Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.17:50:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

284. ülésnap (2006.01.31.), 68. felszólalás
Felszólaló Dr. Baráth Etele (MSZP)
Beosztás az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 9:24


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a bizottságokban végzett munkát és a bizottságok által adott támogatást. Azt is érzékeltük, hogy az ellenzéki képviselők sokasága inkább tartózkodott, mint ellene szavazott, tehát úgy néz ki, hogy tényleg pozitív támogatást kaphattunk. Természetesen egy előterjesztőnek osztani kell a képviselők véleményét, ha aggályokat fogalmaznak meg, megvizsgálandó kérdéseket vetnek föl, kockázatokra figyelmeztetnek, és azt gondolom, hogy ez teljesen természetes. Mi magunk is ezt mindenféleképpen most a következő meg a részletes vita folyamán elemezni fogjuk, amik itt elhangzottak.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy inkább megnyugtató mondatokat szeretnék mondani, hiszen a fölvetett kérdések egy jó része jogos, de nem ezzel a törvénytervezettel kapcsolatos, illetve a már hatályos és meglévő törvények nagyon világos válaszokat adnak.

Kezdeném azzal, amit Ékes József képviselőtársam, mások és Lezsák Sándor, Horváth János úr is fölvetett; nevezetesen az, hogy hogyan is érvényesülhet egy környezetvédelmi szabályozás az engedélyezés folyamán. Nem változik. A hatástanulmányokat el kell végezni, a hatástanulmányhoz kell igazán idő, az tárja föl tulajdonképpen azokat a veszélyeket, kockázatokat, ami igazából véve egy ilyen beruházásnál fölmerül. Az, hogy az azt végzők, a tervezők közben egyeztetni tudnak a hatóságokkal, önmagában véve egy nagyon pozitív irány, rövidítheti az eljárásokat, és egy normális együttműködést tud kialakítani. Az ezt követő eljárás viszont jelentősen rövidülhet azáltal, hogy kijelölődnek azok a szervezetek, amelyek jobban értenek hozzá, tényleg felelősek érte. Azt hiszem, hogy itt semmilyen társadalmi, polgári érték nem csorbulhat, tehát ebben mindenképpen garanciát kell adni, és természetes az, hogy ez nem vonatkozik a többi eljárásra, ami ez alatt az értékrendszer alatt van.

Arra föl kell hívnom a figyelmet, ami szintén egy érdekes kérdés, a munkahelyteremtés kérdése és a vállalkozásoknak ebben az egész rendszerben történő elhelyezkedése. Azt mindenki tudja, ismeri, hogy egy ilyen nagy volumenű beruházás, ami ezer főnél többet foglalkoztat, 5 milliárd forint fölötti beruházás, hogy most ne is az uniós beruházásokat mondjam amelyeknek az értékhatárai sokszor jelentősen meghaladják ezt, 10-15-szöröse ennek... - természetesen készül, egy vállalkozás készít egy célokmányt, amelyben a saját maga megvalósíthatósági tanulmányát készíti el. Ez általában más irányú támogatásokat is jelent az állam részéről akár a munkahelyteremtés kapcsán, akár pedig a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból. Itt mindenkor nagyon mélyen megvizsgálódik az, hogy mennyi időre, milyen módon garantálja ennek a munkaerőlétszámnak a foglalkoztatását, és az is természetesen benne szerepel, hogy ez kizárólagosan rá vonatkozik vagy pedig a közvetlen szerződött, beszállítói körre is vonatkozik.

(11.50)

Ennek jogszabályban, rendeletekben megfogalmazott kerete van. Tehát azt hiszem, hogy ezeknek a figyelembevétele mindenféleképpen mindenki számára fontos lett, tehát ezeket az aggályokat végül is el lehet iktatni.

Nagyon lényeges az észrevétel, amit Herényi frakcióvezető úr vet fel. Közben én úgy hallgatván nagyjából követtem, amit mondott, de el fogom olvasni részleteiben is a képviselő úr által elmondottakat.

Van némi belső ellentmondás, mert az egyik oldalról ténylegesen arról van szó, hogy nagyon jó lenne, ha egyfokú volna egy eljárás: eldöntjük, mehet tovább minden. De pont a demokrácia törvényei nem teszik ezt lehetővé, és akkor valóban alkotmányossági kérdések felmerülhetnének. Ez valóban jó lenne, nem tudjuk megtenni. Tehát itt össze kellett hangolni azt, hogy egy eljárás gyorsuljon, de ugyanakkor ne csorbuljanak az érdekek. Megvizsgálásra került nagyon sok ilyen eljárási szabály, ami felmerült, és ezen okokból tulajdonképpen elvetettük.

Azt kell mondanom, hogy ez a bizonyos kettős mérce, ami viszont egy nagyon komoly felvetés, létezhet-e vagy nem létezhet. Az indítás első pillanatától kezdve létezik. Ha egyszer az Európai Unió megkülönbözteti a kohéziós alapokat, a kohéziós alapok beruházásainál a végső döntést ő maga magának a jogot is fenntartja, akkor ez egy más mérce, mint az összes többi alapból vagy magántőkéből máshol megvalósult beruházás, ahol mindezek a feltételek nincsenek. Ezek értékhatárokhoz vannak kötve.

Ez a kettős mérce megvan, de természetesen nem vonatkozik utána, nem hat vissza negatívan, sőt nagyon pozitívan hat vissza a vállalkozói érdekekre. Kérem szépen, Magyarország jövője szempontjából, és ki kell mondani ezeket a számokat, a kohéziós alap összességében, ha forintban leszámolom, több mint 2-2,5 ezer milliárd forint értékű fejlesztést valósít meg. E mögött mi húzódik meg? Vállalkozói érdekek. Ezt valakik megépítik, valakik üzemeltetik. Kikért szól az egész? Egyrészt azokért a vállalkozókért, akik megépítik, megvalósítják, ennek alapján saját szervezeteik fejlődnek, másrészt pedig azon polgárok számára, ahol szolgáltatunk, ahol jobb, tisztább környezet, jobb közlekedési lehetőség, jobb gazdasági lehetőség nyílik meg. Hát eleve szolgálja őket!

A bevezető expozéban elmondtam, hogy ezenkívül van egy közvetett, nagyon pozitív visszahatása: ha egy vállalkozó olyan szempontból vizsgálná ezt a törvényt, hogy ő maga hogyan tudja engedélyeztetni a saját épületét, mondjuk, egy adott településen - itt elhangzott egy negatív példa -, kérem szépen, arra teljesen világos jogszabályok vannak, azokat nem kívánjuk mi érinteni. De azáltal, hogy felgyorsul az eljárás, hogy új intézmények jönnek létre a nagyberuházások számára, az ő számára teljesen világosan nő a kapacitása azoknak a hatóságoknak, eljárási szervezeteknek, amelyek az ő engedélyezését végzik.

Tehát egyszer pozitívan hat vissza a vállalkozásra mint munkaadás, mint munkalehetőség, mint piac; kettő: minél hamarabb üzembe helyezhető, annál több és több hasznot hoz a társadalomnak; harmadsorban pedig az egész intézményrendszer működését jelentősen javítja. Azt gondolom, hogy ez a különválasztás speciel a bürokrácia letörésének is egyébként nagyon jó eszköze lehet.

Nagyon sok olyan kérdés hangzott el, az áfa, más kérdések, amelyek nem idetartozók. Az illeték idetartozó. Az illetékkel kapcsolatban világosan fogalmaz a törvényjavaslat. Ezek egyébként oly mértékben alacsonyak, és ezek a beruházások oly nagy érdekeket érintők, hogy az alacsony illetékek megemelése a duplájára, az semmi mást nem tesz, mint hogy csak valami közelítőleg is az eljárások fedezetét biztosítja. Ám ellenben mindenfajta más eljárási díjat, minden mást ágazati rendelkezések határozhatnak meg, azt ez nem érinti. Tehát ebből a szempontból semmilyen visszahatása nincsen.

Egy utolsó kérdésre szeretnék még válaszolni. Igen, elképzelhető - Eörsi képviselő úr is felvetette ezt -, hogy módosítani kell majd adott esetben ezt a jogszabályt. Nem nagyon ismerek olyan jogszabályt, amit az életben ne kellett volna módosítani; talán a tízparancsolat az egyetlen ilyen, amit mindenkinek be kell tartani, egyébiránt már mindenki módosította valamelyik törvényünket. De itt most arról van szó, hogy minél hamarabb létre kell hozni egy olyan intézményrendszert, a bíróságnál önálló kollégiumot kell tudni megalapítani, amit fel kell állítani, a szakképzést biztosítani kell, hogy mire igazán ezeknek a fejlesztéseknek, beruházásoknak a nagy volumene ránk szakad, addigra ezek álljanak és létezzenek, ki kell dolgozni azokat a rendeleteket, végrehajtási szabályozásokat, amelyek erre vonatkoznak, miközben az első pillanattól kezdve a már folyamatban lévő ügyek gyorsítására is alkalmazhatjuk.

Tudom, hogy itt elhangzott a 4-es metróval kapcsolatban is kérdés negatíve, pozitíve, hogy ez még nem jött létre, ki akadályozta, ki nem akadályozta. Túl van a nehezén, a 4-es metró is rendelkezik már azokkal a feltételekkel, amelyek alapján valóban megindulhat ősszel maga az alagútfúrás, hiszen tudjuk, hogy a felszíni rendezések, előkészületi munkák megtörténtek. De azért hadd mondjam, rendkívül fontos az, hogy például a metró építését, amelyik most már két ütem összevonásával történik - kimegy a Bosnyák térig, Zuglóig, nem volt kis küzdelem ezt elérni -, még ezekkel a jogszabályokkal úgy is tudjuk segíteni, hogy az arra vonatkozó eljárás felgyorsul, kettő: nem mindegy, hogy európai uniós forrást is tudunk ebben az estben bevonni, ami jelentősen csökkenti a metróépítés költségét, hiszen nem drága hitelekkel valósul meg, hanem akkor többségi finanszírozásban megvalósulhat európai uniós támogatásból is. Ezek a döntések elvileg megszülettek, előttünk van a végrehajtása, de azt hiszem, hogy Budapestnek és polgárainak vagy Zugló polgárainak elemi érdeke az, hogy ezek a döntési gyorsítások megszülessenek.

Köszönve a türelmet, befejezésül azt ígérem, hogy végigolvassuk, végigelemezzük azt, amit tisztelt képviselőtársaim az általános vitában felvetettek. Én szeretném összességében megköszönni az érdeklődést is, ennek volt tudható, hogy az ügy jelentőségéhez képest nagyon alapos és nagyon megfontolt hozzászólások következtek, és természetesen arra felhívni a figyelmet, hogy ez nem három hónapra, nem ennek a kormányzati ciklusnak a végéig szól, hanem ez most alapozza meg, ebben a kormányzati ciklusban a következő kormányzati ciklusokra vonatkozó kiterjesztését mindezeknek a lehetőségeknek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai