Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.10:12:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

284. ülésnap (2006.01.31.), 278. felszólalás
Felszólaló Dr. Csepeli György
Beosztás informatikai és hírközlési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is mélységes fájdalmamat kell kifejeznem, hogy ilyen szűk körben beszélünk nem első esetben olyan kérdésekről, amelyek valóban több évtizedre meghatározhatják ennek az országnak a haladását vagy a visszafelé haladását. De ha leküzdöm ezt a fájdalmamat, és megpróbálok a konkrét törvényjavaslatra koncentrálni, akkor el kell ismernem azt, hogy a jelen lévő képviselők körében érzek egyfajta konszenzust, hogy ne mondjam, harmóniát. Nyilvánvalóan van egy véletlen egybeesés, amit esetleg félre lehet interpretálni, hogy éppen kampányidőszak van, és most tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, de ha belegondolunk ebbe a törvényjavaslatba, és meghallgatjuk a képviselőknek a törvényjavaslat szakmai részére koncentráló elemét, akkor azt látom, hogy azért mindenkiben él a vágy, hogy valamilyen módon egyezzünk meg, mert a törvényjavaslatnak van egy konkrét pragmatikus célja, nevezetesen az, hogy 2012-re az országot olyan helyzetbe kell hozni, hogy a szentendrei múzeumot, skanzent úgy tarthassuk, ahogy van, mert másképp nyugodtan bezárhatjuk, az egész ország skanzen lesz. Tehát a 2012 egy nagyon fontos időpont.

A másik, hogy Genfben - ha akarjuk, ha nem, függetlenül attól, hogy ez a parlament mit csinál - a frekvenciákat ki fogják osztani. Ha nem akarunk egy digitális Trianont, tehát nem akarjuk azt, hogy szomszéd országok behasítsák a mi területünket digitális frekvenciákkal, és nekünk végül a Margitsziget maradjon meg saját digitális műsorszórási tartományunkként, akkor lépnünk kell. Ilyen értelemben véve ennek a törvényjavaslatnak ilyen egészen egyszerű célja van, hogy jobbak lesznek a tárgyalási pozícióink Genfben, ha fel tudjuk mutatni ezt a törvényt, hogy kérem, mi készen állunk a digitális átállásra. Nyolc multiplex a tét. Nem mindegy, hogy egy multiplex, két multiplex, három lesz vagy pedig nyolc darab lesz.

Ami a többit illeti, azt kell mondjam, hogy nagyon megfontolandóak a javaslatok, és nagyon érthetőek az aggodalmak. Amiket a Fidesz oldaláról hallottunk - érzé-sem szerint mi nyitottak vagyunk olyan típusú módosító indítványok befogadására és megtárgyalására, amelyek valóban a nézők érdekeit nem hagyják figyelmen kívül. Nyilvánvalóan mi sem arra gondoltunk, hogy szabadjára engedjük a gyeplőt, és minden néző nyolcvan csatornán keresztül az állatpornótól kezdve a lóversenytippekig fog műsorokat fogni, hanem nekünk is az a célunk, ahogy Pettkó András mondta, hogy értékvezérelt, a demokratikus politikai kultúrát és az európai és a magyar nemzeti kultúrát szolgáló műsorokat nagyobb számban, jobb minőségben, több emberhez juttassunk el. Épeszű ember más célban nem gondolkodhat, és látnivaló, hogy ez a technológia minden korábbi technológiához képest sokkal inkább alkalmas ennek a célnak az elérésére, mint a jelenlegi analóg műsorszórás. Félti Pettkó képviselő úr azokat, akikre ráeresztjük a globalizáció szörnyetegeit, akik jelenleg mindössze három csatornát tudnak nézni, és pontosan azokon a területeken, amely területeket az ellenzék olyan féltő gonddal óv, és nekünk is olyan nagyon fontos, hogy ne úgy éljenek szerencsétlenek, mintha a XIX. század elején élnének, hanem ténylegesen ezzel a technológiával próbáljanak belépni abba a világba, amely új világ, amely digitális világ, amely lehetővé teszi azt, hogy a belső erőiket felszabadítsák, és ha ők nem is, de legalább a következő nemzedékek boldogabbak és szerencsésebbek legyenek, mint a szüleik. Ez egy olyan módszer, olyan technológia, amely hozzásegítheti őket ehhez.

El tudom képzelni azt, hogy olyan konszenzus alakul ki a négy párt vagy három párt között, amely figyelembe veszi a kétharmados igényeket, és figyelembe veszi mindazon tartalomszabályozási aggályokat, amelyek itt megfogalmazódtak. Mert végül is azt kell mondjam, és azt hiszem, hogy ebben konszenzus van ebben a parlamentben, és ami nagyon fontos: konszenzus van a társadalomban, hogy az 1996-os médiatörvény egyszerűen nem működik. Nemcsak azért nem működik, mert nagyon sok kompromisszum tette eleve lehetetlenné a működését, azért nem működik, mert az a technológiai alap, amelyre épült, egyszerűen megszűnik. Olyan, mintha a lóverseny-szabályozásról beszélgetnénk, miközben már rég vasút van meg légi közlekedés. Tehát, ha tetszik, ha nem, a '96-os médiatörvényt el fogja fújni a történelem szele vagy vihara, és ha nem hozzuk meg ezt a digitális átállásra vonatkozó törvényjavaslatot, nem keressük a konszenzust, akkor az fog bekövetkezni, hogy lemaradunk a frekvenciák kiosztásából, tehát a kár egészen bizonyos lesz. Azok, akik eddig nem jutottak hozzá a digitális tartalmakhoz, továbbra sem fognak hozzájutni; illetve mint arra Pettkó képviselő úr nagyon éleselméjűen utalt, az egyéb technológiák tekintetében azok, akik szélessávú ADSL és egyéb hozzáféréssel rendelkeznek, hozzá fognak jutni a digitális tartalmaikhoz. Tehát éppen az az alapvető cél nem fog teljesülni, amely ellenzéket és kormánypártot egyesít, bármi is legyen az adott helyzet, hogy ne nőjön a digitális szakadék az ország két fele között, hanem csökkenjen, akkor nőni fog, mert nyilvánvalóan azok, akiknek van, még több lesz, és akiknek kevesebb van, még kevesebb lesz.

Ezért nagyon kérem az itt nem lévő képviselőket, hogy gondolják át alaposan ennek a törvénynek a sorsát, gondoljanak bele a nyári genfi értekezletbe, és keressék az egyetértést, keressék a harmóniát, mert elsődlegesen a magyar társadalom és a digitális szakadék másik oldalán állók érdekeit kell hogy szolgálják, azért lettünk megválasztva, és azért is leszünk megválasztva.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai