Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.13:44:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

230. ülésnap (2021.12.13.), 275. felszólalás
Felszólaló Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:41


Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. december 2-án tartott ülésén megtárgyalta az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló T/17427. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 21 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Rozmaring Szövetkezet a hetvenes években több, korábban önállóan működő helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet, mgtsz összeolvadásából létrejött szövetkezet mai jogutódja. A törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a korábban összeolvasztott szövetkezetek 1996 végéig közigazgatási területenként újjáalakuljanak és földjeikkel együtt kiváljanak. Ebből és az így létrejött aránytalanságból alakult ki az a konfliktus, amely a mai napig megoldatlanná és befejezetlenné tette a kárpótlási ügyeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén érintett kárpótlásra jogosultak helyzetének jogi rendezése, tekintettel arra, hogy a Rozmaring Termelőszövetkezet esetében az országban egyedüliként itt nem került sor a földalapok megképzésére. A rendszerváltást követően a kárpótlási és részaránykiadási törvények rendelkezései szerint a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös használatban álló, továbbá a bármilyen címen tulajdonába került földekből, helyrajzi szám szerint meghatározva, kimutatásokat, úgynevezett földalapokat kellett készíteni. Ezekben a földalapokban el kellett különíteni a részarány-földtulajdonosok tulajdonában lévő földet, a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földhöz juttatása céljából meghatározott földalapot, a magyar állam tulajdonában lévő földeket és a kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében árverés céljára meghatározott aranykorona-értékű földterületeket.

A földalap-kijelölésre vonatkozó törvény egy olyan előzetes lépés volt, amely a további folyamatok előfeltételét képezte. Így vált lehetővé, hogy különböző jogosultsági körökbe tartozó személyek számára a vonatkozó eljárásokkal a földek kiadhatók legyenek. Annak érdekében, hogy a földtulajdoni viszonyok véglegesen rendeződjenek, a törvény összekapcsolta a folyamatot a kárpótlási törvényben meghatározott föld felosztásával. Ennek megfelelően a szövetkezetek feladata volt kijelölni a részarány-tulajdonosok és az állam földje mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló földterületeket. Mint ahogy korábban is említettem, a Rozmaring Szövetkezet esetében az országban egyedüliként itt nem sikerült megképezni a földalapokat, ugyanis az arra vonatkozó döntéseket rendre megtámadták, és a bíróság minden esetben új eljárás lefolytatását rendelte el.

A törvényjavaslat új kompenzációs eljárást tartalmaz a sértettek helyzetének rendezésére. Az eljárás nem automatikusan, hanem kérelemre indul. Első körben ellenőrizni szükséges a kompenzációra való jogosultsági feltételeket, majd meg kell állapítani a kárpótlási jegyekben, illetve kárpótlási utalványban nevesített jogosultság aranykorona-értékét, és csak ezt követően kerülhet sor a tényleges kompenzációra. A kompenzációra jogosultak esetében a jogosultságok igazolását követően személyenként összesíteni szükséges az összes jogcímen fennálló és kárpótlási jegyben, illetve kárpótlási utalványban meghatározott, forintban kifejezett jogosultságot, majd meg kell határozni a kárpótlási összegnek megfelelő aranykorona-jogosultság mértékét. Az átváltás során a törvényjavaslat ezer forint értékű kárpótlási jegyet vagy utalványt egy aranykorona-értéknek feleltet meg. Ez a számítási metódus biztosítja a sértettek méltányos kompenzálását.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Törvényalkotási bizottság szerint támogatandó, ugyanis az 300 érintett solymári családon segít, hogy elégtételt kaphassanak a múltban elszenvedett sérelmeikért. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(19.40)




Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai