Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.12.15:30:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

184. ülésnap (2021.03.17.), 40-42. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:25


Felszólalások:  Előző  40 - 42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): (A képviselő a pulpituson mondja el felszólalását, azonban a mikrofon nincs bekapcsolva.) Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Mindjárt megkapja a hangot. Tessék!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormányának B/14255. számú beszámolóját tárgyalja az Országgyűlés, amely az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában történő magyar katonai szerepvállalásról szól. A beszámoló összege mindössze ennyi: „A nemzetközi szervezetek által végrehajtott közös béketámogató feladatokból hazánk a vállalt kötelezettségek és elvárások alapján aktívan, a nemzeti katonai stratégiában meghatározott ambíciószinttel összhangban vesz részt.” Ennyi a beszámoló, ennyire futotta a Honvédelmi Minisztériumnak a beszámoló, különösen úgy, hogy tudjuk mindannyian, hazánk elsődleges diplomatái a világban a katonáink, mert elképesztő teljesítményekről adnak számot minden egyes misszióban azok a külföldi szervezetek és prominens képviselőik, akik találkoznak a magyar katonák munkájával.

A kormány érdemben tehát ezt a beszámolót nem tette meg, mert ez az egy mondat nem beszámoló, a többi része a beszámolónak mindössze jogszabály-ismertetés, amelyet a Ház képviselőinek nem kell ismertetni, hiszen eléggé jól ismerik, az Országgyűlés képviselői hozták meg azokat a határozatokat. Tekintettel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium valójában nem kívánt beszámolni a libanoni békefenntartó tevékenységben való katonai szerepvállalásról, ezért én a nyilvánosan megjelent forrásokból tájékozódva beszámolok az Országgyűlésnek az ENSZ libanoni békefenntartó misszióban történő magyar katonai szerepvállalásról.

A Libanoni Multinacionális Erő egy nemzetközi békefenntartó erő volt, amelyet 1982 augusztusában hoztak létre a Palesztin Felszabadítási Szervezet és Izrael között 1981-ben, az Egyesült Államok által közvetített tűzszünet után, hogy beszüntessék részvételüket a libanoni kormánypárti és Szíria-barát frakció közötti konfliktusban. A tűzszünet 1982. június 3-áig tartott, amikor is az Abu Nidal Szervezet megpróbálta meggyilkolni Shlomo Argovot, Izrael londoni nagykövetét. Izrael a Palesztin Felszabadítási Szervezetet hibáztatta ezért és három nappal később megtámadta Libanont. A megállapodás a Multinacionális Erők telepítését írta elő, hogy segítse a libanoni fegyveres erőket a Palesztin Felszabadítási Szervezet, a szíriai erők és a libanoni polgárháborúban részt vevő más külföldi harcosok evakuálásában.

A négy nemzetből álló MNF-et  így rövidítették akkor ezt a szervezetet  mint beavatkozó erőt hozták létre, amelynek célja a Palesztin Felszabadítási Szervezet békés kivonulásának felügyelete, ezen kívül pedig a Libanoni Multinacionális Erő feladata volt a libanoni fegyveres erők különféle egységeinek kiképzése is. A misszió kezdetén a viszonylag jóindulatú környezet átadta helyét a káosznak, és amikor a polgárháború újra felerősödött a megválasztott elnök, Bashir Gemayel 1982. szeptemberi merényletét követően, így ezt az MNF-et már nem tekintették békefenntartónak, és egyértelművé vált 1984 elején, hogy Libanon kormánya nem képes már ráerőltetni akaratát a hadviselő csoportokra. Ezért ez az első misszió befejezte munkáját Bejrútban, és offshore partra lépett, mielőtt júliusban elhagyta volna annak idején Libanont.

Ebben az évben, az 1983. októberi laktanyabombázás következtében 241 amerikai és 58 francia katona meghalt, és ezért lépett fel az ENSZ Libanoni Ideiglenes Erő, ez a bizonyos UNIFIL, amely egyébként 1978 óta Libanonban volt, tehát az ENSZ égisze alatt ez az addig ideiglenes erő vette át a békefenntartó szerepet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006. augusztus 11-én egyhangúlag elfogadta 1701. számú határozatát, amellyel módosította az UNIFIL addigi mandátumát. Kibővítette azzal, hogy felszólították a Hezbollahot és Izraelt a Libanonban folytatott katonai akciók azonnali leállítására, az ellenségeskedések megszüntetése után Izrael visszavonja csapatait, a felszabaduló területeken a libanoni kormány és az UNIFIL megkezdi erőinek telepítését, a tűzszünet biztosítására ütközőzónát hoznak létre. Az ütközőzóna az UNIFIL által felállított úgynevezett Kék-vonal és a Litani folyó közötti területet foglalt közre, ahol a libanoni kormány és az ENSZ békefenntartó erőin kívül tiltott mindennemű fegyver, eszköz és erő alkalmazása. Így hát ennek a békefenntartó missziónak kibővített határozatát az ENSZ jóváhagyta, és innentől kezdve a lakosság és a segélyszervezetek részére biztosított humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását is feladatának határozták meg. Eredetileg ennek a missziónak 15 ezer fő volt a maximális létszáma, azonban 2020-ban, tehát a beszámolási időszakban, amely a Honvédelmi Minisztérium mostani kötelezettsége, 13 ezer főre csökkentették a maximumlétszámot.

Hogy rátérjek a magyar haderő részt vállalására, illetve részvételének minőségére, egypár tájékoztatást szeretnék adni az Országgyűlés számára. 2020. január 26-án jelentették, hogy azokban a napokban véget ért a libanoni békefenntartó misszióba készülők felkészítése Szolnokon. Az Egyesült Nemzetek Szervezete missziójában egyéni beosztásba tervezett katonák részére január 13-a és 17e között tartottak békeműveleti felkészítést a szolnoki Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központban. Az egyhetes kiképzés az egyenruhások részére misszióorientált, hadszíntér-specifikus felkészítést nyújtott, a résztvevők megismerkedtek egyebek mellett a libanoni konfliktus történelmi gyökereivel, kialakulásával, a misszió mandátumával, feladatával, az aktuális biztonsági kockázatokkal, veszélyekkel, valamint Libanon kulturális és vallási sajátosságaival. Lehetőség nyílt az ENSZ által meghatározott ismeretek feldolgozására, a tanmenet részét képezte a békeműveletek jogi szabályozása, az alapvető emberi jogok, a civilek és gyermekek, környezeti és természeti erőforrások védelme, valamint az ENSZ rendőri erők bemutatása is. Az elsajátított ismeretek birtokában a résztvevők eredményes vizsgát tettek. A felkészülők hadszíntéri, katonai biztonsági ismeretekkel bővítették tudásukat, valamint a műveleti területen alkalmazott médiakezelésről és a közösségi média használatáról kaptak hasznos információkat. Az oktatás során a résztvevők pénzügyi, biztosítási és vámtájékoztatón is részt vettek, ezen felül pedig egészségügyi ismereteket is elsajátítottak.

Majd következett 2020. október 28-a, amikor is jelentették, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában az UNP 2-45 nevű bázisán jelenleg négy magyar katona teljesít szolgálatot az IRISHPOLBATT, azaz az ír-lengyel zászlóalj törzsében, a beosztásokat 2019 novemberében ajánlották fel a Magyar Honvédség részére. 2020. június 19-én három magyar katona érkezett a zászlóaljtörzsbe átvenni az első váltástól a szolgálatot, segítve ezzel mind az ír, mind pedig a lengyel fél munkáját. Egy katona fél évet hosszabbított, hogy támogassa az újonnan érkezők könnyebb beilleszkedését, és megismertesse őket a táborral, az országgal, a szokásokkal és a vezető szervek elvárásaival. A magyar katonák kiérkezésüket követően az ENSZ-előírásoknak eleget téve 14 napot karanténban töltöttek, amit két negatív Covid-teszt után hagyhattak el. A beosztásuk átvétele után megkezdték feladataik ellátását.

A bázison szolgálatot teljesítő magyarok aktív résztvevői a tábor sport- és kulturális eseményeinek. A lengyel kontingens augusztus 15-én a lengyel honvédelem napja alkalmából rövid megemlékezést tartott, amelyre a zászlóalj magyar katonái is meghívást kaptak, ezzel erősítve a nemzetek közötti együttműködést. Augusztus közepén pedig az ENSZ önkéntes véradásán vettek részt, amelyet a bejrúti robbanás sérültjei részére szerveztek. A táborban sporteseményeket is tartanak, ilyen volt például a „Run, Forrest, run!” elnevezésű öt kilométeres futóverseny. Ugyancsak meghatározó esemény volt az augusztus 26-án megrendezett lengyel, valamint az október 7-ei ír emlékfutás. A sport mellett a magyar katonák októberben az ír felderítő század által szervezett különleges lőgyakorlaton is részt vettek.

2021. január 19-én jelentették, hogy a külszolgálatuk végéhez közeledve vehették át a békefenntartásért járó medált az ENSZ égisze alatt működő libanoni misszióban szolgáló lengyel és magyar katonák január 12-én. A rendezvényen, amelyen mások mellett jelen volt dr. Mihályi Géza libanoni magyar nagykövet, valamint Gulyás József ezredes, katonai attasé, négy magyar katona a medál mellett további elismerést vehetett át kiemelkedő munkájáért a lengyel kontingens parancsnokától.

(10.50)

A missziójukat hamarosan befejezők helyére érkező 16 katona a Lengyelországban elvégzett sikeres közös felkészülést követően a lengyel század tagjaként lát el majd békefenntartó feladatokat az elkövetkező hat hónapban.

Tehát mit látunk ebből a beszámolóból is? Azt, hogy nemcsak virtuálisan, nemcsak szavakban, hanem tettekben is a magyar és a lengyel nép milyen komoly feladatokban működik együtt a világ idegen tájain a béke megóvása érdekében.

2021. január 26-án jelentették, hogy a világ számára jelenleg a koronavírus-járvány jelenti a fő kihívást, de nem szabad megfeledkezni a biztonsággal kapcsolatos kihívásokról sem  mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden az ENSZ békeépítési alapjának online konferenciáján. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az egyre komolyabbá váló háborúk és konfliktusok tömeges migrációs hullámokat idéznek elő, és ezúttal a tárcavezető bejelentette, Magyarország 15 katonával növeli hozzájárulását az ENSZ libanoni békefenntartó misszióhoz.

Megkaphattuk ezzel a tudósítással tehát azt, hogy miért ilyen szűkszavú a Honvédelmi Minisztérium beszámolója, amit ez a határozati javaslat tartalmaz. Amint látszik, a honvédelem kompetenciájába tartozó kérdésekben is a külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozik, nemcsak elsőként, hanem egyetlenként. Meglehetősen nehezen követhető, hogy kinek mi a feladata a kormányban, mert még a járvány egészségszakmai kérdéseiben is hónapokon keresztül a külügyminiszter számolt be az Országgyűlésnek a szaktárca helyett.

Számomra a HM beszámolója különösen a küldetés nagyszerűsége miatt is elfogadhatatlan, indokolatlanul szűkszavú, ezért azt nem fogom megszavazni. A saját beszámolómat elfogadnám, illetőleg elfogadnám fideszes képviselőtársaim, jobbikos képviselőtársaim, MSZP-s képviselőtársaim és KDNP-s képviselőtársunk beszámolóját, de ezt az Országgyűlés elnöke szavazásra nem fogja előterjeszteni. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  40 - 42  Következő    Ülésnap adatai