Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.16:59:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

284. ülésnap (2006.01.31.), 32. felszólalás
Felszólaló Herényi Károly (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:44


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem, előrevetem, van néhány eljárásjogi kifogásom. Ez a törvény a parlament hátralévő három hetének meghatározásával ebben a formában fogadtatik el, hiszen ha valaki módosító javaslatot ad be hozzá, akkor legfeljebb az lesz a sorsa, hogy a kormánytöbbség ezt le fogja szavazni.

(10.30)

Tehát teljesen feleslegesen tárgyalunk róla, akár ebben a formában elfogadhatnánk. A szomorú az, hogy ha ebben a törvényben van egy helyesírási hiba, az is benne fog maradni, mert azt sem fogjuk tudni kijavítani, tehát álságos most ez a vita.

A másik problémám az, hogy a törvényen belül egy nagy ellentmondás található mindjárt a preambulum és az 1. § között. A preambulum nagyon helyesen arról beszél, hogy a törvényjavaslat bevezetése az Európai Unió forrásaiból történő beruházások esetében kíván gyorsítást elérni, hatékonyabb felhasználást, de az 1. § már nemcsak erről rendelkezik, hanem olyan költségvetési forrásokat felhasználó beruházásokról, amelyek egy része akár lehet európai uniós forrás, de lehet tisztán költségvetési, sőt lehet olyan, amiben megjelenik a privát szféra is a maga pénzével. Tehát a preambulumban meghatározott célok és aztán a törvény kibontása némi ellentmondást tartalmaz.

Kormánypárti képviselőtársaim azt vitatták, hogy a törvény céljával az ellenzéki képviselők nem értenek egyet. Nem erről van szó, a céllal mi is egyetértünk - a megvalósítás eszközeivel és formájával nem értünk egyet. Egyébként azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy ha van egy rendkívül nehézkes és hosszú hatósági engedélyeztetési eljárás, akkor érdemes-e ennek egy részét kiragadni, és azt mondjuk, hogy vannak kiemelt, nagy állami beruházások, aztán a többi maradjon úgy, ugyanolyan helyben járás, és ugyanolyan idő- és pénzpocsékoló technológiát vagy eljárásokat alkalmazzunk; vagy az egész rendszert tekintsük át, és döntsünk úgy, hogy minden eljárást ésszerű módon gyorsítsunk és tegyünk hatékonyabbá.

Miután túl sok értelme itt a részletes vitának nem lesz, hiszen nem tudom, hogy ad-e majd be valaki módosító javaslatot, én most keverem egy kicsit a két műfajt, és beszélek az általános és a részletes vita szabályai szerint is.

Alapvetően aggályos az, hogy a gyorsításra való hivatkozással a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a feltételek jobbak legyenek, azonban talán kétszeresen is nem szerencsés, hogy a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárások körét nem a jogszabály, hanem kormányrendelet határozza meg. Ugyanígy a kormányrendelet dönti el a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró szakhatóságot.

Ez azt jelenti, hogy a kiemelt jelentőségű beruházások eljárását ugyan törvény dönti el, azonban azok körének és egyes ebben eljáró hatóságoknak ennél alacsonyabb rendű jogforrás, a kormányhatározat lesz a meghatározója. Ezek felvetik annak a lehetőségét, hogy a kormány egyes ügyeknek preferenciát ad, és közvetlen kormányzati befolyásolás lehetőségét teremti meg, ez azonban az alkotmányos esélyegyenlőség szabályait is sértheti. Megfontolandó lenne az ügyek csoportját törvényben vagy annak mellékletében meghatározni.

A törvény nem nevezi meg aggálytalanul a jogalanyokat, így például a hatósági határozat bírósági felülvizsgálata körében nem jelöli meg azoknak a körét, akik ennek igénybevételére jogosultak. Egyébként is a felülvizsgálati eljárásnak a lépcsőit csökkenteni lehetne, így például egyes dolgok kihagyásával egyeztetés útján az elsőfokú eljárás ellen már csak a bírói út lenne indokolt a gyorsítás érdekében. Mellőzhető lenne a végrehajtás felfüggesztése is, bár ez adott esetben szintén alkotmányos aggályokat vethet fel.

A gyorsítás és az egyszerűsítés önmagában azt a veszélyt is hordozza, hogy egyes kérdésekre, amelyek döntőek lennének, rövid kötelező határidők vannak, amely magában hordozza a döntés megalapozatlanságát, megkérdőjelezhetőségét.

Összességében az alapvetően helyes dolgoknak ez a törvényjavaslat kapkodva ad teret, és egyrészt a kormány diszkrecionális jogkörébe adja az ezen beruházások kiemelt lehetőségét, amely esélyegyenlőségi alapelvet sért. Ugyanakkor az eljárás néha erőltetett rövidítésével a döntések az idő szorításában lényegesen nagyobb hibalehetőséget teremtenek. Ennek felülvizsgálatára rendkívüli jogorvoslati rendelkezést nem tartalmaz az előterjesztés, akárcsak a felek meghatározására nem ad pontos meghatározást.

A mi javaslatunk az, hogy jó lenne, ha ezt a törvényjavaslatot - hiszen ahogy az előbb mondtam, a céllal egyetértünk - visszavonná az előterjesztő, átdolgozná, és alaposabb, jobban kiérlelt megoldási javaslatokkal örvendeztetné meg majd a következő parlamentet, mert akkor nyilván ebben az ülésszakban, illetve ebben a ciklusban ezt már nem lesz idő eldönteni. Sajnos ebben a formában - és a hivatkozottak csak egy részét jelentették a problémáknak, az általunk fellelt problémáknak - a Magyar Demokrata Fórum nem fogja támogatni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai