Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! A KDNP-frakció nevében szólnék hozzá a mai költségvetés általános vitájához. Hallgatva az előttem szólókat persze sok mindent lehetne kommentálni, de nem ez a célja a mai felszólalásomnak. Az elején hadd jegyezzek meg annyit  bár sajnos már nincs itt , hogy Varga-Damm Andrea pont Banai államtitkár urat illette olyan kijelentéssel, amely teljesen méltatlan a képviselő asszony részéről, mert ha valaki szerényen és kellő alázattal tud a költségvetésről beszélni, az pont a Pénzügyminisztérium államtitkára, bár nyilván valamennyi államtitkár társunk tudja a kötelességét és a feladatát. Nem hiszem, hogy itt bárki nagy hangon és nagyképűen tett volna bármilyen kijelentést. Kellő alázattal, kellő szerénységgel végzi az államtitkári gárda és a miniszteri gárda is a munkáját.

Miért mondom ezt? Általánosságban hadd mondjam el azt, hogy ha egy, a két világháború közötti politikust idézek  tudom, hogy ez egy nehéz korszak, de mégis hadd idézzek egy egykori közoktatásügyi, vallásügyi minisztert , Klebelsberg Kunót, aki azt vallotta, hogy nehéz időszakban is háromféle hazafiság létezik, tehát háromféle módon tudunk tenni a hazánkért, a nemzetünkért, a jövőnkért, a gyermekeinkért. Ő azt mondta röviden, három szóban összefoglalva: a szónokló, a kesergő és az alkotó. Szerintem fontos az, hogy az alkotóképességet vegyük át Klebelsberg Kunótól, legalábbis az ő gondolatai szerint járjunk el, különösen egy válsághelyzet időszakában, különösen egy világjárvány közepette.

Tavaly is, amikor fölszólaltam  nekem már az a megtiszteltetés megadatott, Arató Gergely arról beszélt, hogy most már a tizenkettedik költségvetéshez szólhat hozzá, én már a huszonharmadikhoz, tehát egypár évet, hál’ istennek, el tudtam tölteni itt a falak között, és sok értelmes és persze értelmetlen vitában is részt tudtunk venni, és sok-sok hozzászólást hallottunk már , mindig nagy kihívás egy költségvetés összeállítása, különösen ha egy világjárvány csap le, amely váratlanul érte a világ valamennyi országát, és már tavaly is említettem, hogy ilyenkor tervezni egy ország költségvetését különösen nagy felelősség, és különösen nagy tudás, szakmai felkészültség kell hozzá.

Én azt látom, hogy már a tavalyi és a tavalyelőtti tervezés időszakában is kellő rugalmasság adatott arra az állami költségvetésben, hogy valamennyi ágazat, valamennyi szektor igényeire, még ha egy ilyen váratlan világjárvány is üt be, akkor is képesek voltunk, képes volt a kormány és az állami szervek reagálni, ráadásul nem is akárhogyan, hanem gyorsan, kiemelkedően reagálni, az emberek védelmét ellátva a kihívásokra. Én ezt a felelős, alkotó gondolkodást látom a jövő évi tervezésben is. Ezért szerintem köszönet illeti a Pénzügyminisztérium munkatársait, Varga Mihály miniszter urat és Banai államtitkár urat is, hiszen ők valóban komoly munkát végeztek. De valamennyi ágazat hozzátette a tervezési időszakban a saját célkitűzéseit, programjait. Mivel korábban voltam miniszter, pontosan tudom, hogy ez mit jelent, milyen kihívás egy tárca részére megfogalmazni a célokat, hozzárendelni a pénzügyi forrásokat, azt a kormányzaton belül a Pénzügyminisztérium szakmai szervezetével letárgyalni, elérni ennek a fedezetét. Ez nem kis kihívás, sok-sok munkaóra, sok-sok egyeztetés van ebben.

Persze mindenkinek nem lehet megfelelni, de a világjárvány közepette mégiscsak az a legfontosabb, hogy a védekezés hatékony legyen. Az átoltottság szépen halad, közel járunk az 5 millió beoltotthoz, Magyarország a világelsők között van ebben a vonatkozásban is. S közben én azt láttam, hogy miközben elkezdtük a jövő évi költségvetés tervezését, a kormány már akkor olyan gazdasági programokat indított el, olyan versenyképesség-növelő támogatások lehetőségét adta meg hazai és külföldi vállalatoknak, amelyek magyar embereket, magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, amivel a versenyképességüket próbáltuk növelni, s folyamatosan olyan döntések születtek a kormányzat részéről, amelyek a magyar foglalkoztatottsági rátát növelték, és valóban az emberekről való gondoskodásra fókuszáltak. És nem csak szociális szempontból, hiszen ahogy államtitkár úr mondta, a gazdasági növekedés adja meg a lehetőségét annak, hogy valamennyi ágazat növekedjen, és az egyes országok gazdasága húzhatja ki valamennyi országot a különböző válságokból.

Én tehát azt látom, hogy egy felelősen megtervezett költségvetésről van szó. S valóban, egy gazdasági központú megközelítés is szerepel a jövő évi költségvetési számokban, hiszen egy soha nem látott történelmi cselekedetre készül a kormány, készülünk mindannyian, hogy a gazdaságot újraindítsuk. A ’22-es költségvetés a gazdaság újraindításáról szól, ami kulcsfontosságú azért, hogy valamennyi szektor, valamennyi ágazat tudjon működni, és a célokat, a terveket meg tudja valósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tenném mindehhez hozzá, hogy egy költségvetés nyilván pénzügyi kereteket ad a célok megvalósítására, tervezhető módon. Egy jól működő államban erre különösen oda kell figyelni. De egyben hitvallás is, értékrendet, értékorientáltságot is kifejez. Beszéltem a gazdaság fontosságáról, a gazdaság-újraindítási akciótervről, amire 7308 milliárd forintot tervez a kormányzat, ha jól olvastam az anyagban. Ez egy komoly összeg. Bízom benne, hogy ez kellő lehetőséget és olyan indítómotort tartalmaz, amellyel a magyar gazdaság valóban Európa legjobb gazdaságai közé tud ismét visszaemelkedni. Ez is egy nagy cél, és ez is az alkotást, a tenni akarást jelenti.

Csak utalnék arra, hogy ha már hitvallás és ha már a gazdaság újraindítása, akkor ebben a környezetben érdemes megemlíteni azt, hogy az elmúlt időszakban, a rendszerváltás óta többféle kormány volt helyzetben és kapott lehetőséget a választópolgároktól. Most nem akarnék itt teljes mértékben visszatekinteni, de egy mondat erejéig mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a baloldali válságkezelések hogyan, miként zajlottak. Ők alapvetően mindig egy olyan megközelítést alkalmaztak, amely az emberekre hárította a terheket, volt adóemelés, voltak megszorítások, de nem akarom végigsorolni. S ahogy Banai államtitkár úr fogalmazott, az önkormányzatok eladósodása is jellemző volt, és ez a kormány tette őket rendbe gazdaságilag és pénzügyileg. Tehát amikor a sarcolásról beszélnek, akkor a felelős gazdálkodásra is felhívnám a figyelmet, valamint a kormány segítő kezére is.

(17.10)

Nyilván az önkormányzatoknak is felelősségteljesen kell gazdálkodniuk az elkövetkezendő időszakban, és nem a kormányra mutogatni folyamatosan, hogy elvonnak tőlük forrásokat, miközben nem.

A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója, képviselői számára, nyugodtan mondhatom, hogy a gazdaság újraindítása mellett legalább ennyire fontos a családközpontú politika visszatükröződése, hiszen mégiscsak a családok adják a nemzet erejét, tehát ez is visszatükröződik a költségvetési számokban. Örömmel látjuk, hogy a családok támogatása gyakorlatilag a GDP 5 százalékát, tehát a bruttó hazai össztermék 5 százalékát fogja kitenni  ez egy jelentős összeg , és tovább bővül a gyermekes és gyermeket vállaló családok támogatása. Ez kulcsfontosságú, mert a gyermekek jelentik a jövőt mindannyiunk számára, Magyarország számára.

Ha már itt szóltam az egzisztenciális biztonságról és a létbiztonságról, ami a családok támogatását illeti, akkor engedjék meg, hogy röviden szóljak a fizikai biztonságunkról is és elsősorban a fegyveres és rendvédelmi szervek költségvetéséről még néhány szót, mert ez is példaértékű, ahogyan ez a költségvetési rész, e fejezetek is növekednek. Azt látjuk, hogy ez összességében, ha én itt most jól összeadtam a fegyveres és rendvédelmi szervek tervezett költségvetését a ’22. évre, ez durván 2000 milliárd forintot tesz ki, körülbelül fele-fele arányban a rendvédelmi és a fegyveres szerveknél, tehát a Magyar Honvédségnél is megközelíti az ezermilliárd forintot. Soha ekkora összeg nem volt. A támogatási főösszeg, ha jól láttam, 952 milliárd forintot tesz ki. Amikor én odakerültem 2010-ben, államtitkárként dolgozhattam, majd aztán miniszterként a honvédelmi tárcánál, megközelítőleg nem voltak ekkora keretek és lehetőségek. Több mint négyszeresére nőtt 2010 óta a honvédség költségvetése, a honvédelemre fordított összegek jelentős mértékben növekednek. Ez további bővülést jelent. Ez nem öncélból történik, hanem valóban van egy stratégiai célunk, van egy olyan víziónk, amellyel a Magyar Honvédséget meghatározó haderővé szeretnénk fejleszteni a térségben. Erre van egy tízéves stratégiai elképzelésünk  ezt még szerény személyem mint ötletgazda hozta be a Magyar Honvédséghez , ez a Zrínyi 2026-os honvédelmi program. Ennek a megvalósítása szerintem jó ütemben zajlik. Nyilván ennek van költségvetési vonzata. Ennek megfelelő fedezetet nyújt a mostani költségvetés, hiszen ez a közel ezermilliárd forint jelentős forrásbővülés, és én bízom benne, hogy a Magyar Honvédség állománya is ezt örömmel fogadja. Nyilván ebben az illetményemeléstől kezdve az eszközbeszerzéseken át a technika, a technológia fejlődése, fejlesztése is benne van. Fontos, hogy a hazai védelmi ipar is elindul a fejlődés útján. Éppen ma tárgyalhattam erről. Palkovics miniszter úr meghívására megalakítottuk azt a testületet, amely a Védelmi Innovációs Testületet jelenti, amelyben próbálunk egyfajta szellemi holdudvart teremteni annak, hogy magyar tudással, egyetemi oktatókkal, egyetemi hallgatókkal, diákok bevonásával olyan kutatás, olyan innováció valósuljon meg, olyan pályázatok érkezzenek, amellyel a magyar hadiipart ismét életre tudjuk kelteni, és minél szélesebb körben akár exportképes termékeket is tudnak majd gyártani magyar tudásból, magyar innovációból.

Tehát én azt látom, hogy kellő összeg, kellő keret, lehetőség és mozgástér van a védelmi szektorban. Növekszik a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése is. Az Információs Hivatal költségvetését áttekintettem, itt 17,5 milliárd forintról majdnem 22 milliárdra növekszik a ’22-es költségvetés. Nyilván fontos a versenyképesség szempontjából is a hírszerző munka, hiszen a gazdasági hírszerzés is fontos Magyarország számára, valamennyi ország számára. Nem akarnék mélyebben belemenni, mert nem szeretném titkosíttatni  nem az én dolgom  a felszólalásomat, de nyilván ez is benne van, hogy a szolgálatokra szánt összeg is természetesen növekszik. Ezek értelmes fejlesztések és célkitűzések valóban, a közrend és a közbiztonság erősítése, továbbra is a határvédelem, a határőrizet megtartása az esetleges felerősödő migrációs nyomással szemben, kellő garanciát láthatunk ezekre is forrásokat a rendvédelmi szerveknél, a rendőrségi költségvetésben. A rendvédelmi kiadások elérik a 991 milliárd forintot. Ez 2010-hez képest mintegy 542 milliárd forintos növekedést jelent, ami 2,5-szeres növekedés. Ez is, azt hiszem, példaértékű, különös tekintettel arra, hogy egyébként egy világjárvány söpör végig, és minden országot tizedel, minden országot nehéz helyzetbe hoz. De én azt látom, hogy a magyar kormány nemcsak a válságot kezelte jól, a járványt kezelte helyesen, jól, és mindent megtett a magyar emberek egészségének megőrzése érdekében, nemcsak időben szerzett be vakcinákat Keletről is, amit önök sajnos még a mai napig is kritikával illetnek és támadnak méltatlan módon, és ezzel tudunk ott járni az élmezőnyben az átoltottságot tekintve, megelőzve nem kisebb államot, mint az Egyesült Államokat, amely valójában a globális világunk legerősebb állama, tehát még őket is lakosságarányosan megelőzzük az oltásban. Ennek mindnek van forrása, volt forrása, ennek van fedezete. Tehát ez adott lehetőséget, amire utaltam az elején, hogy kellően rugalmasan kezelte a kormány a pénzügyi kereteket, és tudott átcsoportosítani, mert a legfontosabb az emberi élet védelme volt.

Bízom benne, hogy most már látható a világjárvány lecsengése. Bízunk benne, hogy ez mielőbb be fog következni, és visszatérhet az életünk abba a kerékvágásba, amit ha nem is normálisnak nevezünk, de mégiscsak egyfajta, hogy mondjam, békeidőszakra és egy normális gazdálkodást és életmódot lehetővé tevő időszakra jellemző, és ennek a pénzügyi keretei rendelkezésre állnak.

Szeretnék gratulálni a Pénzügyminisztériumnak, szeretném megköszönni Banai államtitkár úrnak még egyszer az áldozatos munkáját, és kívánom, hogy ez a költségvetés elfogadásra kerüljön. Arra szeretném felkérni a jelen lévő képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a zárószavazásnál. Nyilván a módosítókat meg majd a Pénzügyminisztérium átvizsgálja és áttekinti, és felelősségteljesen fog majd ajánlást és javaslatot tenni a kormányzat számára, hogy mit fogadhatunk el, és mit nem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)