Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is Lukács László György képviselőtársam felszólalására kell reagálnom, aki ugyan vágyálmait fogalmazza meg, és úgy tűnik, hogy jobban tudja azt, hogy a Fidesznek milyen tervei vannak, a Fidesz-kormánynak milyen tervei vannak Magyarország Európai Unión belüli szerepével és a jövőjével kapcsolatban, mint mi magunk. Maga a miniszterelnök úr mondta el több alkalommal is, nemrégiben talán egynéhány héttel ezelőtt, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad.

Egészen addig az marad, tisztelt képviselőtársaim, amíg az Európai Unió az alapokmánya szerint a szuverén nemzetállamok közösségeként működik, nem pedig úgy, ahogy azt önök is akarják többek között, és az önök szocialista barátai, hogy egy nagy, egységes, Egyesült Államok-szerű egyesült Európa jöjjön létre, egy olyan egyesült Európa, ahol a nemzetállamok szuverenitása nem érdekli az Európai Bizottság vezetőit, ahol a kis államok a saját jogaikért nem tudnak megharcolni, mert a nagyok mindent eldöntenek helyettük. Ezt akarják önök, képviselő úr, önök és a baloldali képviselőtársai is.

De nézzük a mai vitanap témáját! 2010 óta a Fidesz által vezetett polgári kormány az ágazati partnerekkel együttműködve jelentős erőfeszítéseket tett a bérek emelésére, a munkavállalás ösztönzésére, amit a családi adókedvezmények bevezetésével még fokozott is. Az elmúlt évek gyors ütemű béremelkedése növelte a munkaerő-kínálatot, és ösztönözte a külföldön munkát végzettek hazatérését. A társadalmi felemelkedés két fontos mutatója egyaránt azt jelzi, hogy sokkal többen élnek ma jövedelemből Magyarországon, mint a 2010-es kormányváltás előtt, és akik dolgoznak, azok lényegesen többet keresnek, mint a baloldali kormányok idején.

A reáljövedelem mértéke évek óta jelentősen növekszik, ami azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy több árut tudnak vásárolni a munkavállalók a megkapott jövedelmükből. Ennek több összetevője is van. Egyrészt a gazdaság jelentős javulása és növekedése, mely eleve több és nagyobb jövedelmet biztosít a dolgozók számára, másrészt a kormány adópolitikája is, hiszen egykulcsos, 15 százalékos, az Európai Unióban is egyedülállóan alacsony szintű személyijövedelemadó-rendszer működik ma Magyarországon. A családosok számára a családi adókedvezmény mértékének az éves növekedése is egyre magasabb jövedelmet hagy ott a magyar családoknál.

A versenyszférában a bérek alakításában a kötelező bérminimumok emelése mellett egyre növekvő szerepet játszik a magyar munkaerő iránti igény növekedése, ami miatt a cégek a fizetéseket nagymértékben emelik. Ha megnézték, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt több mint tíz év során nemcsak hogy előbb beérte a versenyszféra bérszintje a közszféra bérszintjét, hanem mára jelentősen meg is haladta azt, ami, azt gondolom, hogy egy helyes folyamat, és azt mutatja, hogy a magyar munkaerő értéke folyamatosan nő, és egyre nagyobb kereslet van iránta a gazdaságban.

Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció támogatásával a kormány 2010 óta az egészségügyben hajtotta végre a legnagyobb mértékű béremelést, több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét, ezzel megvalósítva minden idők legnagyobb orvosbéremelését. Ezzel párhuzamosan a hálapénz rendszere megszüntetésre került, ami évtizedek óta nyomasztotta a magyar társadalmat.

Az orvosok, szakorvosok bére 2021-23 között összesen 43 százalékkal emelkedett, tehát két év alatt 43 százalékkal emelkedett az orvosok bére. Emellett ma egy 41 éve dolgozó orvos bruttó alapbére több mint 2,5 millió forint, tisztelt képviselőtársaim. Ez a bér 2010-ben alig haladta meg a 260 ezer forintot, tehát több mint tízszeresére emelkedett az orvosok bére, legalábbis a hosszú ideje állásban dolgozó orvosok bére.

Az ápolók ma is több mint háromszorosát, a szakorvosok pedig öt- vagy akár kilencszeresét keresik annak, mint amit 2010-ben a kormányváltás előtt a baloldali kormányok gazdaságpolitikájának következtében kerestek. Megbecsüljük és elismerjük az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját, a társadalomban betöltött rendkívüli szerepüket, és folyamatosan keressük annak lehetőségét, hogy valamennyi egészségügyi dolgozó bére tovább emelkedjék.

A nemzeti kormány 2010 óta folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat. A közszférában átfogó béremelési programokat indítottunk, és a vállalkozásokat adócsökkentésekkel segítettük, többek között a bérek emelkedésében is. A magyar kormány a magyar gazdaság és a magyar emberek érdekeit védi, segélyalapú társadalom helyett, amely a szocialisták kormányzati időszakát jelezte, munkaalapú társadalmat hoztunk létre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A baloldal egyértelművé tette, hogy a bérek növekedését nem támogatja. A költségvetési szavazásokon, valamint egyéb alkalmakkor minden, a munkát terhelő adócsökkentést elutasítottak, és nem adták meg a támogatást a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a rendőrök, a katonák és más közszolgálati dolgozók béremeléséhez sem.

(16.50)

A baloldal ugyanazt az elhibázott gazdaságpolitikát folytatná, mint amit kormányzása alatt, 2002-2010 között megtett. Akkor sem védték meg a magyar emberek munkahelyeit és jövedelmét, miközben feladták hazánk gazdasági szuverenitását. Ezzel egymillió embert tettek munkanélkülivé, és mivel mindent alárendeltek a külföldiek profitszerzésének, gyakran megalázóan alacsony bérekért kellett dolgozniuk a magyar embereknek. A fizetéseket magas adók sújtották, egész ágazatokban befagyasztották a béreket, sőt a közszolgálati dolgozóktól, így a pedagógusoktól, az orvosoktól, de még a nyugdíjasoktól is elvettek egy 13. havi bért. Azt sem bánták, hogy az intézkedések miatt több százezren segélyeken tengődtek ezekben az időkben.

A baloldali kormányok idején a személyi jövedelemadó rendszere a többletmunkát magas felső adókulccsal büntette, de még az alsó kulcs is magasabb volt, mint a jelenlegi egységes, 15 százalékos áfakulcs (sic!). 2009-ben pedig a szuperbruttó adóalap meghatározását is megszavazta a baloldali többség itt a parlamentben, ezzel további terheket róva a dolgozó magyar emberekre és a magyar családokra. Ezzel szemben a jelenlegi kormány két lépcsőben kivezette a szuperbruttósítást, a többletmunkát jutalmazó, igazságosabb, egykulcsos adórendszert vezette be először 16, majd később 15 százalékos szinttel.

A baloldali kormányok csak elvették a családoktól a pénzt, tisztelt képviselőtársaim. Kormányzásuk alatt a családi adókedvezmények összege folyamatosan csökkent. 2010-re az a szégyenteljes dolog történt meg, hogy mindösszesen 12,6 milliárd forintot tett ki az utolsó Bajnai-kormány által benyújtott és a szocialisták által elfogadott költségvetés; 12,6 milliárd forintot, tisztelt hölgyeim és uraim!

Ezzel szemben már 2021-ben az Orbán-kormány alatt 310 milliárd forint fölött volt a családi adókedvezmény mértéke a magyar nemzeti költségvetésben, amely az idei évben is tovább fog emelkedni. Az egész Európai Unióban, tisztelt képviselőtársaim, ha GDP-arányosan nézzük a családok támogatásának a szintjét, akkor Magyarországon a legmagasabb az adótámogatás, hiszen meghaladja a magyar bruttó össztermék, a GDP 4 százalékát. Tisztelt képviselőtársaim, ez azt jelenti, hogy több mint 25-szörösére nőtt 13 év alatt, 25-szörösére nőtt a családok támogatásának a mértéke.

A családi adókedvezmény megújítása mellett bevezetésre került az első házasok kedvezménye, a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák pedig személyijövedelemadó-mentességet élveznek egészen életük végéig. 2023-ban a családokat támogató kedvezmények a 30 év alatti édesanyák kedvezményével bővültek, a fiatalok magasabb bérhez jutását pedig a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentessége segíti. Mindemellett az is elmondható, hogy ma Magyarországon a minimálbér magasabb, mint a szocialista kormányok idején az átlagbér volt.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország 2010-ben egy olyan sikeres foglalkoztatási fordulatot hajtott végre, amely példa nélküli a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtizedben. Ezzel Magyarország közel került a teljes foglalkoztatottsághoz, sőt az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés fenntartása lassan munkaerőkorlátokba ütközik. A foglalkoztatást tekintve az Európai Unió sereghajtó pozíciójából felzárkóztunk a tagállami rangsor élmezőnyéhez, miközben a munkanélküliségi szint rekordalacsony szintre került leszorításra. A 2010-es kormányváltás óta több mint egymillióval több ember dolgozik Magyarországon, mint korábban, a potenciális munkaerő-tartalék pedig kevesebb mint a felére, 240 ezer főre csökkent.

Azt tudom tehát elmondani önöknek, tisztelt képviselőtársaim, azok az eredmények, amelyeket a magyar kormány a magyar gazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, a bérek emelése, a családok támogatása terén megtett, az követendő példa, elismerendő példa.

Arra kérem önöket, hogy fejezzék be azt az obstrukciós politikát, amit az elmúlt több mint tíz évben követtek, amikor egyetlenegy olyan intézkedést sem szavaztak meg itt a parlamentben, amely a magyar családok, a magyar munkavállalók érdekeit szolgálta volna. Változtassanak ezen a politikán, és támogassák a kormánynak az ilyen irányú törekvéseit és a benyújtott javaslatait! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)