Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló T/4025. számú törvényjavaslat legfőbb céljai a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek átültetése a hazai jogba, valamint a gazdasági versenyképesség fejlesztésére irányuló törvényi rendelkezések megalkotása, kiemelt körben érintve a versenyképességet és az állami vagyon hasznosíthatóságát támogató részletszabályokat.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítása értelmében, ahogy azt államtitkár úr is részleteiben kifejtette, a gépjármű üzemeltetésének fogalma helyett bevezetésre kerül a gépjármű használatának fogalma, így a biztosítási kötelezettség ezentúl a gépjármű bármely használatára ki fog terjedni. A módosítás, ahogy szintén államtitkár úr az imént említette, a zöldkártya fogalmát is újraszabályozza, melynek révén a zöldkártya az eddigi papíralap mellett a jövőben elektronikus tanúsítványként is előállítható lesz. Emellett kimondásra kerül, hogy ha valakinek az egyéni vállalkozói tevékenysége egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg, akkor az adott személy  mint üzemben tartó  kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása emiatt érdekmúlással nem fog megszűnni.

A javaslat módosításokat tartalmaz többek között a tőkepiacról szóló törvénnyel kapcsolatban is, amely megteremti annak a lehetőségét a hazai tőkepiaci szereplők számára, hogy a nemzetközi piacok gyakorlatának megfelelően az intézményi befektetők között az értékpapír-kölcsönzési ügyletek határozatlan futamidőre is létre tudjanak jönni. Az értékpapírkölcsönök futamideje tekintetében az intézményi befektetőkre és az intézményi befektetőknek nem minősülő ügyfelekre vonatkozó eltérő lehetőségek okán a szerződési tartalom kiegészítésére válik mód e törvényjavaslat hatálybalépésével.

Tisztelt Ház! A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának értelmében a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokon meghatározott esetben és feltételek szerint jönne létre építményi jog. A nemzeti vagyon tekintetében történő építményi jog alapítása során a nemzeti vagyonról szóló törvénynek a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az építményi jog alapítására kizárólag visszterhesen kerülhet sor. Az építményi jogért az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell majd fizetni. Az építményi jog jogosultja az ingatlan tulajdonosa részére az építményi jog alapításakor egyszeri, az építményi jog fennállása alatt pedig időszakos díjat köteles fizetni. Az építményi jog alapján létesített építmény tekintetében az építményi jog fennállása alatt a tulajdonos kötelezettségei az építményi jog jogosultját terhelik.

A nemzeti vagyon tekintetében alapított építményijog-átruházásra és megterhelésre kizárólag a tulajdonosijog-gyakorló előzetes jóváhagyásával kerülhet sor. Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében alapított építményi jog gyakorlása során létesített, az ingatlannal tartósan egyesített építmény az ingatlan tulajdonosának kizárólagos tulajdonába kerül, melyre figyelemmel a felek a szerződés lejártakor elszámolnak egymással.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt évek eseményei alapján látható, hogy egy teljesen új világgazdasági korszak vette kezdetét. A koronavírus-járvány után kitört az orosz-ukrán háború, mely gazdasági, élelmiszer-ellátási és energiaválságot hozott létre. Európa a mostanihoz hasonló biztonsági és gazdasági kihívásokkal a történelem során még nem szembesült egyszerre, ezek nyomán bezuhant a kontinens versenyképessége, a helyzet pedig az elhibázott brüsszeli intézkedések miatt csak súlyosabbá vált. Az eddig elfogadott tíz szankciós csomag több mint egy év után sem hozott eredményt, hiszen nem kényszerítette térdre az orosz gazdaságot. Európában viszont hétszer magasabb lett a földgáz ára, mint az Egyesült Államokban, míg az áramé háromszor lett magasabb, mint Kínában. A szankciókkal tehát először lábon lőttük magunkat, aztán pedig tüdőn; most pedig éppen elvérzőben van az európai gazdaság.

A versenyképesség szempontjából fontos, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházók kiemelt találkozási pontjává tudott válni az elmúlt évtizedben. Ezt annak köszönhetjük, hogy soha nem alkalmaztunk hátrányos megkülönböztetést semmilyen beruházóval szemben sem annak nemzetisége alapján. Különösen igaz ez az Európa jövőbeli gazdasági sikeressége szempontjából kulcsfontosságú elektromosautó-ipar területén. A háború veszélyezteti a világgazdaság normális működését, ezért is érvel Magyarország, nagyon helyesen, a mielőbbi béke mellett, nagyra értékelve a közép-ázsiai országok békepárti álláspontját, ami nagyon lényeges erő a háborús retorikát képviselő nyugati országokkal szemben.

Magyarországon a gazdasági átalakulás kezdetén a jelenlegi kormány meglehetősen rossz állapotban, a csőd szélén álló gazdaságot és országot vett át 2010-ben. Hazánk azóta minden egyes válságból megerősödve tudott kikerülni, ami a válsághelyzetekre adott magyar válaszlépések sikerességét mutatja. Ehhez a fő iránytűt a nemzeti érdek jelentette, ugyanis semmilyen külső szereplő nem tudhatja jobban, hogy mi jó a magyar gazdaságnak, mint Magyarország saját maga. Ennek az egyik alapja az az egykulcsos adórendszer, személyijövedelemadó-rendszer, amit létrehoztunk, és az a munkaalapú gazdaság, amelyet az elmúlt tíz évben megteremtettünk.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a polgári törvénykönyvet érintő módosításokat is tartalmaz a zálogjoggal, alzálogjoggal, az építményi joggal mint dologi jogokkal, a jogosult, a teljesítő harmadik személy és az engedményes jogállásával mint kötelmi jogi pozíciókkal, valamint a leválással mint a társasági szétválás speciális formájával kapcsolatos rendelkezések tekintetében is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos megállapítani, hogy a magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is elkerüli a recessziót, ebben az évben is növekedni fog a magyar gazdaság, jövőre pedig visszatérhet egy magas növekedési pályára, melyet alátámasztanak az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzései is. A gazdaság alapjai erősek, a foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,7 millió főt, a munkanélküliség szintje pedig az egyik legalacsonyabb az egész Európai Unióban. A beruházási ráta szintje, valamint a magyar gazdaság exportteljesítménye kiemelkedő számokat tudhat magáénak. Elmondható így, hogy a polgári kormány a veszélyekkel teli nemzetközi környezetben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, valamint garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és fenntartja a rezsicsökkentést.

Összegzésként tehát elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében, ezért kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan önök is támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)