiájukért cserébe vérükkel adóztak.

Évszázadokon keresztül  igazi kun makacssággal  részt vettek a magyarság valamennyi szabadságküzdelmében. Letelepedtek, falvakat és városokat építettek, és átvették a magyarság kultúráját és nyelvét, de mindmáig megőrizték identitásukat és becses nyelvemlékünket, a kun Miatyánkot. A török idők végeztével elvesztették függetlenségüket és földtulajdonukat, de azt a redempció révén gyakorlatilag visszavásárolták. Saját népművészetünk, népszokásaink, jogrendszerünk, kultúránk és műveltségünk évszázadokon keresztül biztosította megmaradásunkat.

A ma is erős nagy- és kiskun közösségek a Kunszövetségbe, melynek elnöke F Kovács Sándor országgyűlési képviselő, illetve önkormányzati szinten a Kun Összefogás Konzorciumba tömörültek. Időszakonként nagy- és kiskun kapitányokat választanak, sőt jász testvéreinkkel együtt már évek óta főkapitányok is erősítik összetartozás-tudatunkat. Büszkék vagyunk arra, hogy Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán alapító államelnöke elfogadta felkérésünket, és így mint tiszteletbeli kunkapitány jelképesen valamennyi kun vezetője is egyben.

A Nagykunság fővárosában, Karcagon Varga Mihály pénzügyminiszter úr kezdeményezésére 25 éve nyílt meg a kazah konzulátus, amely kitüntető elismerést és diplomáciai kapcsolatot is jelent.

Horváth László tiszteletbeli konzul önzetlen segítőivel együtt évtizedek óta folytatja azt a munkát, amelyet a karcagi turkológus, Mándoky Kongur István kezdett a kun-kipcsak  hiszen ez a kifejezés ugyanazt jelenti  kapcsolatépítésben.

Mindenképpen új fejezetet nyit az, hogy Magyarországon a Türk Tanács irodát nyitott, és ez egyben lehetőség is kapcsolataink és rokoni szálaink erősítésére.

Valamennyi kun nevében ezúton is szeretném megköszönni Orbán Viktor miniszterelnök úr támogatását a türk képviselet ügyében, illetve azt, hogy mint kun származású ember mindig kiemelten kezelte a kazah-magyar kapcsolatokat és a kun emberek ügyét.

Egyúttal valamennyi büszke kun érzésű ember nevében visszautasítom azokat a méltatlan támadásokat, amelyek egyes ellenzéki politikusok részéről érték a kormányt és a nagy- és kiskunokat, akik tudományosan bizonyíthatóan a kipcsak népek közé tartozó kazahok, üzbégek és kirgizek magyarországi rokonai, és mindig hű állampolgárai voltak Magyarországnak.

A kunokra most és a jövőben is, mint eddig mindenkor, lehet számítani közös ügyeinkben. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 23-án tartott ülésén megtárgyalta a „Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról” című, P/10189. számú politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 82. §-a alapján 25 igen szavazattal, 9 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! 1990. május 2-a jeles nap történelmünkben, melyet hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdeteként tartunk számon. Alaptörvényünk is kifejezi, hogy hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-ától, a szabad választás jogától évtizedeken át megfosztott magyar állampolgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából az első alkalommal szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.

Tisztelt Ház! Antall József, Magyarország első demokratikusan megválasztott miniszterelnökének szavait idézném: „Azt hiszem, most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni.” A kommunista rezsim négy évtizednyi uralma egy súlyos morális és gazdasági válsággal terhelt, megtört országot hagyott örökül. Az első szabadon választott Országgyűlés tagjai bátran vállalták a történelmi kihívást, hogy felépítsék a demokratikus és jogállami berendezkedést, megalkossák a piacgazdaság jogi kereteit, kialakítsák hazánk új nemzetközi kapcsolatait, valamint hogy a határon túli magyar közösségekért való felelősségvállalást a nemzetpolitika részévé tegyék. Főhajtással adózunk mindazoknak, akik az elnyomó rezsimtől meg nem rettenve, munkát és fáradságot nem sajnálva, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel, valamint szorgalmukkal hozzájárultak Magyarország polgári életbe való visszatéréséhez. A nemzetiszocialista, illetve kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő, vértanúságot is vállaló honfitársaink hazaszeretete és az 1956-os hősök szabadságvágya emlékeztet bennünket arra, hogy csakis egy önmagára értékként tekintő, hagyományait ápoló nemzet képes a szabad akaratnyilvánításra és szuverenitásának megőrzésére. Ezt az örökséget pedig tovább kell adnunk a jövendő idők generációinak is.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslattal a megbízatását töltő Országgyűlés tagjai méltó módon kívánnak emléket állítani azoknak, akik harminc esztendővel ezelőtt országépítő munkára vállalkoztak, egyúttal újólag is elkötelezik magukat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó alkotmányos értékek mellett. Ilyen módon a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 23-án tartott ülésén megtárgyalta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló T/9928. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! A hatályos területfejlesztési törvény III. fejezete sorolja fel a területfejlesztést ellátó területi szerveket és azok e törvényből fakadó feladatait, közöttük a térségi fejlesztési tanácsokat is. A térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó hatályos szabályozás nem teljesen egységes és nem teljesen logikus szerkezetű, az egyes térségi fejlesztési tanácsok kiemelt státuszának hátterét és okát nem teszi egyértelművé, ezért a törvénytervezet a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó alcím újraszabályozására irányul.

A benyújtott törvényjavaslat a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok között sorolja fel a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanácsot is, továbbá rögzíti annak tagjait is. A törvényjavaslat elfogadásával elérendő célok között szerepel: a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó hatályos szabályozás egységesebb és logikusabb szerkezetűvé tétele; a térségi fejlesztési tanácsokhoz és a kiemelt fejlesztési tanácsokhoz rendelt feladatok átláthatóbbá tétele; az egyes térségi fejlesztési tanácsok kiemelt státuszának hátterét és okát egyértelműsítő szabályok megalkotása; az ország kiemelt fejlesztési térségei szerepének erősítése a területi szervezésben és a fejlesztési tervek megvalósításában, valamint nagyobb összhang biztosítása a térségi területfejlesztési célkitűzések, valamint a hazai és az európai uniós támogatási források felhasználása között.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 23-án tartott ülésén megtárgyalta a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területi lehatárolásáról szóló H/9930. számú határozati javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat a kiemelt térség földrajzi kiterjedését, területi lehatárolását rögzíti 98 település közigazgatási határában. A kiemelt térség azokat a településeket öleli fel, amelyek a Duna középső szakaszán korábban a leginkább elszigetelt, de stratégiai fontosságú ágazatokkal érintett települések voltak, illetve ma is azok, a közeljövőben a Duna-hidak építése által jelentős mértékben fokozatosan bekapcsolódnak a gazdasági vérkeringésbe, a dunai vízi fejlesztési igények által leginkább érintett dunai Sió-szakasz mellett fekvő települések és a mezőföldi térség gazdaságfejlesztési szempontból új lehetőséget biztosító, jelentős mértékben fejlesztésre szoruló települései.

A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség települései közül 28 Bács-Kiskun megyében, 8 Fejér megyében, 62 pedig Tolna megyében fekszik. A térségben tízéves távlatban számos fejlesztés aktuális, amelyek közül csupán néhány példát említenék. Országos és helyi közút-, vasútfejlesztések  például új Duna-híd Kalocsánál , a vízi közlekedés fejlesztése, lakhatás biztosítása, települési vízi közművek fejlesztése, települési hulladékkezelés fejlesztése, önkormányzati fejlesztések, vállalkozásfejlesztés, térségi smartenergia, turisztikai fejlesztések. Szükségesek tehát azok az ellenpólusok, amelyek mentén a térségben kiegyenlített ipari és gazdasági fejlettségű struktúra biztosítható. A területfejlesztés, a klímavédelem, a vállalkozásfejlesztés és innovációs tevékenységek számára megfelelő térségi ökoszisztémát célszerű és lehetséges kialakítani.

Tisztelt Országgyűlés! Az újonnan létrehozandó Közép-Duna menti fejlesztési tanács a térségben tervezett fejlesztések közötti szinergiák összhangjának megteremtését, továbbá az eredmények hosszú távú kihasználtságát, továbbhasznosítását, fenntarthatóságát segíti elő. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! Kifejezetten hasznosnak és időszerűnek tartom azt, hogy ez a törvényjavaslat most a tisztelt Ház előtt van. Nagy feladat előtt állunk, és én látom azt, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki hozzászólók ezzel tisztában vannak. Emberek millióit, a magyar földet érinti ez a kérdés, a termőföldet, annak jövőjét, annak állapotát érinti az osztatlan közös sorsa.Tisztelt Országgyűlés! Régi gond ez, és az Európai Unióban tulajdonképpen egy egyedülálló probléma, a rendszerváltáshoz kapcsolódik. Pár nappal ezelőtt ünnepeltük a 30 éves évfordulót, az akkori Országgyűlés megalakulását. Az a rendszerváltó Országgyűlés, az akkori kormány kereste a megoldást arra, hogy miképpen lehet igazságot szolgáltatni az embereknek, kárpótolni őket, kárpótolni a 40 évért, tulajdonaik elvesztéséért, a tsz-be kényszerítésért, illetve elismerni azt, hogy az ott végzett munkát miképpen lehet honorálni, miközben más kárpótlási, kártalanítási folyamatok is beindultak. Így alakították ki a részaránytulajdon esetében ezt az osztatlan közös megoldást, és nyilván jó szándékú volt ez a kezdeményezés, de senki se gondolta azt, hogy ez évtizedekre komoly gondot jelent majd a mezőgazdaság számára. Tulajdoni szempontból sem egyszerű helyzeteket eredményez, a föld művelése szempontjából, a földek állagának a megóvása szempontjából pedig igen komplikált helyzeteket köszönhetünk ennek az intézménynek.

Azért azt hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdatársadalom, a magyar mezőgazdaság annyira, amennyire tudott, alkalmazkodott ehhez a helyzethez, hiszen ha kimegyünk a határba, látjuk, hogy művelik a földeket, nem látszik az, hogy mondjuk, egy osztatlan közös elhanyagoltabb lenne, mint a mellette lévő saját tulajdonú tábla. Tehát mind a használatnál, a haszonbérletnél, mind az agrártámogatásoknál sikerült áthidaló megoldásokat találni, de ezek nem végleges megoldások természetesen.

Tehát a gond megmaradt, és 2010 után a nemzeti ügyek kormánya megkezdte ennek az osztatlan közös tulajdonnak a megszüntetését. Az akkori megoldás, ami most is hatályban van tulajdonképpen, egy hosszabb távon működőképes modell, de talán eljött az idő arra, és a gazdatársadalom is van olyan anyagi helyzetben, hogy most egy gyorsabb megoldás legyen.

Vannak arra eltérő, elrettentő példák, hogy milyen helyzetekkel állunk szemben: 300 tulajdonos van, mondjuk, 100 hektáron, 3 tulajdonos van 1 hektáron, vagy 303 tulajdonos van 10 hektáron. Tehát van a Balaton mellett olyan domboldal, amire annak idején különböző tulajdonosjelöltek rámentek. Most van 300 tulajdonos, és nem is tudják művelni, semmiben sem tudnak megállapodni; kimérni sem lehet, hasznosítani sem lehet. A terület egy dzsungellé változott. Tehát vannak sajnos ilyenek is.

Sok tulajdonos időközben eltűnt, meghalt, elköltözött. Ez komoly gond azok számára, akik a földjükön szeretnének gazdálkodni. Ezért is időszerű ez a javaslat. Most a tulajdonosok jelentős része vagy az ő közvetlen leszármazottaik még élnek, és így személyes kapcsolatteremtés lehetséges azok között, akik gazdálkodni akarnak, és azok között a tulajdonosok között, akik esetleg megválnak már, eladják az ingatlanrészüket vagy az aranykoronájukat.

(15.20)

Ezt azért is tartottam fontosnak elmondani, mert Varga László képviselő úr, aki egyébként nagyon figyelemre méltó gondolatokat fogalmazott meg  és szerintem ez mindenkire érvényes, akik hozzászóltak , mondta, hogy tíz évet kellett várni ebben az esetben. Én azt mondom, hogy a tíz év nem telt el munka nélkül, hiszen most is zajlik az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére egy országos program. Csak zárójelben jegyzem meg: annak idején az MSZP nem foglalkozott ezzel a gonddal, más korábbi kormányoknak is meghaladta a teherbíró képességét.

Itt talán érdemes egy nagyon rövid történeti áttekintésbe bocsátkoznunk, hiszen ez a program tulajdonképpen a 2010 utáni, tehát a kormányváltás utáni időszak egyik legfontosabb beavatkozása volt Magyarországon a földtulajdonviszonyokba. Tudjuk, hogy volt a „Földet a gazdáknak!” program haszonbérleti része, volt földértékesítés, de ezzel párhuzamosan zajlik ma is ez a földszétmérési eljárás. A részarány a földkiadás során létrejött osztatlan közösre terjed ki, tehát kisebb körre. Itt európai uniós egyezkedések és egyeztetések is voltak egyébként. Az volt a filozófiája ennek a programnak 2012-ig  tehát elég régen kellett beadni hozzá az igényeket , hogy ahol kérték ebben a kategóriában, ott az állam kiméri a földet. Nagyon tanulságos lesz, hogy a körülbelüli kétmillió hektárból, amit érint ez a mostani folyamatban lévő program, mindössze egymillió hektárra kérték az érintettek a kimérést. Tehát van egy olyan rész, aki vagy érdektelen, vagy jó neki a mostani állapot. Nem kérte. Holott az állam a kimérési költségeket és magát az egész eljárást is magára vállalta.

Most ennél az egymillió hektárnál is  a számok nagyságrendiek  mintegy 30 százaléknál a Nemzeti Földalap adta be kimérésre az igényt, mert az volt a feladatszabás, hogy ahol az államnak bármilyen kis része van, ott segítsük, hogy az osztatlan közös megszűnjön, és ezáltal a földvárományosok, tulajdonosok tényleges kimért területhez jussanak. Sokan még vissza is léptek, hiszen zárójelben azért tegyük oda, hogy van, akinek jó az osztatlan közös. Jó annak, akinek így is megfelelő a haszonbérleti díj, jó annak, aki műveli a más földjét, mondjuk, olyanokét, akikről nincs tudomása, eltűnt, nem fellelhető, elhunyt. Üdvös az, hogy 120 évnél most lesz egy határ arra, hogy vélelmezni, majd valószínűsíteni lehet, hogy az a honfitársunk már nincs az élők sorában. Most már nagyon sok olyan elhunyt tulajdonostárs van, akinek úgymond gazdátlan a területe, mások művelik, vagy esetleg nem művelik.

Itt már elhangzott, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mintegy 35 ezer eljárás már lezárult ennél a mintegy egymillió hektárnál, és 170 ezer tulajdonos részére kiadásra került a föld. Ez egy rendkívül nagy szám, és hozzátartozik, hogy ezeknek a tulajdonosoknak ez nagyon jelentős, hiszen ténylegesen földműveléssel foglalkozik, azért is szorgalmazta, hogy legyen meg az ő saját területe, hogy azon most már önállóan tudjon gazdálkodni, és ne kelljen alkalmazkodni a többiekhez. Ez akkor is egy komoly eredmény, ha  ahogy említettem  jó pár helyen a tulajdonosok visszaléptek.

Mindenképpen fontos az, hogy továbbra is a jogszabálytervezet garantálja, hogy aki szeretné megszüntetni a tulajdonát, annak legyen meg ez a lehetősége. Ez nem egy kényszer, hanem lehetőség.

Az, hogy mennyire részletes ez a jogszabály… Sajnos Vadai Ágnes képviselőtársunk nincs jelen, aki nagyon fontos és hasznos kérdéseket tett fel. Szerintem ezek a szabályozást érintik lényegében, és megválaszolhatók a tárca részéről. De azért azzal tisztában kell lennünk, hogy egy jogszabály, egy törvény nem lehet túlságosan részletes. A végrehajtási rendeletek nem véletlenül vannak.

Van egy parlamenti szabályozási szint és alatta van egy rendeleti szabályozási szint, ahol a részletkérdésekre ki kell térni. Az egyik a kormány feladata, a rendeletalkotás a minisztériumok feladata, de a törvényről, a fő vonalakról kell nekünk dönteni. Ráadásul, mivel nagyon bonyolult élethelyzetekről, nagyon bonyolult tulajdoni viszonyokról van szó, nem lepődnék meg azon, ha menet közben majd még változtatni kellene a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel. Szerintem ez egyébként minden ilyen bonyolult esetben így hasznos.

Jó néhány felvetés volt talán olyan, amire szeretnék reagálni, és a 2010-2018 közötti időszakot érinti, például hogy a földforgalmi törvény bonyolult, nehéz eljárás, s a többi. Én azért nem mondanám, hogy őrültség, tisztelt Apáti István képviselő úr! (Dr. Apáti István: Nem ezt mondtam!) Pontosan ki van ott számolva abban a földforgalmi törvényben minden egyes eljárás. Egy évig tartott a társadalmi vitája, és én is itt voltam a teremben, amikor a Jobbik kifogásolta, hogy nem védik meg a magyar spekulánsoktól a földet kellő eréllyel a földforgalmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok. Tisztelt képviselő úr, ezek az összetett eljárásrendek pontosan azért vannak, hogy minden egyes lépcsőfoknak megvan a maga garanciális és nyilvánosságot biztosító eleme. Nyilván nem könnyű rajta végighaladni, de azért meg lehet szüntetni az osztatlan közöst ma is, lehet földet eladni, lehet földet cserélni is.

Lehet gyorsítani az eljárásokat, és ez a javaslat abból a szempontból hasznos, hogy egy külön eljárásrendet állít most be a Ptk.-hoz és a földtörvény jelenlegi szabályrendszeréhez képest, de minden esetben néznünk kell azt, hogy miként tudjuk a spekulációnak gátját vetni. Azt sem tartom kizártnak, hogy abból, amit ön elmondott kifogásként, bizonyos elemek hasznosíthatók akár a földforgalmi törvény időszerű revideálásánál, hiszen az adott élethelyzethez képest a világ változik, a földforgalmi törvény elfogadása óta is telt el idő.

Ezeket nyilván ki lehet értékelni, és a tárca egyébként terjesztett már elő olyan javaslatokat, amelyek a földforgalmi törvényt érintik. De az biztos, hogy azok az eljárásmódok, amelyek abban a jogszabályban találhatók, ahogy említettem, nem véletlenül olyanok, nemzetközi példák, európai uniós bírósági gyakorlat, más államok tapasztalatai alapján és a magyar viszonyokra figyelemmel lettek kialakítva.

Tehát ahogy említettem, a mostani tervezet hasznos, időszerű, és remélhetőleg egyszerűsíti az eljárást, gyorsítja is. Nem hiszek abban, hogy minden esetben gyors lenne az eljárás, mert ahol három tulajdonos van, ott lehet, hogy gyorsabb lesz, sőt biztos, de ahol háromszáz tulajdonos van, és eddig sem tudtak megegyezni huszonév alatt, ott elképzelhető, hogy önmagában a törvényben megfogalmazott lehetőség és jó szándék sem fogja azt eredményezni, hogy holnapután egy csettintésre meg tudnak egyezni, és az osztatlan közös megszűnik.

Mindenesetre a legfontosabb célok elérését biztosítja a javaslat, és itt egyetértek az LMP szónokával abban, hogy a földek jó állagát meg tudjuk őrizni, a művelhetőséget, a jó környezeti állapotokat. Fontos, hogy minden földnek legyen gazdája, haszonbérlője, bérlője, használója, és az is nagyon fontos, hogy minden földnek legyen konkrét tulajdonosa. Hiszen a konkrét tulajdon, a konkrét gazda vagy a gazdák körén kívül álló tulajdonos lehet csak az, aki biztosítja, hogy a termőföld mint nemzeti kincs kellően jó állapotban megmaradjon, és annak a gondját tudja viselni a mindenkori tulajdonos, használó, haszonélvező, más, a föld vonatkozásában érintett személy. Ezáltal a magyarországi földállapotok átláthatóbbak, tisztábbak lesznek, és bízom benne, hogy az a pozitív hozzáállás, amely megfogalmazódott a jogszabály kapcsán, lehetővé teszi, hogy a lehető legnagyobb parlamenti többséggel kerüljön majd elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. április 23-án tartott ülésén megtárgyalta a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9932. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat múltunk egy máig velünk élő terhes hagyatékát szándékozza felszámolni. Ez a nehéz agrárpolitikai örökség az osztatlan közös tulajdon intézménye, amely lényegében nem más, mint egy tulajdonosi kényszerközösség, amelyben egymással semmiféle ismerősi, családi kapcsolatban nem álló tagok jogosultak a tulajdonrészük használatára, a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek megsértése nélkül.

(20.00)

A gyakorlatban ez egy rendkívül hátrányos konstrukció. A tulajdoni hányadot mindenki ismeri, de konkrétan a földrészlet mérete és helye nincs megjelölve. Az osztatlan közös tulajdonnal rendelkezők nem tudnak beruházásokat végrehajtani, nem tudják banki hitel fedezeteként használni a területeket. Az osztatlan közös rendszere nem illeszkedik az uniós jogi normákhoz sem, és egyfajta önálló jogfejlődést jelent a magyar jogban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő tervezet megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont, az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő mértékű, 50 ezer forint aranykoronánkénti pénzbeli kártalanításával. A tervezet megszünteti a már csak ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de az anyagi jogi szabályozásban már közel húsz éve nem létező kezelői jogot is. A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek mainál hatékonyabb hasznosítása is. Fontos megemlíteni a fásítási, erdősítési programot is, amely a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területeken tovább bővülhet. Mindez segíti a klímacélok teljesítését, növeli erdeink szénmegkötő kapacitását is.

Üdvözlendő javaslat, hogy a „Magyar falu” program kapcsán a törvénymódosítás az ingyenes önkormányzati tulajdonba adást a jelenleg hatályos jogcímekhez képest bővíti. Pozitív hozadéka a javaslatnak, hogy a Nemzeti Földalap vagyoni köre kibővülne az állandó jelleggel növényházként meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásban ekként nyilvántartott, művelés alól kivett földrészletekkel. Ez azt jelenti, hogy a jövőben növekedhet az üvegházak száma, az üvegházi növénytermesztés aránya, ennek köszönhetően javulhat mezőgazdaságunk hatékonysága, bővülhet a kibocsátás, valamint jelentős számú új munkahely jöhet létre az agráriumban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyfajta nemzeti birtokrendezés része, amely a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezésére, valamint a kezelői jogok megszüntetésére tesz javaslatot, továbbá olyan törvények módosítására, amelyek a magyar gazdatársadalom meghatározó részének jelenthetnek pozitív változást mindennapi munkájukat segítve. A már ismertetett indokok alapján a javaslat támogatandó, kérem, önök is támogassák majd szavazatukkal.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Farkas Sándor tapsol.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 30-án tartott ülésén megtárgyalta a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló T/9927. számú törvényjavaslatot.

(11.30)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslatban szereplő beruházásnak köszönhetően magas színvonalú személy- és teherszállítási kapcsolat jön létre a Budapest-Belgrád viszonylatban, amely által jelentősen csökken a két főváros közötti vasúti menetidő, ennek köszönhetően pedig a forgalom jelentős növekedésére lehet majd számítani. A szakmai várakozások szerint a szerb és a magyar főváros között a vonatút a mai nyolc-kilenc óráról két és fél-három órára is rövidülhet, és szorosabb kapcsolatot jelenthet például a Délvidékkel, a Vajdasággal és Belgráddal. A projekt illeszkedik a közép-európai nagyvárosok jobb minőségű közlekedési összekapcsolását szorgalmazó kormányzati tervekhez is.

A görögországi Pireusz kikötővel történő szárazföldi összeköttetés nemcsak a magyar külkereskedelem szempontjából jelentős, hanem a Távol-Kelet és elsősorban Kína és Európa közötti kereskedelem egyik kulcsfontosságú láncszeme lesz. Pireusz a mediterrán térség egyik legnagyobb kikötője, amely évek óta kínai többségi tulajdonban van. A Távol-Kelet felől a Szuezi-csatornán keresztül érkező hajók először itt érik el az európai szárazföldet, és az árukat innen továbbítják a kontinens más részére, vízen és szárazföldön egyaránt. A szárazföldi továbbítás egyik módja a Pireuszból a Balkánon keresztül a földrész belseje felé haladó, Budapestet is érintő vasút. Ez a vasútvonal egy, az Európai Unió által a közlekedési infrastruktúra tekintetében prioritásként kezelt közlekedési vasúti korridor része. Ez az útvonal elkerülhetetlenül a Távol-Kelettel folytatott kereskedelem egyik ütőere lesz, amelyre a kínaiak pireuszi szerepvállalása garancia.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország részvétele a pireuszi kikötőt Európa más részeivel vasúton összekötő projektben tehát kulcsfontosságú. Hazánk hosszú távú stratégiája szempontjából elengedhetetlen a részvételünk, továbbá a hazai gazdaságot nemcsak rövid távon lendítheti fel, hanem tartósan, és az a gazdaság további szektoraira is kedvező hatással bírhat. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatást érdemel.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. május 14-én tartott ülésén megtárgyalta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/10097. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az élelmiszerlánc-biztonság javítása, a társadalom védelme érdekében tesz módosítási javaslatokat, igazodva az élelmiszerlánc területén jelentkező, az állatjárványokhoz, a hamisításokhoz, a termelékenységhez, a minőséghez kapcsolódó kihívásokhoz, az adminisztráció csökkentéséhez, valamint az Európai Unió által támasztott jogharmonizációs törekvésekhez.

(15.20)

Magyarországon az élelmiszer-biztonság kiemelt terület, melynek fontosságát az Európai Unióban is az elsők között ismerte fel a kormány. Az élelmiszerlánc védelmének jelentős lépése volt 2012-ben, hogy megalakult a teljes ágazatot komplex módon felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, majd 2013-ban elfogadásra került az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia.

A 2019/2161. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv üdvözlendően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősíti azt az esetet, amikor egy termék Magyarországon akként kerül forgalmazásra, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott termékkel, miközben a másik tagállamban forgalmazott termék összetételében vagy jellemzőjében jelentősen eltér a jogszerű és objektív okok kivételével a Magyarországon forgalmazott élelmiszerektől. Ez a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat évek óta rendszeresen megfigyelhető hazánkban, mely különösen érzékenyen érinti a hazai élelmiszer-előállítókat és a termelőket, akik becsületesen mindent megtesznek azért, hogy a kormány és a fogyasztók elvárásának megfelelően az élelmiszer-biztonság garantált legyen a termőföldtől egészen a fogyasztók asztaláig.

A törvényjavaslat a fentieken túl a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény módosításait is tartalmazza. A javaslat elősegíti a magyar állatorvosok szakmai munkájának további fejlődését, a köztestület feladatvégzésének hatékonyabbá és gazdaságosabbá válását, ezáltal hozzájárul a hazai állatvédelem, élelmiszer-biztonság és az állati járványok elleni védelem magasabb szintjének eléréséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat számos megoldást kínál az elmúlt években felmerült leggyakoribb hatósági eljárásjogi adminisztrációs problémákra, megvalósítja a közelmúltban elfogadott, az adott terület átfogó jogi szabályozását célzó uniós jogi aktus végrehajtását, illetve harmonizációját. A már megismert indokok alapján a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 12-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló T/13260. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban szereplő ingatlanok tekintetében a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, valamint az Egri Főegyházmegye igénylése, valamint az ingatlan más közfeladat-ellátáshoz való szükségességének vizsgálata alapján kerül sor a térítésmentes átadásukra. Ennek megfelelően a javaslat alapján egyrészt az átvállalt állami feladat ellátásának támogatása érdekében állami tulajdonban álló, de állam által ellátandó egyéb közfeladatok ellátásához már nem szükséges ingatlan és ingó vagyon térítésmentes tulajdonba adására kerül sor az Egri Főegyházmegye részére, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályaiban foglaltakra.

A törvényjavaslatban szereplő ingatlan és ingó vagyonelemek tekintetében a térítésmentes átadásra az Egri Főegyházmegye igénylése alapján kerül sor. A javaslatban szereplő ingatlan köztulajdonban tartása az állam által ellátandó egyéb közfeladatok ellátásához, az állami feladatok finanszírozási forrásainak biztosításához, illetve a költségvetési bevételi előirányzat teljesítéséhez nem szükséges, így átadható a kedvezményezett részére.

Az állami vagyonról szóló törvény kötelezettségként írja elő, hogy a nemzeti vagyonról, az abban beálló változásról és a vagyon értékéről a tulajdonosijog-gyakorló nyilvántartást vezessen. Ezen kötelezettség teljesítése csak megfelelő informatikai háttér biztosítása mellett sikerülhet, amelynek jogszabályi hátterét és alapját szintén tartalmazza az előttünk fekvő előterjesztés. A javaslat azonban nem csupán az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetéséhez elengedhetetlen jogszabályi feltételeket teremti meg, hanem az adatszolgáltatási keretrendszer és az országleltár megújult publikus felületének a működtetését is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott indokokra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. november 12-én tartott ülésén megtárgyalta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartás kétéves hatályosulásának tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai, valamint a jogalkalmazó szervek visszajelzései indokolttá teszik a törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, pontosítását, valamint a perjogi szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét.

A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat fő célkitűzése az, hogy megkönnyítse a jogkereső állampolgároknak és szervezeteknek a bírósághoz fordulás jogának a gyakorlását. A normaszövegből kiolvasható, hogy a hatásköri szabályozás egyfajta finomításával állunk szemben, amely kismértékben igyekszik növelni  a pertárgyértéktől függetlenül  a törvényszék hatáskörébe tartozó perek körét. Ily módon optimálisabban alakul majd a járásbírósági, illetve a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek megoszlása.

Szót kell ejtenünk a perindítás egyszerűsítését célzó módosítások szándékairól is. A javaslat értelmében a keresetlevél tartalmi elemeinek száma csökken, továbbá egyszerűsödnek az egyes elemekre vonatkozó előírások is. A keresetlevélben az alperes azonosító adatai közül elegendő a nevét és a lakóhelyét vagy a székhelyét megjelölni; egyéb azonosító adat hiánya nem eredményezi a keresetlevél visszautasítását. A keresetlevél formai kritériumai is jelentősen csökkennek majd, ugyanis nem kell feltüntetni az egyes szervezeti egységek címeit, valamint az egyes szerkezeti egységeken belüli tartalmi elemek előadása nincs sorrendhez, vagy más formaisághoz kötve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kiemelni a személyi állapotot érintő perekre vonatkozó módosításokat, melyek a kiskorú gyermekek érdekének fokozott védelmét célozzák. Ennek egyik eszköze, hogy a bírók erősebb felvezetési jogosítványokat kaptak a kiskorúakat érintő perekben, aminek köszönhetően fenntartható lesz a kiskorú gyermek érdekeit szolgáló pernem. Tekintettel arra, hogy a bíróságnak lehetősége van hivatalbóli bizonyításra a státuszperekben, ezért indokolt a magánszakértői bizonyítás kizárása ilyen esetekben. Így elkerülhetővé válik, hogy a perrel érintett kiskorú gyermeket akár három szakértő is vizsgálja, ami nyilvánvalóan megterhelő egy gyermek számára.

Tisztelt Országgyűlés! Lehetne még nagyon sok további szabályról is beszélni a törvénytervezet kapcsán, gondolok itt például a perfelvételi szak szabályait rugalmasabbá tevő elképzelésekre, a felekre háruló adminisztrációs terhek csökkentésére vagy a másodfokú eljárás során a felek jogérvényesítését megkönnyítő módosításokra, de meggyőződésem, hogy a korábbiak során módunk volt részletesebben tájékozódni.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(18.00)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. november 12-én tartott ülésén megtárgyalta a családi gazdaságokról szóló T/13261. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy rendkívül fontos reformcsomag, alapvetően alakítja át az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó jogi környezetet, méghozzá úgy, hogy azzal minden érintett kifejezetten jól jár. A gazdálkodókat érintő adminisztrációs és adóterhek olyan mértékben csökkennek, hogy az az őstermelői státusz ’90-es évek végén tapasztalthoz hasonló népszerűségét hozhatja el újra.

Az új szabályozás alapvető célja a kis és közepes családi gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének javítása. Ennek érdekében a javaslat gyakorlatilag újraértelmezi és erősíti az őstermelői és családi gazdálkodói kategóriákat.

Bővülni fog az őstermelők által folytatható tevékenységek köre. Jövőre az őstermelőknek közel 1 millió forint éves bevétel alatt nem kell adóbevallást készíteniük, közel 10 millió forint éves bevételig szja-mentes átalányadózók, közel 20 millió forintos éves bevételig pedig átalányadózók lehetnek. Az adókedvezmények határszámai a mindenkori minimálbérhez kötöttek, így időben akár még ennél is kedvezőbbekké válhatnak.

A jelenlegi közös őstermelő és a családi gazdaság kategóriák összevonásával létrejön az őstermelő családi gazdaság működési kategória, ahol szintén jelentős mértékű adókedvezmények válnak elérhetővé. A legjobb esetben a mindenkori éves minimálbér 40-szeresét nem meghaladó éves bevétel után választhatják az átalányadózást. Ez jelenleg több mint 77 millió forint.

(18.10)

Fontos, hogy a normatív támogatások összege egyik esetben sem képez adóalapot. Mindezek mellett létrejön egy minősítési kategória is a szövetkezetek és a gazdasági társaságok számára. Ez a „családi mezőgazdasági társaság” minősítés, amely termőföldbérlés vagy -vásárlás, illetve fejlesztési beruházások esetén biztosít adókedvezményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar mezőgazdaság kis és közepes szereplőinek, a magyar termelők helyzetét nagymértékben javító törvényjavaslat mindenképpen támogatandó, hiszen az teljes mértékig gazdabarát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örvendetesnek tartom azt, hogy ez a vita egy pozitív szellemben zajlott, és ez folytatódott a törvényjavaslatnak most a napirendi tárgyalásánál is. Mindenképpen hasznos, hogy a többi javaslat is összegződött, és a kidolgozott tervezet pedig, meggyőződésem, hogy segíti a családi gazdálkodók, az őstermelők érvényesülését, azt, hogy minél hatékonyabban tudjanak termelni, minél ügyesebben tudjanak boldogulni a megváltozott piaci körülmények között, és a családi gazdaságok folyamatossága, a generációváltás megtörténjen ott, ahol ez szükséges.Most jött el az idő erre a szabályozásra, hiszen meg kellett erősödnie hozzá az országnak, a gazdatársadalomnak, az agrárpolitikának is, hogy ilyen és hasonló kedvezmények legyenek a különböző területeken, nemcsak az őstermelők és a családi gazdálkodók esetében, hanem máshol is.

Az, hogy tisztult a kép az elmúlt években az őstermelőknél, hogy a szabályozások lehetővé tették, hogy a tényleges termelők legyenek ebben a körben leginkább, vagy az, hogy a kistermelők száma megduplázódott egy évtized alatt, és a termékeik is rangot vívtak ki maguknak, azt hiszem, hogy jó alap a jövőre nézve is, és jó háttér is ennek a jogszabálynak az elfogadásához. Igazi segítség lesz ez a fejlődésben. Meggyőződésem, és én is bízom abban, hogy egyhangú közeli döntés fog majd megszületni néhány óra múlva itt a Házban.

Talán még idekívánkozik az, hogy az őstermelők munkájának, a mezőgazdasági termelők munkájának, a családi gazdálkodóknak az elismerését jelenti egy ilyen jogszabály, hiszen a legnehezebb körülmények között is helytálltak, termelnek, bírják a piaci versenyt az importtermékekkel, a nagyobb gazdaságok termékeivel, a nagyobb feldolgozók termékeivel, sőt a megújulás a minőségi magyar élelmiszereken, hungarikumokon keresztül szintén jól látható. Bízom abban, hogy ez a törvény is elősegíti a vidék erősödését és gyarapodását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló T/15710. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 10 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat egy olyan sajátos, az Alaptörvény 38. § (6) bekezdésében nevesített sui generis, tehát egyedi jellegű alapítványi forma létesítését teszi lehetővé, amely az alapító által rendelt vagyonnal és az ebből származó jövedelemmel, az e törvényjavaslatban meghatározott közfeladatok ellátása érdekében a közfeladathoz rendelt vagyonjuttatás és finanszírozás mellett professzionális szintű vagyonkezelést folytat.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok speciális jogalanyok. A közfeladat-ellátás körében egyrészt közjogi funkciót látnak el, ugyanakkor státuszukat tekintve magánjogi jogalanyoknak tekinthetőek. Az Alaptörvény 38. § (6) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy kiemeljem néhány fontosabb ismérvét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Az első az, hogy legfontosabb jellemzője, hogy csak közérdekű formában alapítható, és bíróság általi bejegyzésére csak úgy kerülhet sor, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványt az általa ellátott közfeladat tételes meghatározásával sarkalatos törvény közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti.

A második: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa e célból bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését alapítványi célként végzi, vagyonával ennek megfelelően a felelős gazdálkodás követelményeinek szem előtt tartásával és ennek sérelme nélkül, de a más alapítványtípusok gazdálkodási korlátaihoz képest szabadon gazdálkodhat.

A harmadik: fontos rámutatni arra is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány csak jelentős vagyonnal és tőkeerővel működtethető, különösen, hogy ezt a stabil gazdasági alapot a közfeladat minőségi és zavartalan ellátása is megkívánja. Éppen ezért megalapításukhoz az alapítvány javára rendelendő vagyon legkisebb mértékének megállapítása vált szükségessé, amit a szabályozás tőkeminimumnak nevez. A törvényjavaslat az alapítvány számára előírja a befektetési szabályzat elkészítését, amelyben az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető előírásait kell rögzíteni.

A negyedik: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány javára rendelt vagyon bármilyen vagyonelemből állhat. Fontos, hogy a vagyongazdálkodás ellenőrzése céljából az alapító okirat e vagyonelemeket, vagyontárgyakat az azonosíthatóságuk érdekében a lehető legnagyobb pontossággal megjelölje.

Az ötödik: a javaslat a vagyonnövelés intézményével megteremti annak lehetőségét is, hogy az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az alapító, illetve a csatlakozó további vagyont bocsásson az alapítvány rendelkezésére azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással az alapítvány alapításakor, illetve csatlakozásakor rendelt vagyonát növelje.

A hatodik: a törvényjavaslat speciális rendelkezést tartalmaz az alapítvány szervezetére nézve.

(18.50)

Így például a kuratórium tagjainak kötelező létszámát legalább öt természetes személyben állapítja meg, továbbá kötelezővé teszi a felügyelőbizottság létesítését, illetve állandó könyvvizsgáló kijelölését is.

A hetedik: arra az esetre, ha az alapító rendelkezése folytán az alapítói jogokat is a kuratórium gyakorolja, a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy az alapítvány alapító okiratában foglalt céljainak és a törvényjavaslat rendelkezésének megfelelő működését az alapító által erre kijelölt alapítványi vagyonellenőr kísérje figyelemmel, akinek feladata a vagyongazdálkodás és a törvényes működés külső ellenőrzése.

Tisztelt Ház! Az alapítvány részére történő vagyonjuttatás mind a közfeladat-ellátás, mind pedig a működőképesség alapja. A vagyonjuttatás, vagyonrendelés szükségszerűen csak ingyenes lehet, és a juttatott vagyon lényegi eleme, hogy az alapítvány tulajdonába kerüljön, vagyoni értékű jog esetében annak jogosultjává az alapítvány váljon. Igazodva azonban az általános alapítványi szabályokhoz, az alapító okiratban fel kell tüntetni az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemet, társasági részesedést, beleértve az ezután járó kifizetéseket is. Szintén a vagyonjuttatás körében kerül rögzítésre az is, hogy az alapítvány az alapító, adott esetben az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel közfeladatának ellátása érdekében szabadon gazdálkodhasson, azzal az alapítvány a felelős gazdálkodás követelményeinek sérelme nélkül, a vagyoni kötöttségektől függetlenül rendelkezhessen. Ez a szabály erősíti ugyanis az alapítvány magánjogi jogalanyiságát, ugyanakkor lehetősége van az alapítónak, adott esetben az államnak a vagyonjuttatás során többletfeltételeket is előírni.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelendő a törvényjavaslat azon garanciális szabálya is, amely az alapítványi vagyon megőrzését célozza, ugyanis a vagyon megóvása érdekében az alapító az alapító okiratban meghatározhatja azt a mértéket, amely alá az alapítványi vagyon nem csökkenhet.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Megszólítva érzem magam, és meggyőződésem, hogy szükséges, hogy reflektáljak arra, amiket ön itt elmondott.

Engem meglep az, hogy mennyire szűklátókörűen és hozzá nem értően kezeli ön egy olyan egyetemi átalakítás lényegét, ami szerintem évtizedek óta a legnagyobb horderejű a magyar felsőoktatásban. Jó pár reform volt már, amin komoly társadalmi viták folytak, megoldásokat kerestek kormányok, dolgoztak ki reformokat, és látszott az, hogy a magyar felsőoktatás, hogy is mondjam, pozícióit vesztette évről évre, lépésről lépésre a világ élmezőnyéhez képest, és ezen a folyamaton akar most az átalakítás változtatni. Ennek a részleteire nem akarok kitérni. Az jól látható, hogy azok a konkurens egyetemek és főiskolák, amelyek a világban jellemzőek, olyan komoly anyagi háttérrel rendelkeznek, amelyeket a költségvetési keretek között gazdálkodó magyar intézmények aligha tudtak magukénak az elmúlt időszakban.

2000 környékén még az első képviselői ciklusomban volt szerencsém Finnországban egyszer tájékozódni egy kétoldalú államközi, parlamentközi út részeként. Megkérdeztem, hogy ott az egyetemek milyen költségvetési támogatásban részesülnek. Azt mondták a partnereink, hogy nem kapnak költségvetési támogatást, az egyetem a cégekkel kötött szerződéseiből, a saját vagyonából, a vendéghallgatók befizetéseiből tud gazdálkodni, és abból igazából fönntartja önmagát. Tehát vannak olyan külföldi modellek, amelyek, azt hiszem, hogy ennek a mostani reformnak, átalakításnak a kidolgozásánál is komoly szerepet kaptak.

Meggyőződésem, hogy a legfontosabb az, hogy a magyar felsőoktatás, egyetemi képzés a lehető legmagasabb szintű legyen, a legkomolyabb háttérrel rendelkezzen, és ha a működési formának a változását az alapítványi struktúrák felállítása jelenti, amelyek kellő törvényi garanciára támaszkodhatnak, akkor szerintem ez az irány egy helyes irány, és ebbe bele kell vágni.

A Covid mint járvány, világjárvány rendkívül nagy probléma, de nem hiszem, hogy akadálya lehet annak, hogy a magyar állam fontos döntéseket, stratégiai döntéseket hozzon, ez esetben itt a tárgybani törvényjavaslat vonatkozásában.

Ami az ön kérdését illeti, hogy mikor mondok le, vagy mikor mond le egy kuratóriumi tag, aki esetleg nemrégen kapott még felkérést: tisztelt képviselő úr, én abból indulok ki, hogy ha az embernek feladata van, akkor azt a feladatot el kell végezni. Ha van egy bizalom az irányába, amelyhez kapcsolódik az, hogy valamilyen, akár kuratóriumi tagságot vagy más megbízatást el kell látnia, akkor azt legjobb tudása szerint kötelessége ellátni. Ne vegye dicsekvésnek, de én, aki nyolc évig voltam vidékfejlesztési, tehát földművelésügyi miniszter és környezetvédelmi miniszter, az Európai Unió akkori agrárminiszteri tanácsában és környezetvédelmi tanácsában is némileg „korelnöknek” is számítottam, meggyőződésem, hogy a legjobb tudásom szerint a lehető legtöbbet tehetem abban az alapítványi kuratóriumban, ahova a kinevezés mint bizalom irányomba megnyilvánul. De valamennyi területen, amelyen én dolgozom, ebből indulok ki, nem pedig aktuálpolitikai és egyéb megfontolásokból.

Ami pedig a szenátus viszonyát illeti, tisztelt képviselő úr, egészen odáig az ön felszólalását tudtam követni, de már ne haragudjon, ez eléggé következetlenség, és a gondolkozás komoly hiányosságaira utal az ön esetében az, hogyha ön abból indul ki, hogy egy szenátus egy fenntartói jogokat gyakorló alapítvány kuratóriumi tagságával, kuratóriumi tagjaival kapcsolatban valamilyen döntést hoz. Ezek egymástól független szervezetek döntően. Tehát szerintem ez az okfejtés több szempontból is hibádzik.

De én bízom benne, hogy az a működési modell, amely egyébként Nyugaton bevált, jó pár példa mutatja ezt, amelynek Magyarországon is már néhány hónapos gyakorlata rendelkezésre áll, a jövőben fogja majd bizonyítani a létjogosultságát, és ezáltal a magyar felsőfokú képzés csak nyerhet és csak erősödhet. Köszönöm szépen.

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy látom, hogy a végére ön már teljesen elbizonytalanodott, mert, ne haragudjon, olyan intézkedéseket a felsőoktatással kapcsolatban ezen a kormányon számonkérni 2010 utáni évekre vonatkozóan, amikor az országnak a világgazdasági válságból, az önök jelenlegi szövetségeseinek a pusztításából gazdaságban, kultúrában, művelődésben ki kellett jönni, talpra állni, szóval, ez legalábbis megalapozatlan.

Nyilván ahhoz, hogy a felsőoktatásban vagy más ilyen komoly rendszereknél nagy változások legyenek, az országnak egy erőgyűjtési fázisba kell érnie. És akkor tud vagyont adni, akkor tud költségvetési támogatást adni a magyar állam, hogyha ez már rendelkezésre áll. Ez a vagyontömeg nőtt meg, ez teszi lehetővé azt, miniszterelnök úr erre utalt is a MOL kapcsán, hogy most a kellő pillanatban egy ilyen átalakítás megtörténjen.

Még egy dolgot szeretnék elmondani önnek, tisztelt képviselő úr. Én nem látok egyetlen politikai kinevezettet sem. Nem tudom, hogy ön miért mond ilyeneket. Tessék megnézni az életrajzát azoknak, akik ezekben az alapítványi kuratóriumokban vannak! Kétségtelen, vannak közöttük politikusok is, de korábbi pályájuk, felkészültségük, szakmai múltjuk mutatja azt, hogy korábban is eredményesek voltak, a politikában is eredményesek voltak, és szakmai tapasztalataikra, közéleti tapasztalataikra nagyon hasznos, hogyha ezekben az alapítványokban lehet támaszkodni.

Én egyetlen politikai kinevezettet sem látok. Olyanok legfeljebb önöknél lennének Gyurcsány Ferenc és köre vonatkozásában, akiknél semmiféle szakmai hozzáértés nem nyilvánul meg, legfeljebb ilyen provokációkat és politikai lózungokat hallunk. Köszönöm. (Schanda Tamás János tapsol.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta a Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló T/15711. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a kiváló építész, Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának fenntartása és gondozása, egységes gyűjteménnyé rendezése, a Hauszmann Emlékház létrehozása, valamint a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontjának és élményközpontjának megvalósítására irányuló tevékenység előmozdítása. Az alapítvány emellett támogatói programokat indít a hagyományos mesterségek művelői számára.

A jelen törvényjavaslat rendelkezik egyrészt az alapítvány létrehozásáról, másrészt a feladatok ellátásához szükséges, az alapító részéről juttatásra kerülő állami vagyon biztosításáról. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló T/15712. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 21 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési terveiben a 2021-es év elejétől már számos esetben megjelent a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia által meghatározott modellváltási irány, amelynek célja az egyetemek versenyképességének elősegítése. 2021 elején tíz egyetem, köztük a szegedi egyetem szenátusa is kifejezte azon többségi szándékát, hogy az egyetem jövője egy új közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői, állam által alapított alapítványi formában valósuljon meg. Ezért a kormány a Szegedi Tudományegyetem szenátusának kezdeményezésére az egyetem új működési és fenntartási modelljéről hozott döntéseiben rendelkezett egyrészt az egyetem fenntartójaként létrehozásra került Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány létrehozásával kapcsolatos teendőkről, másrészt az alapításhoz és működéshez szükséges állami vagyon biztosításával kapcsolatos feladatokról. Az előterjesztés továbbá tartalmazza a szegedi, korábban Kaáli Intézetként működő, meddőséggel összefüggő egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatónak a Szegedi Tudományegyetem részére történő átadását és a feladatellátáshoz szükséges ingatlanok vagyonkezelésbe adását, így rendezi a magyarországi orvos-egészségtudományi egyetemeken működő mesterséges megtermékenyítési központok sorsát is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Szegedi Tudományegyetem a tervek szerint a világ legjobb négyszáz tudományegyeteme közé kerülhet 2025-re, kiválósági területei pedig a legjobb kétszáz között lesznek. Az egyetem a digitális oktatás referenciaintézménye lesz, gazdaság- és társadalomfejlesztési funkcióival pedig a dél-alföldi térség megújításának központjává válhat. Bízom abban, hogy ezek az elképzelések valóra válnak.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.30)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem volt szándékomban hozzászólni a vitának ebben a szakaszában, de Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, akit egyébként nagyra becsülök, és eddigi higgadt hozzászólásait némi túlzással üde színfoltnak is tekintettem az ellenzéki oldalon, mégis arra késztet, hogy reflektáljak néhány dologra.

Hát, tisztelt frakcióvezető úr, azt javaslom, legyen szíves, nézze már vissza a felvételt majd itt a mai, az ön számára lehet, hogy fárasztó délután és este után. Ön folyamatosan személyeskedik, olyan embereket komisszároz le itt Gyurcsány hónalja alól, olyan embereket minősít, akik szerintem személyek, ugye (Schanda Tamás János: Így van!), anélkül, hogy közöttük bármilyen szempontból is differenciálna. Ez az egyik dolog.

A másik pedig az, tisztelt képviselő úr, hogy érdemes lenne végignézni valamennyi kurátor életrajzát, és akkor ön is szembesülne azzal, hogy amit állít, az ráadásul valótlanság is, politikailag is, és a tények mezején sem állják meg a helyüket.

A következő dolog pedig az egyetemi autonómia. A joganyagból is látszik, a minisztériumokhoz képesti modellváltásból, az alapítványi struktúrából is látszik az, hogy az egyetemek autonómiája növekedni fog az elkövetkező időszakban, tehát a hivatalos állami szervezetektől elmozdul egy társadalmasított és szakmai irányba. Ez a modellváltásnak egy fontos eleme, illetve közelebb kerül a gazdasághoz, közelebb kerül ahhoz a társadalmi közeghez, amelyben az egyetemek működnek. És nem lehet véletlen, ha jól láttam, hogy itt tíz egyetem szenátusa fejezte ki azt, hogy ezt a modellt hajlandó felvállalni, hajlandó élni azzal a lehetőséggel, amit a jogalkotó megteremt. Azt hiszem, ezt az autonóm döntést tiszteletben kell tartanunk.

Itt volt egy MSZP-s képviselő, már kiment, de elég súlyos szavakat is használt, ez megér egy külön hozzászólást, azt hiszem. Ez is buzgalom, a demokrácia hősének tűnik már a DK, amelyik felméri azt, hogy Szegeden milyen a közhangulat egy egyetem alapítvánnyá alakulásával összefüggésben. Nem tudom, arról volte felmérés Szegeden, amikor csökkentették az egyetemi munkatársak bérét egyhavival. Volt arról felmérés Szegeden? És akkor még tudnék néhány olyan példát mondani, amelyiknél biztos, hogy érdekes eredmények jöttek volna ki. Tehát én attól tartok, hogy az MSZP-t nem a demokrácia hősének kell tekintenünk ebben az esetben, hanem olyanoknak, akik nem tudom, hány éven keresztül az egyetemeknél semmilyen lényeges, előremutató intézkedést nem voltak képesek felmutatni, ugyanakkor most itt a partvonalról még el akarják mondani azt, hogy mit kellene máshogy csinálni.

Sajnálom, hogy a képviselő úrnak az egyéb hivatalos elfoglaltságai nem tették lehetővé azt, hogy itt legyen. Gyanítom, hogy ő szegedi, talán többet érdemelne a téma az ő szempontjából meg a szegediek szempontjából is. Én erre az egyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre jártam, és azért is tartottam fontosnak, hogy hozzászóljak, mert ez az egyetem a megalapítása óta korszerű, versenyképes felsőoktatási intézménye volt ennek az országnak, és ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, és azokat a célokat, amelyeket kitűzött  bekerülni a legjobbak közé, tudásközpont legyen, versenyképes diplomát adjon , el tudja érni, ez a modell szerintem garanciát ad. Ezért is célszerű az, ha ezt támogatjuk, ahogy említettem, mint olyat, amely bővíti az egyetemek autonómiáját, szorosabbra fűzi a kapcsolataikat akár az alapítványokon, akár másfajta oktatási programokon keresztül a gazdasági, társadalmi és kulturális befogadóközeggel. Ezért is fontos, hogy ez a modellváltás végigmenjen.

Persze, el lehet itt még mondani százezerszer, hogy kiszervezés meg egyebek. Nem akarok ilyen nyelvtani vitába bonyolódni, de tisztelt képviselő úr, mint parlamenti képviselő, jogalkotó, ugye, ön sem vonja kétségbe, hogy Magyarországon akár a felsőoktatás viszonyainál, akár más életviszonyoknál alapítványnak, minisztériumnak, egyesületnek, nem tudom, minek hívjuk a konkrét irányító szervezetet, de a mostani javaslat kapcsán is a parlament törvényalkotási joga szabja meg az intézményi működések alapjait, és a kormánynak a rendeletalkotása, a minisztériumnak a normaalkotási jogosítványai kellő garanciát adnak arra, hogy egy alapítványi forma jogilag jól körülhatárolt keretek között dolgozzon. Így az ön által felvetett aggályok, legalábbis azt hiszem, tárgytalanok, és egy olyan működési modellt sikerül majd választani, erre már utaltam, amely külföldön már jó néhány esetben bizonyított. Köszönöm szépen.

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló T/15713. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes felsőoktatási intézmények megújított intézményfejlesztési terveiben 2021. év elején számos esetben jelent meg a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiában 2016 óta megfogalmazott, az egyetemek versenyképességét elősegítő modellváltás iránya, illetve igénye.

A 2021. év elején tíz egyetem szenátusa, köztük a Magyar Táncművészeti Egyetem fejezte ki azon többségi szándékát, hogy az egyetem jövője egy új, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványi formában valósuljon meg. Ezért a kormány a Magyar Táncművészeti Egyetem szenátusának kezdeményezésére az egyetem új működési és fenntartási modelljéről hozott döntésében rendelkezett egyrészt az egyetem fenntartójaként létrehozásra kerülő Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány alapításával kapcsolatos feladatokról, valamint az alapításhoz és működéshez szükséges állami vagyon biztosításával kapcsolatos teendőkről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyetem küldetése a táncművészeti képzésben részt vevő növendékek és hallgatók teljes körű oktatása, valamint művészeti nevelése, méghozzá nemzetközi, rendkívül magas színvonalon. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta a Dunaújvárosi Egyete-mért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló T/15714. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes felsőoktatási intézmények megújított intézményfejlesztési tervében a 2021. év elején jó néhány esetben megjelent a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiában 2016 óta megfogalmazott, az egyetemek versenyképességét elősegítő modellváltás igénye.

A 2021. év elején tíz egyetem szenátusa fejezte ki azon szándékát, hogy az egyetem jövője egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői, állam által alapított alapítványi formában valósuljon meg. Ezért a kormány a Dunaújvárosi Egyetem szenátusának kezdeményezésére az egyetem új működési és fenntartási modelljéről hozott döntésében rendelkezett az egyetem fenntartójaként létrehozásra kerülő Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány létrehozásával kapcsolatos feladatokról, továbbá az alapításhoz és működéshez szükséges állami vagyon biztosításával kapcsolatos teendőkről.

Tisztelt Ház! A Dunaújvárosi Egyetem a hazai nukleáris ipar tudásplatformjának szervezője, legfontosabb képzési és innovációs bázisa, amely az iparági szereplők kiemelt tudásszolgáltató szervezetévé kíván válni, mivel célja, hogy a térség gazdasági felsőoktatásának és szakképzésének elismert bázisa legyen.

Minderre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. április 22-én tartott ülésén megtárgyalta az Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogának az Egri Főegyházmegye részére történő átadásáról és az ehhez kapcsolódó vagyonjuttatásról szóló T/15715. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány az Eszterházy Károly Egyetem szenátusának kezdeményezésére támogatja az egyetem fenntartóváltását. A fenntartóváltással az egyetem a Magyar Katolikus Egyház oktatási intézményévé válik, és az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerül. Ezzel egy időben kerül sor a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyon átadására, valamint a felsőoktatási intézmény elnevezése Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre változik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század elején egy modern világnak megfelelő, de a tradíciókra, értékekre építő struktúra teljesedhet ki az egyetemnek a főegyházmegyéhez kerülésével. A főegyházmegye szempontjából ezáltal újra létrejöhet a különböző szintű intézmények római katolikus egyházon belüli szerves egysége.

Az egyetem egyrészt biztosítani fogja az egyházi intézmények szakember-utánpótlását, másrészt lehetőséget teremt a főegyházmegyének arra, hogy az általános iskolától a doktori képzésig terjedően a teljes oktatási palettán biztosítson képzési lehetőséget. Stratégiai cél az egyetem nemzetközi pozíciójának erősítése, az oktatási és kulturális területeken egyaránt.

Minderre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért tartottam fontosnak, hogy hozzászóljak ehhez a rendkívül fontos döntéshez, amely holnap kerül szavazásra, mert meggyőződésem, hogy van ennek egy jelképértéke, hiszen Egerben katolikus egyetem jön létre az Országgyűlés döntését követően az egri egyetem és az egyház együttműködésének összehangolt döntéssorozatának eredményeként.

Az egri líceumot bizonyára mindenki látta, egy gyönyörű történelmi épület, és ha nagyon röviden akarok fogalmazni, akkor bizonyára mindenki ismeri azt, amit az idegenvezetők mondtak, a turisztikai kiadványok tartalmaznak, hogy azt annak idején egy nagyszerű magyar hazafi, Eszterházy Károly egy katolikus egyetem céljára építtette, nem kímélve saját és a püspökség erőforrásait. Hiszen az volt az elgondolás, hogy legyen egy több fakultással rendelkező felsőoktatási intézmény az ország keleti részében is. Sajnos ezt a tervet nem sikerült valóra váltani, a bécsi udvar nem engedte; orvosképzés is indult, megvonták a doktoricím-adományozási jogot tőle. Tehát ez a rendkívül nemes és fontos intézményfejlesztés annak idején nem valósulhatott meg. Később létrejöttek az egyetem intézményei, de az már egy más történet.

Tehát a bécsi udvar meghiúsította ezt a kezdeményezést, és ezért is fontos az, jelképes igazságszolgáltatás is a történelemtől, ha úgy tetszik, a katolikusok számára, az Egri Főegyházmegye katolikusai és valamennyi magyarországi katolikus számára, de valamennyi, a magyar értékekben, értékrendben hívő ember számára, hogy itt létrejön majd a katolikus egyetem, biztosítva azt, hogy a térség ezáltal erősödjék, és versenyképes tudással, magas szintű tudással rendelkező fiatalok tudjanak majd a magyar érdekekért dolgozni, tenni, családot alapítani, megállni helyüket a piaci versenyben, elhelyezkedni a legkülönbözőbb szektorokban, legkülönbözőbb szakterületeken. Bízom benne, hogy az Országgyűlés holnap a tervezetet el fogja fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kelet-Magyarország és az Alföld közlekedése szempontjából kiemelkedően fontos szerepet tölt be az M4-es autópálya, illetve autóút, a 4-es számú főút.

A Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony útvonal mellett több mint egymillióan laknak. Az utóbbi öt évben a 4-es számú főút autópályává történő építése  és ez nagyon jó hír  több szakaszon megkezdődött. Jelenleg ez Magyarország talán legnagyobb közútfejlesztési beruházása. Az autópálya a jövőben megváltozott nyomvonalon, a Budapest-Karcag-Nagykereki-Nagyvárad útvonalon fog kapcsolatot teremteni az észak-erdélyi A3-as autópályával, amely szintén építés alatt áll.

Különösen jelentős fejlemény, hogy Üllőtől egészen Abonyig elkészült és 2019-ben átadásra került az a négysávos szakasz, amely kulcsfontosságú Dél-Pest megye megközelítése, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye, a Nagykunság elérhetősége szempontjából. Ez a fejlesztés  mintegy 70 kilométeres hosszát tekintve  az elmúlt évek egyik nagyon jelentős beruházásának tekinthető. Eredményeként Karcagról mintegy két óra, Szolnokról egy óra alatt lehet a fővárosba gépkocsival eljutni.

Az is fontos tény, hogy a megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok is az autópálya közvetlen közelségébe került. Jelenleg jó ütemben, a tervek szerint halad a 29 kilométer hosszú szolnoki északi elkerülő gyűrű építése, amelynek köszönhetően Törökszentmiklós nyugati részéig lehet majd gyorsabban és biztonságosabban eljutni.

Ez az útszakasz lényegesen javítani fog Abádszalók, a Tisza-tó és Kunhegyes megközelíthetőségén is. A beruházás átadása 2022. február-márciusára várható, hamarosan elkészül. A jövőt illetően biztató tény, hogy 2021 folyamán részletes egyeztetések történtek az országgyűlési képviselőkkel, a megyei és az érintett helyi önkormányzati vezetőkkel, a helybeli mezőgazdasági termelők, a gazdák szervezeteinek bevonásával a Törökszentmiklós-Karcag-Püspökladány szakasz végleges vonaláról, így a szolnoki elkerülőt követően itt is hamarosan megkezdődhetnek a munkák.

Megnyugtató, hogy a karcagi elkerülő számára sikerült olyan nyomvonalat találni, ami a mezőgazdasági, a közlekedési és a természetvédelmi, belvízvédelmi szempontoknak is egyaránt megfelel. Ez a beruházás azért is fontos, mert a térségben a Nagy-Kunságban, így Karcagon is jelentős munkahelyteremtő fejlesztések zajlanak. Elég kiemelnünk a karcagi ipari parkban folyó Penny Logisztikai Bázis bővítését, a megkezdett környezetvédelmi célú hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító beruházásokat, illetve az Agrosprint Kft. zöldség-gyümölcs feldolgozó hűtőkapacitásának megduplázását.

Mindezek eredményeként már most látható, hogy több száz munkahely jöhet létre a térségben, és sok olyan lakos tud majd helyben elhelyezkedni, aki eddig vidéken, nemritkán távoli munkahelyekre bejárva tudott csak megfelelő jövedelemhez jutni. Az M4-es ezen szakasza lényegesen fogja javítani Észak-Békés, így Dévaványa, Ecsegfalva, Bucsa, Füzesgyarmat közlekedési helyzetét is, és tehermentesíti a forgalomtól Fegyvernek, Szapárfalu és Kenderes belterületét; továbbá komoly előrelépést fog hozni Dél-Hajdú-Bihar, Püspökladány, továbbá Báránd, Földes és a sárréti kistelepülések számára.

Mindezekre figyelemmel kiemelt célunk, hogy az autóút fejlesztése a lehető legjobb ütemben, a leggyorsabban történjen, hiszen vidékfejlesztési, munkahelyteremtési pozitív hatásai annál hamarabb érvényesülhetnek.

Megköszönve a kormány és a szaktárca eddigi támogatását a térség lakosai, a társadalmi és gazdasági élet szereplői egyaránt felfokozott várakozással tekintenek az autóút-építés folytatására. Várjuk a minél hamarabbi, konkrét szakmai és pénzügyi döntéseket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. december 2-án tartott ülésén megtárgyalta a Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló T/17430. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Földmegfigyelési Információs Rendszer  mint a földmegfigyelési adat-infrastruktúra és -szolgáltatás  kialakításának a célja egy olyan átfogó központi kormányzati képesség megteremtése, amely a közigazgatást, a szakigazgatási rendszereket, a versenyszférát, a teljes magyar társadalmat releváns, részletes, könnyen hozzáférhető és naprakész földmegfigyelési adatokkal látja el.

Magyarország az Európai Unió és az Európai Űrügynökség stratégiai céljainak megfelelően egy magyarországi űrtávérzékelési adatokat kezelő központ kialakítását tűzte ki célul, amely egyrészről biztosítja az egységes kormányzati űrtávérzékelési ernyőképesség kialakítását, másrészről pedig megoldja a Copernicus-program földmegfigyelési adatainak elérését, feldolgozását, valamint a feldolgozott adatok nemzeti felhasználók felé történő továbbítását. Hazánk az uniós tagsága révén résztulajdonosa annak a Földet átívelő műholdcsaládnak, amelyet a Copernicus-program keretei között fejleszt Európa.

A Földmegfigyelési Információs Rendszer megfigyelési adatai főként a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a vízügy, a környezetvédelem, a honvédelem, valamint a katasztrófavédelem területén bírnak kiemelt jelentőséggel, hiszen az online elérhető naprakész űrfelvételek segítségével például nyomon követhető a művelés alá vont területek és az erdőborítottság nagyságának változása vagy akár a belvíz által elöntött területek nagysága is. A közigazgatási hatósági ügyek vonatkozásában olyan új adatbázist biztosít, amely az űrtávérzékelési és a földmegfigyelési adatok hosszú távú felhasználását teszi lehetővé.

A földmegfigyelési adatok a nemzetgazdaság számos területén kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen az online elérhető naprakész űrfelvételek segítségével bolygónk állapota és az épített környezet mellett szintén nyomon követhetők a természeti folyamatok, valamint a krízishelyzetek is. Olyan közszolgáltatások minőségének javítása tehát a cél, amelyek az állami intézmények eljárásait hatékonyabbá teszik.

A fejlesztés olyan új rendszert hoz létre, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy bizonyos adatkörök és alapinformációk térítésmentesen legyenek hozzáférhetőek nemcsak az állami szervezetek, hanem a lakosság, beruházók, kivitelezők vagy a tervezők számára is. A Földmegfigyelési Információs Rendszer adatbázisalapját képező űrtávérzékelési adatok a Sentinel-műholdak segítségével érkeznek.

Az Európai Űrügynökség által a Sentinel-műholdakról szolgáltatott nyers adatokból informatikai úton automatikusan olyan téradatokat állítanak elő, melyeket hatósági eljárásokban bizonyítási eszközként lehet felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy a rendszer és a kapott nyers adatok kapacitása minimális fejlesztéssel bővíthető azért, hogy más hatóságok is felhasználhassák azokat eljárásaikhoz. Az űrtávérzékelési adatok gyűjtése és feldolgozása állami feladat, ezért a törvényjavaslat az állami feladatok ellátásához szükséges eszközrendszert és intézményi kereteket is meghatározza.

A Copernicus-programnak olyan, a felhasználók sajátos igényeinek megfelelő, pontos és megbízható információkat kell nyújtania a környezetvédelem és a biztonság területén, ami támogatja különösen a belső piacra, a közlekedésre, a környezetvédelemre, az energetikára, a polgári védelemre és a polgári biztonságra, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre és a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó szakpolitikákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeken túlmenően a Földmegfigyelési Információs Rendszer alkalmas lesz erdőtűz, illetve árvízi elöntés észlelésére, továbbá növényzetanalízisre, felszínborítás és a földfelszín mozgásainak vizsgálatára is. A projekt képes lesz a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer támogatására, parlagfű-információs rendszer működtetésére, illetve a gazdáknak nagyon fontos területalapú támogatások ellenőrzésére. Az infrastruktúra létrehozása mellett a digitális gazdaságot is támogatja, ugyanis bővül vele az állami digitális szolgáltatások köre.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. december 2-án tartott ülésén megtárgyalta az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló T/17427. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 21 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Rozmaring Szövetkezet a hetvenes években több, korábban önállóan működő helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet, mgtsz összeolvadásából létrejött szövetkezet mai jogutódja. A törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a korábban összeolvasztott szövetkezetek 1996 végéig közigazgatási területenként újjáalakuljanak és földjeikkel együtt kiváljanak. Ebből és az így létrejött aránytalanságból alakult ki az a konfliktus, amely a mai napig megoldatlanná és befejezetlenné tette a kárpótlási ügyeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén érintett kárpótlásra jogosultak helyzetének jogi rendezése, tekintettel arra, hogy a Rozmaring Termelőszövetkezet esetében az országban egyedüliként itt nem került sor a földalapok megképzésére. A rendszerváltást követően a kárpótlási és részaránykiadási törvények rendelkezései szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös használatban álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből, helyrajzi szám szerint meghatározva, kimutatásokat, úgynevezett földalapokat kellett készíteni. Ezekben a földalapokban el kellett különíteni a részarány-földtulajdonosok tulajdonában lévő földet, a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljából meghatározott földalapot, a magyar állam tulajdonában lévő földeket és a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében árverés céljára meghatározott aranykorona-értékű földterületeket.

A földalap-kijelölésre vonatkozó törvény egy olyan előzetes lépés volt, amely a további folyamatok előfeltételét képezte. Így vált lehetővé, hogy különböző jogosultsági körökbe tartozó személyek számára a vonatkozó eljárásokkal a földek kiadhatók legyenek. Annak érdekében, hogy a földtulajdoni viszonyok véglegesen rendeződjenek, a törvény összekapcsolta a folyamatot a kárpótlási törvényben meghatározott föld felosztásával. Ennek megfelelően a szövetkezetek feladata volt kijelölni a részarány-tulajdonosok és az állam földje mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló földterületeket. Mint ahogy korábban is említettem, a Rozmaring Szövetkezet esetében az országban egyedüliként itt nem sikerült megképezni a földalapokat, ugyanis az arra vonatkozó döntéseket rendre megtámadták, és a bíróság minden esetben új eljárás lefolytatását rendelte el.

A törvényjavaslat új kompenzációs eljárást tartalmaz a sértettek helyzetének rendezésére. Az eljárás nem automatikusan, hanem kérelemre indul. Első körben ellenőrizni szükséges a kompenzációra való jogosultsági feltételeket, majd meg kell állapítani a kárpótlási jegyekben, illetve kárpótlási utalványban nevesített jogosultság aranykorona-értékét, és csak ezt követően kerülhet sor a tényleges kompenzációra. A kompenzációra jogosultak esetében a jogosultságok igazolását követően személyenként összesíteni szükséges az összes jogcímen fennálló és kárpótlási jegyben, illetve kárpótlási utalványban meghatározott, forintban kifejezett jogosultságot, majd meg kell határozni a kárpótlási összegnek megfelelő aranykorona-jogosultság mértékét. Az átváltás során a törvényjavaslat ezer forint értékű kárpótlási jegyet vagy utalványt egy aranykorona-értéknek feleltet meg. Ez a számítási metódus biztosítja a sértettek méltányos kompenzálását.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Törvényalkotási bizottság szerint támogatandó, ugyanis az 300 érintett solymári családon segít, hogy elégtételt kaphassanak a múltban elszenvedett sérelmeikért. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(19.40)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. december 2-án tartott ülésén megtárgyalta az agrárgazdaságok átadásáról szóló T/17428. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország és az egész Európai Unió számára fontossá vált a mezőgazdasági megújulás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése. Az elmúlt évek alatt a gazdálkodók gerincét adó középkorosztály javarészt kiöregedett, egyre kevesebb a fiatal gazdálkodó, akik átvehetnék a helyüket, ezért fontos az állami beavatkozás, mivel kizárólag folyamatos generációs megújulás mellett biztosítható az agrár- és élelmiszer-gazdaság működőképessége.

Tisztelt Képviselőtársaim! A generációs ügyek kezelése, az agrárnemzedék-váltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú.

(19.50)

Hazánk biztonságos élelmiszer-termelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe, ezért elengedhetetlen az agrárágazat generációs megújulásának segítése.

A generációváltás problémája nagyon összetett, mivel rengeteg tényező nehezíti a sikeres váltást. Gazdaságszerkezeti adatok alapján az egyéni gazdálkodók, valamint a gazdasági szervezetek irányítóinak korösszetétele kedvezőtlen, többségük az idős korosztályhoz tartozik. Az elmúlt évek tendenciája alapján az agráriumban dolgozók között mind a fiatalabb, mind pedig az idősebb korosztály számának csökkenése tapasztalható, de a statisztikai adatok alapján a fiatalok száma jóval erősebben csökkent. A számok tükrében tehát megállapíthatjuk, hogy az idősebb korosztály esetleges nagyobb létszámú visszavonulása esetén problémák jelentkezhetnek a kellő számú utánpótlás hiánya miatt. A mezőgazdaság jövője szempontjából tehát kiemelt jelentőséggel bír a nemzedékváltás, amely, ha nem megfelelően megy végbe, veszélyeztetheti a magyar agrárium jövőjét, ez pedig valós veszélyforrást jelent a gazdaságok és az élelmiszer-termelés folytonosságát, fennmaradását illetően.

A sikeres nemzedékváltás jelentős részben a gazdaságok minél hatékonyabb átadásán múlik. Az agrárium fiatal termelőinek mintegy 90 százaléka elsősorban működő gazdaságot vesz át. A hazai mezőgazdaság történelmi sajátosságainak eredményeként a rendszerváltáskor indult gazdaságok alapítóinak generációja nagyrészt most éri el azt az életkort, amikor természetes módon felmerül a gazdaság átadása a fiataloknak. Szerencsés esetben ez a családon belül történik meg. Sem a családon belüli, sem a családon kívüli nemzedékváltásnak ugyanakkor nincsenek meg a hazai bejáratott eljárásrendjei.

A gazdaságátadások jogi háttere korábban sokszor megnehezítette az átadást, és jelentős anyagi terhet rótt az átvevőkre. Ezért nagyon fontos, hogy a gazdaságok átadását olyan jogszabályi keretek határozzák meg, amelyek megkönnyítik ezt a folyamatot, és támogatják a résztvevőket. A törvényjavaslat kialakítása során a felmérések eredményei azt mutatták, hogy a gazdaság átadás-átvételénél a legnagyobb nehézséget az adminisztrációs feladatok jelentik. Ezért első lépésként a gazdálkodók életében történő gazdaságátadáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentését valósítja meg a tervezet.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat támogatandó, hiszen a generációs megújulás segítheti a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítani. Együttműködésre ösztönöz, erősíti a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű, hazai, jó minőségű, egészséges, természetes élelmiszerekkel történő ellátását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)