Felszólalás adatai

GAZDAG JÁNOS, a költségvetés és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kormány-előterjesztés bizottsági vitája után, ha kormánypárti képviselő mondja a kisebbségi véleményt, akkor ott valami történt. Igaz, történt is, és mielőtt még bárki másra gondolna, sürgősen elmondom, nem arról volt szó, hogy a kormánypárti képviselők nem értettek volna egyet az előterjesztéssel. Jelesül most az volt az oka, hogy valószínűleg nem tudunk jól számolni, tehát nem voltak a kormányoldalról elegendően jelen ezen a bizottsági ülésen.

Egy másik érdekessége ennek az ülésnek, hogy úgy került általános vitára el nem fogadásra a törvényjavaslat, hogy senki sem szavazott ellene. Ez is egy élethelyzet, úgy látszik, ezt most már meg kell szoknunk.

A törvényjavaslat szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza, ahogyan itt már sokat hallottuk. A jogszerűen Magyarországon munkát vállaló, vele együtt utazó felmenő rokonok és 21 évet be nem töltött gyermekeknek kötelesek vagyunk a nálunk alkalmazott szociális ellátást maradéktalanul biztosítani. Próbáltam szó szerint elmondani a dolgot, hiszen arról van szó, hogy nem az, aki Magyarországon letelepedik, nem az, aki más egyéb módon Magyarországon tartózkodik, hanem arról van szó, aki jogszerűen munkát vállal Magyarországon. Erre két közösségi rendelet kötelez bennünket, mégpedig az 1708/71. EGK és az 1612/68. EGK számú rendelet.

Szeretném megerősíteni, hogy az Unió jogfejlődése rendkívüli mértékű a betegek mobilitásával kapcsolatosan. Az Európai Bíróság döntéseiben egyre inkább érvényesíteni kívánja, hogy a betegek, illetőleg a biztosítottak jogait minél szélesebb körben érvényesíthessék a szabad mozgás jogával élés során. Ezen túlmenően természetesen van még más egyéb módosítás is: módosításra kerül a kémiai törvény és az egészségügyi és szociális ágazat szakképzett dolgozóinak mozgását elősegítő szabályozások is megfogalmazásra kerültek.

Élénk vita ugyan nem alakult ki a témakörben, az előbbi véleménnyel ellentétben ezt kell mondanom, hiszen csak hárman mondtak véleményt erről a témáról. Az ellenzék részéről, amint hallottuk, salátatörvény; a jelenlegi tagállamok akadályozni kívánják a szabad mozgást, mi miért adunk teret ennek; miért kaphatnak jogot szociális intézmények fenntartására Magyarországon be nem jegyzett szervezetek, illetve nincs hatástanulmány.

A hatástanulmánnyal kapcsolatban megkaptuk azt a választ, amely az előterjesztésben már itt is elhangzott. Lehetséges módon az indokolás tartalmazza azokat az okokat, amelyek alapján a törvény előterjesztésre került, és ez az indokolás elég széles ahhoz, hogy ebből láthassuk azokat a szükségességeket, amelyek megtörténtek.

Az azonos okból történő módosítások jó, ha egyben vannak, éppen ezért a kormányoldal egyetért azzal, ha ezek akármennyire is több törvényt érintenek, egy helyen vannak. Lehet, hogy ennek az alkalmazása nehéz, de amikor arról beszélünk, hogy egy azonos okból történt azok módosítása, akkor nagyon jó, hogy együtt látjuk őket, és nem külön-külön foglalkozunk velük.

Mint ahogyan az előbb már említettem, a szabad mozgást az uniós rendeletek garantálják, amelyek minden tagállamra kötelezőek. Tehát a tagállamok csak abban az esetben korlátozhatják a szabad mozgással járó ellátási kötelezettséget, ha arra megfelelő felhatalmazást kapnak. Így tehát nálunk sem az a kérdés, hogy szeretjük vagy nem szeretjük, hanem arról van szó, hogy amennyiben tagok akarunk lenni, akkor ezt nekünk meg kell tennünk.

Ugyanígy választ adott az előterjesztő a külföldi szervezetek intézményfenntartói jogosultságával kapcsolatosan is, hiszen ahhoz az élethelyzethez, ami itt előadásra került, hozzá kell még azt is tenni, hogy ugyanúgy, mint egy Magyarországon élő bejegyzett szervezet, csak a jogszabályok betartásával működtethet intézményt, és amikor ezt az intézményi fenntartói jogosultságot kiadjuk, akkor kell vizsgálni, alkalmas-e, és milyen alapon akar fenntartani intézményt.

(14.30)

Összességében tehát az említett jogszabályok módosítása elengedhetetlen, uniós tagságból adódó kötelezettségünk. A változások azonban csak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, életszerűen Magyarországon élő munkavállalókra vonatkoznak. A munkavállaláshoz továbbra is engedély szükséges, tehát az engedélyek kiadásakor kell kiszűrni mindazon személyeket és vállalkozásokat, akik kijátszani szeretnék a magyar jogszabályokat. Éppen ezért a bizottság kormányzati oldalon lévő képviselői nevében javaslom a törvénytervezet elfogadását.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)