Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az elmúlt év decemberében adott hírt a sajtó egy próbaperről. A per egy kerekes széken közlekedő mozgássérült és egy bank között folyt. A mozgássérült nem tudta felvenni a számlájára érkező ellátmányokat a bank hozzá közeli automatájából, mert lépcsők miatt nem tudta azt megközelíteni. A bank jogi képviselője azzal érvelt, hogy csak a közintézmények számára ír elő a törvény akadálymentesítést, azt is egy évtizedig tartó program keretében, így számukra nincs ilyen előírt kötelezettség.

Sajnos, ez a törvénytervezet sem segít ezen a problémán. Továbbra is megoldatlan marad az a gond, hogy bankokba, élelmiszer-áruházakba, érdek-képviseleti intézményekbe nem tudnak bejutni a mozgássérültek a sok lépcső, a kerekes széket szállító liftek hiánya, a szűk ajtók vagy éppen a forgóajtók miatt. Semmiképpen nem elegendő az, hogy a program csak az állami és önkormányzati épületek kerekesszékesei számára történő akadálymentessé tételét tartalmazza. Belátható időn belül valamennyi nagyobb áruháznak, pénzintézetnek vagy más fontosabb közhasznú építménynek alkalmasnak kell lennie mozgássérült ügyfelek fogadására.

(17.10)

A programnak tartalmaznia kellene azokat a határidőket is, ameddig ezeket az akadálymentesítő munkálatokat a szóban forgó közhasznú intézményeknek el kellene végezniük, máskülönben mulasztásuk szankciója fennmaradási engedélyük bevonása lehetne.

Előrelépésnek tekintem a javaslat elfogadása esetén, hogy változnának a műemlék, illetve műemlék jellegű épületekben a belső felvonók létesítését eddig kategorikusan tiltó szabályok. Nagyon sok példa felhozható arra, hogy világszerte híres műemlékeket tudnak látogatni mozgássérültek, csak ehhez akarat, jóindulat és nyilván költségvetés is szükséges, és ennek a szándéknak a törvénytervezetben lévő leírása pozitív változás.

Salamon László képviselőtársam gondolataival és indulatával is egyetértek, ugyanis megoldatlan a szankciók kérdése. Nagyon részletes akadálymentesítési ütemtervet tartalmaz ez a törvénytervezet, de mi lesz akkor, ha ez a szándék nem tükröződik majd az állami költségvetésben? Például azt mondja a pénzügyminiszter, hogy a költségeket gazdálkodják ki az érdekelt tárcák, azok meg széttárják a kezüket, és azt mondják a zárszámadás közeledtével, hogy erre a célra nem tudnak pénzt előteremteni.

Nem kitaláció egy ilyen várható eseményláncolat, hiszen ennek voltunk tanúi az elmúlt években is. Mivel nem lehet eleve érvénytelennek tekinteni egy olyan költségvetési előterjesztést a jövőben, amelyik nem tartalmazza az akadálymentesítés következő évben várható költségeinek fedezetét, ebben a formában ez a törvény-előterjesztés csak kívánságok és jóakaratok gyűjteményének tekinthető.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)