Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország gyors felzárkózása nemzeti érdek. Nemzeti érdek az, hogy egyre kisebb legyen lemaradásunk a fejlett európai országoktól, minden tekintetben közelítsünk ahhoz a színvonalhoz, amit az Európai Unió képvisel. Az előrehaladásunk ezen a téren gyors az eddigi években, sőt a visegrádi országokat figyelembe véve a leggyorsabb. Fontos azonban, hogy ezt az ütemet a következő években is tartani tudjuk.

A felzárkózás azt jelenti, hogy a magyar munkaerő egyre termelékenyebbé válik, az itt élők jövedelme emelkedik, életviszonyaik mindinkább megközelítik a legfejlettebb országokét, és mindennek hátterében persze az húzódik meg, hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége erőteljesen emelkedik, az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében gyorsan csökken a különbség az uniós és a hazai színvonal között.

A felzárkózás fontos eleme Magyarország további integrációja, csatlakozása az eurózónához. Ahogy a felzárkózás egésze, úgy az eurózóna-csatlakozás is nemzeti érdek. Ezért szükséges egy olyan törvény megalkotása, amely ezt az utat, annak különböző lépéseit, a főbb célokat és a menetrendet rögzíti.

A beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza az államháztartási hiány csökkentésének pályáját. E pálya fenntartása alapvető feltétele a felzárkózásnak, az euró tervezett bevezetésének. Egy ilyen törvény elfogadása a kormányzati ciklusoktól függetlenül jelzi az elkötelezettséget az egyensúly fenntartása mellett.

A törvény középtávra, három évre rögzíti az államháztartás három legfontosabb mutatóját, a hiányt és emellett a centralizációs és újraelosztási arányokat, valamint az államadósságot, annak GDP-hez mért szintjét. Előírja, hogy a készülő költségvetéseknek meg kell felelniük az e törvényben rögzített követelményeknek.

A törvény arra kötelezi a kormányt, hogy minden évben tájékoztassa az Országgyűlést a tervezés alapjául szolgáló középtávú makrogazdasági és államháztartási pályáról, arról, hogy ez miként illeszkedik a középtávú gazdasági programhoz, van-e lényegi eltérés, és intézkedik-e az eltérés megszüntetéséről.

Tisztelt Képviselők! A költségvetési pálya törvénybe foglalása nem magyar sajátosság, számos nemzetközi példa bizonyítja a törvénybe foglalt költségvetési szabályok hatásosságát. Az Európai Unióban Svédországban és Észtországban sikeresen működnek ilyen törvények. Az Egyesült Királyságban, Finnországban, Lettországban és Litvániában szintén működtetnek olyan fiskális szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az államháztartási folyamatok a középtávra kijelölt pályán maradjanak.

(12.00)

A magyar gazdaságpolitikának jelenleg megkerülhetetlen feladata az egyensúlyi pozíciók javítása. A kormánynak egyszerre kell biztosítania a gyors felzárkózás folyamatosságát és elérnie az államháztartás és a külső finanszírozás egyensúlyának javulását. E nehéz feladat teljesítésében már jelentős eredményeket sikerült elérni, hiszen 2003-tól a növekedés ismét fenntarthatóvá vált, újra a beruházás és az export lett a gazdaság húzóereje, a reálkeresetek alakulása összhangba került a termelékenységgel, hozzájárulva a versenyképesség javulásához. Ebben az időszakban a magyar bruttó nemzeti termék növekedése folyamatosan legalább 2 százalékponttal az Európai Unió átlaga felett alakult, sőt újabban, az utolsó időszakban már megközelítjük a 3 százalékpontos növekedési többletet is. Időközben az államháztartási deficit folyamatosan mérséklődött.

Tisztelt Országgyűlés! Olyan programot kell végrehajtanunk, ami a gyors növekedés mellett biztosítja egy egyensúly közeli állapot elérését. Ez a feltétele a felzárkózás folytatásának és egyben az eurózónába történő mielőbbi belépésnek is. Ezért érdekünk a magyar gazdasági stratégiát rögzítő dokumentum sarokköveinek széles körű elfogadtatása.

A törvényjavaslatban foglaltak nemcsak a kormány álláspontját tükrözik. Mind a társadalmi és gazdasági élet meghatározó képviselőinek, mind pedig a kutatóintézetek szakértői többségének körében általános az a vélekedés, a közös európai valuta hasznos Magyarország számára.

A kormány az előnyöket és a költségeket mérlegelve hozta meg döntését arról, hogy az euró bevezetésének feltételeit Magyarország 2008-ban teljesíti. Ez a legutóbb aktualizált konvergenciaprogramban is megvalósíthatónak ítélt célkitűzés. A Magyar Nemzeti Bank is hasonló véleményen van. Az MNB egy tanulmányban összegezte az euró bevezetésének előnyeit. E szerint az euró bevezetése elősegíti a makrogazdasági stabilitást valutaválság-elhárító, kockázatcsökkentő hatása révén. Olyan környezetet teremt, amely hozzájárul a gyorsabb gazdasági növekedéshez, enyhíti a fizetésimérleg-korlátot, ösztönzi az ország tőkeellátottságának javulását, a felzárkózáshoz szükséges tőkeigény kielégítését. Csökkennek a tranzakciós költségek, egyszerűbbé válnak a nyilvántartások. Mivel a kamatkockázati felárak eltűnnek, mérséklődnek a reálkamatok, olcsóbbá válik az állam finanszírozása is. Még hosszan lehetne sorolni az előnyöket, amelyek jelentkeznek a kereskedelemben, az árak kiegyenlítődésében, a folyamatok kiszámíthatóságában. Az euró bevezetéséből adódó előnyök jelentősen felülmúlják az esetlegesen felmerülő hátrányokat, többek között azt, hogy lemondunk az önálló monetáris politikáról.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az eurózónába való belépésünk szükségessége a parlamenti pártok körében is elfogadott. Az persze lényeges kérdés, hogyan lehet az egyensúly területén a valóban szigorú kritériumokat teljesíteni. Ezzel kapcsolatban nyilván a parlamenti pártok e vitában majd meg fognak nyilvánulni. Eddig is történt számottevő lépés, hiszen az államháztartási hiány 2002 óta jelentősen mérséklődött Magyarországon. Az kétségtelen, hogy az előrehaladás lassabb volt annál, mint amivel eredetileg számoltunk. Ez részben összefügg azzal, hogy ez a kormány úgy gondolta, a felzárkózásnak nemcsak a gazdaságra, hanem az életszínvonalra, a minimálbérekre, a közalkalmazotti bérek alakulására, a nyugdíjakra is ki kell terjednie, és az is fontos, hogy milyen gyorsan sikerül infrastrukturális téren közelítenünk az európai uniós átlaghoz.

Ennyi autópálya ilyen gyorsan Magyarországon még sohasem épült. Bár sokan kételkedtek abban, hogy megvalósítható az autópálya-építés ambiciózus programja, ma már látható, a kétkedők kishitűeknek bizonyultak. Az utakat részben már átadtuk, részben ebben az évben elkészülnek, amit megígértünk.

Tisztelt Képviselők! Továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy folytatódjon Magyarország gyors felzárkózása minden területen, hogy az ország állampolgárai mind nagyobb számban és mind több téren érzékeljék, 2004. május 1-je óta európai uniós állampolgárok. Közben dolgoznunk kell azon is, hogy tovább közeledjünk az eurózóna-csatlakozási feltételek teljesítéséhez, az államháztartás egyre inkább olyan helyzetbe kerüljön, hogy az ne veszélyeztesse az euró magyarországi bevezetését. Ez utóbbi érdekében már sokat tett a kormány száz lépés programjában, amely átfogó változásokat is előkészít. E program egymásra épülő lépései a fekete- és a szürkegazdaság fehérítését, a foglalkoztatás növelését, a járulékalap szélesítését szolgálják; azt, hogy a magyar gazdaság versenyképesebbé váljon, tovább növekedjen tőkevonzó képessége, új munkahelyek teremtődjenek nagy számban Magyarországon.

E program alapján határozott a parlament az ötéves adócsökkentésről, amely nem radikálisan, hanem kiegyensúlyozott módon könnyíti a vállalkozások terheit, csökkenti az állampolgárok adóját. Aki egyébként radikális adócsökkentésről beszél, az beszéljen radikális kiadáscsökkentésről is. Teszi a kormány a lépéseit úgy, hogy nem veszélyezteti a költségvetés helyzetét, sőt azáltal, hogy kiszámítható módon több évre előre hirdeti meg a lépéseket, biztosítja a gazdaság további gyors növekedésének feltételeit, jövedelemtermelő képességének erősítését. A száz lépés programját folytatva, annak nyomán átfogó szerkezeti változások is szükségessé válnak. Magyarországon utoljára több mint nyolc évvel ezelőtt történt ilyen lépés, amikor a korábbi szocialista-szabad demokrata koalíció előrevivő nyugdíjreformot hajtott végre.

Megkerülhetetlen az állam működésének és szerkezetének átfogó reformja. Egy ilyen reform az igazgatástól az egészségügyig terjed, és fő célja, hogy az állami, az államháztartási működés hatékonyabbá váljon Magyar-országon.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, amely Magyarország eurózóna-csatla-kozási pályáját vázolja fel, sokkal több, mint egy egyszerű jogszabály. Több, hiszen az ország alapvető stratégiai, hosszú távú érdekeit fogalmazza meg, kihatással van nemcsak a következő évekre, hanem a következő évtizedre, esetleg évtizedekre is. Vitája egyben lehetőséget biztosít, hogy a parlamenti pártok képviselői bizonyítsák felelősségérzetüket ebben a kérdésben. Bizonyítsák azt, hogy megfontoltan, felelősségteljesen gondolkodnak és foglalnak állást ebben a fontos ügyben. Amikor nemzeti ügyről van szó, akkor nem a pártszempontokat, nem a közelgő választási hangulatban megszületett ígéreteiket tartják szem előtt, hanem az ország érdekét, valamennyiünk jövőjét.

Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg, és fogadják el minél több igen szavazattal.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)