Felszólalás adatai

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Amíg nincs a nevem a táblán, addig kénytelen vagyok helyet foglalni, mert nem tudom, hogy ki az, aki szólásra következik, noha arról természetesen van tudomásom, hogy jelentkeztem, mert én magam nyomtam meg ezt a gombot.

Ha visszatekintünk Magyarország elmúlt 10-15 évére a nagyberuházások területén, azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy számos esetben fordult elő, hogy valamely rendkívül fontos, nagy volumenű, az ország fejlődése szempontjából lényeges beruházás vagy nem valósult meg, vagy csak a tervezettnél lényegesen később tudott elkezdődni. Ezek között a 4-es metrót már említettem, de hasonlóképpen a választókörzetemet is érinti az M0-s továbbépítése, amire ugyan hoztunk törvényt - a gyorsforgalmi úthálózatok építésének gyorsítására vonatkozó törvényt -, de ha az európai uniós alapokra, a strukturális és a kohéziós alapból történő finanszírozásra gondolunk, akkor, úgy gondolom, helyénvaló a kiterjesztés a kiemelt beruházások gyorsítására a jelen törvény-előterjesztés keretében.

A beruházások megvalósításának lassúsága, csúszása vagy elmaradása több okra is visszavezethető. Itt meg kell említeni a beruházáshoz fűződő beruházói érdek elmúlását. Sajnos, olyan hosszú lehet egy-egy engedélyezési folyamat, hogy a világban folyó verseny azt is eredményezheti, hogy elmúlik az a beruházói érdek.

Szükséges szólni a bonyolult engedélyezési szabályrendszerről is, amelyet itt a Magyar Országgyűlés alkotott meg, és a magyar közigazgatás hozott létre annak érdekében, hogy valamennyi beruházás megfeleljen a kor környezetvédelmi, pénzügyi, biztonsági, szakmai követelményeinek, nem utolsósorban az európai jogharmonizációval összhangban. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy vannak a világban olyan államok - és hozzá kell tenni, hogy ezek azért a versenyképességüket jelentősen javítják ezáltal -, ahol általában a beruházások engedélyezésére vonatkozó határidők a magyar szabályozásban rendelkezésre álló engedélyezési határidőknek a töredékei.

Én elfogadom azt, hogy ott még nem tartunk, hogy valamennyi esetben az engedélyezési határidőket csökkentsük, mivel ez valószínűleg a magyar közigazgatás által végzett munka minőségének a rovására menne vagy mehetne, azonban az egész ország szempontjából lényeges, kiemelt beruházások tekintetében mindenképpen szükséges és célszerű külön szabályozást megállapítani. Erre, mint említettem, az uniós alapokból finanszírozott beruházásokkal kapcsolatos magyar szabályozás szerinti engedélyezési eljárások esetén tapasztalt határidők is figyelmeztetnek; ha az engedélyek nem megfelelően kerülnek kiadásra, közvetlen kár érheti az országot, lemaradhatunk bizonyos uniós pályázatokról.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a meghatározott uniós forrásokból finanszírozott beruházások adott esetben a magyar közigazgatási engedélyezési szabályrendszer miatt nem tudnának megvalósulni. Nekünk jogalkotóknak itt, az ország Házában az a feladatunk, és ezen beruházások megvalósítását úgy tudjuk elősegíteni, hogy a megfelelő szabályrendszert megalkotjuk ezekre az esetekre is.

A törvényjavaslat szükségességének áttekintése után hadd térjek át közelebbről arra, hogy mit is tartalmaz az előttünk fekvő törvényjavaslat, különös tekintettel az előttem tett megjegyzésre, hogy ki mit mennyire olvasott. A törvényjavaslat egyrészt meghatározza, hogy milyen ügyek esetében kell alkalmazni a törvény szabályait, másfelől a hatósági engedélyezési eljárások felgyorsítása, a hatóság munkája hatékonyságának növelése érdekében számos kézzelfogható előírást tartalmaz; így különösen az ügyintézési határidők meghatározása, rövidítése, az eljáró hatóság definiálása, valamint a hatósági határozattal kapcsolatban jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályok.

A törvény hatálya alá csak a nemzetgazdaság szempontjából jelentősnek, kiemelkedőnek tekinthető beruházások tartoznak. Az adott ügy gyors és hatékony eldöntése ezekben az esetekben nemcsak az eljárást kezdeményező ügyfélnek fontos, hanem az érintettek számára is fontos társadalmi-gazdasági érdek. Az ilyen ügyek, vagyis a kiemelt jelentőségűnek minősülő beruházások körét a kormány rendeletben állapítja meg. A törvényjavaslat az ilyen kiemelt ügyeket két csoportra osztja célszerűen. Kiemelt minőségű ügynek tekinti egyrészt a részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó beruházások hatósági engedélyezési eljárásait. Másrészt az olyan, nemzetgazdaságilag jelentős beruházások is a kiemelt minőségű ügyek közé kerülhetnek, amelyek költségvetési támogatások felhasználásával részben vagy egészben valósulnak meg, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényűek, és legalább ezer új munkahely megteremtését biztosítják.

(11.00)

Itt gyakorlatilag a közérdek és a piaci érdek jelentőségének az összhangját teremti meg az előterjesztés.

A törvényjavaslat részletes eljárási szabályokat is megállapít ezekre az ügyekre. Így meghatározza az ügyben eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot, kiemelt jelentőségű ügyben meghatározza az ügyintézési átfutási időket és a soron kívüli eljárási rendet. Ugyancsak meghatározza a szakhatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidőket, továbbá az egyes eljárási cselekményekre a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben foglaltaknál egyszerűbb szabályokat állapít meg.

A törvényjavaslat ugyanakkor a hatósági határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelemre vonatkozó szabályokat is meghatározza. E rendelkezések is a gyorsabb, egyszerűbb szabályok szerint történő ügyintézés megvalósítását célozzák, nem kiküszöbölve a jogorvoslati lehetőségek korrekt lebonyolítását.

A törvényjavaslat természetesen tartalmazza azokat a szükséges törvénymódosításokat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén az egész a magyar jogrendszerbe szervesen illeszkedjen. Tartalmazza továbbá a kormány számára szükséges felhatalmazó rendelkezéseket a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű ügyek körének megállapítására, valamint az ilyen ügyben eljáró hatóság, szakhatóság megállapítására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Tóth Sándor képviselőtársam is elmondta, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja az előttünk álló, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló T/19084. számú törvényjavaslatot magas színvonalúnak és nagy jelentőségűnek tartja, amely alkalmas lehet arra, hogy az európai uniós tagságunkból eredő előnyöket minél jobban kihasználhassuk, és Magyarország versenyképessége ezáltal is növekedjen.

Azt hiszem, hogy minden országgyűlési képviselőnek mandátumának az első napjától a választás napjáig kötelessége érdemben foglalkozni az ország ügyeivel, és az, hogy ne csak a ma, hanem a holnap és az ország jövője iránt is érezzen felelősséget. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat előretekintő, az ország lehetőségeit hosszabb távon, a 2007-2013 közötti európai költségvetési időszakban mindenképpen meghatározza, és a lehetőségeinket javítja. Ezek figyelembevételével kérem valamennyi képviselőtársamat a törvényjavaslat támogatására.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)