Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.01:18:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

284. ülésnap (2006.01.31.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Kóka János
Beosztás gazdasági és közlekedési miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:17


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Évtizedek óta tudjuk, hogy Magyarország energiafüggősége egyoldalú, kiszolgáltatottak vagyunk egy olyan technológiának, amely jelentős kockázatokat rejt. Ezek a kockázatok nem elsősorban vagy nem pusztán politikai, de legalább ennyire kereskedelmi vagy technológiai természetűek; a földgázvezeték grúziai fizikai megszakadása megmutatta, hogy mit okozhat egy ország ellátása tekintetében egy teljes földgázellátás-kimaradás.

Az a politika, amit Magyarország az elmúlt 15 évben ezzel kapcsolatban vitt, amely egyébként aktivitásában, az energiafüggőség oldására való törekvésében nem nagyon különbözik az Európai Unió elmaradt döntéseivel jellemezhető politikájától, fenntarthatatlan, mert finanszírozhatatlan, mert nem ösztönöz energiatakarékosságára, és mert összességében nem koncentrál valamennyi felelősségünkre, kizárólag az árbiztonsággal kapcsolatosakra. Úgy látszik, hogy egy sokkra volt szükség ahhoz, hogy cselekvést váltson ki a nemzetközi politikából.

Noha 2005-ben a kormány már lépéseket tett annak érdekében, hogy épüljenek Magyarországon stratégiai gáztárolók, az látszik, hogy ha nem nemzetközi keretben próbáljuk meg menedzselni ezt a folyamatot, akkor igazi sikerekre nem számíthatunk. Magyarországon amellett, hogy ilyen események bekövetkeztekor óránkénti, napi rendszerességgel kell megtenni minden olyan lépést, amely biztosítja a háztartások teljes körű és lehetőleg az ipari fogyasztók szintén teljes körű energiaellátását, földgázellátását, ezen kívül közép- és hosszú távú intézkedési felelősségeink is vannak.

(9.30)

Ezt három körbe csoportosítanám. Az első - amiről képviselő úr is beszélt - az energiahatékonyság növelése. Ez Kelet-Közép-Európában az elmúlt tizenöt évben messze nem kapott olyan figyelmet, mint amennyire indokolt lett volna. Ezért alakult ki az a körülmény, hogy Kelet-Közép-Európa, de különösen Kelet-Európa egyes országai, így például Ukrajna, a legkevésbé energia-hatékony országnak számítanak ma a világon. Ez azért van, mert nagyon sokáig hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy szinte korlátlan mennyiségben, rendkívül olcsón érkezett Oroszországból a földgáz. Az energiahatékonyság növelése körében az energiatakarékosság, a korszerűsítések, a megújuló energiák fokozottabb igénybevétele és kutatási-fejlesztési feladatok vannak. Itt elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy minél inkább le tudjunk válni a gázszükségletekről. Nyilvánvalóan az a legjobb energiapolitika, ha kevesebb hagyományos fosszilis energiahordozóból származó energiát fogyasztunk.

A másik nagy cselekvési tér az infrastrukturális fejlesztések tere. Ide sorolom a stratégiai gáztároló építését. Bízom az Országgyűlés bölcsességében, hogy ebben az ülésszakban el fogja fogadni a stratégiai gáztárolókról szóló törvényt. És ide sorolnám alternatív betáplálási útvonalak kiépítését is; a Nabucco-vezetékre, illetve az adriai cseppfolyós gáz továbbítására alkalmas vezetékre gondolok elsősorban.

A harmadik nagy kör, amit nekünk nagyon tudatosan, nagyon aktívan használnunk kell, a diplomáciai, szabályozási, politikai lobbifunkcióink, törekvéseink összessége. Arról van szó, hogy fektessük le azokat a játékszabályokat nemzeti és európai uniós szinten, de ugyanúgy a WTO-ban is, ami kiszámítható, hosszú távú energiabiztonságot jelent Kelet-Közép-Európa számára. Annak érdekében, hogy valamennyi olyan diplomáciai, politikai mozgásteret kihasználjunk, amely rendelkezésünkre áll, az utóbbi időben nagyon aktív diplomáciai tevékenységbe fogtunk. Ezek között szeretném említeni, hogy összehívtam Budapestre a V4-ek energiaügyi minisztereit, kibővítve Horvátország, Szlovénia, Románia és Ausztria energiapolitikáért felelős vezetőivel, hogy közös regionális javaslatot tehessünk az Európai Uniónak a hosszú távú megoldásokra, ahol nemcsak politikai, de költségvetési segítséget is kérünk az Uniótól ezekre a fejlesztésekre. Ezenkívül a WTO-val is tárgyaltam, az Amerikai Egyesült Államok energiaügyi miniszterével, a G8-akhoz készülök levelet írni, hogy minden nemzetközi fórumon hívjuk fel a figyelmet Kelet-Közép-Európa ellátásának a biztonságára. Az Andris Piebalgsszal, az Európai Unió energiaügyi biztosával folytatott tárgyalásokon szintén ezeket a pontokat vetettem fel. Február 8-án Moszkvába látogatok annak érdekében, hogy az orosz partnerrel is tárgyalásokat folytassak a hosszú távú energiabiztonság kérdéseiről.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai