Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott előttem, hogy milyen pozitívumokat emelnek ki a kormánypárti képviselők ebből a javaslatból. Nyilván ők csak erről beszéltek. Azt gondolom, hogy azok az elemei a javaslatnak, amelyek kifejezetten arról szólnak, hogy egyszerűsödjön a települések élete, főleg a kisebb településeké településfejlesztés tekintetében vagy a településrendezési tervek tekintetében, az mindenképpen örvendetes. És hát, azt gondolom, hogy a XXI. században a digitalizáció irányába mozdulni is egy nagyon fontos dolog.

De hát mégiscsak, hogy ha az elmúlt egy év döntéseit, kormányzati javaslatait nézzük itt, amelyek a Ház előtt voltak, akkor azért nem lehet olyan jó érzésünk, nem lehetünk olyan nyugodtak, mert alapvetően, ha bő egy évet nézünk, mondjuk, a 2019. októberi önkormányzati választás után, akkor az önök döntéseinek alapvetően két köre nagyon világosan tetten érhető, és ez a két kör erősödött a koronavírus-járvány kitörése után, annak leple alatt.

Először is néhány hét után, ami ilyen várakozással teli volt, hogy talán azért lehet egy pártpolitikán felüli béke a magyar önkormányzati rendszert érintőleg, ezután önök nagyon világosan támadást indítottak az önkormányzati rendszer ellen, egyébként kifejezetten az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal szemben több ízben is. Ez a járvány kitörése előtt is érzékelhető volt már, erről majd mondok is egy történetet, ami ide fog kapcsolódni ehhez az előterjesztéshez, még ha indirekten is, de a járvány kitörését követően pedig nagyon egyértelmű, több felszólalás is szólt erről az elmúlt két napban is itt az Országgyűlésben, jelentősen, drasztikusan csökkentek az önkormányzatok bevételei ebben az időszakban, pedig a védekezés frontvonalában épp hogy többlettámogatás kellett volna az önkormányzatoknak. Így is van ez egyébként tőlünk nyugatabbra, boldogabb sorsú országokban, ott a kormányok épp hogy támogatják az önkormányzatoknak ezt a fajta munkáját. És hát, ugye, az is tetten érhető volt, hogy nagyon sok jogosítványt, jogkört vontak el az önkormányzatoktól.

Nyilván a közélet, a politika, az ellenzéki politikusok is elsősorban sokszor az alapvető városüzemeltetési kérdéseket is meghatározó bevételkieséssel voltak elfoglalva, meglehetősen okkal, hiszen tényleg a működés a határon van sok önkormányzatnál Magyarországon. Ugyanakkor ebben az időszakban kerültek el az építéshatósági jogkörök is vagy azoknak a jelentős része az önkormányzatoktól. Kevés szó esett erről; meglehet, hogy összefügg ezzel az előterjesztéssel ez is. Olyan jogkörök kerültek a kormányhivatalokhoz, amelyek, azt gondolom, hogy jobb önöknek, hogyha az önök emberei intézik, döntenek bizonyos, amúgy a települések fejlesztését is meghatározó kérdésekben, hatósági ügyekben, mint hogy egyébként adott esetben ellenzéki vezetésű önkormányzatok dönthetnek a településen élők javára. Tehát volt ennek már ilyen értelemben előzménye.

Van egy másik csoportja a döntéseiknek, ezt pedig én úgy érzékelem, hogy az önkormányzati választás óta egyre erősödik önökben egy reális félelem attól, hogy kormányváltás fog következni. Megjegyzem, hogy én úgy gondolom, hogy jó úton halad egy hatpárti ellenzéki szövetség efelé, közös program, közös jelöltek irányában, tényleg az ország érdekében azokon a dolgokon szeretnénk változtatni, ami igenis sok millió magyar embert zavar az önök lassan 11 éves kormányzásában.

Ennek kapcsán látszik, hogy készülnek erre az időszakra. Én ilyennek gondolom egyébként, mondjuk, az alapítványi fenntartású egyetemi kérdéseket, de adott esetben az MCC-nek a nagy forrásokkal való feltőkésítését ilyen értelemben, és nagyon sok apróbb-nagyobb döntést ennek a szellemében hoztak meg az elmúlt időszakban szerintem.

Most ez az előterjesztés, ha levesszük róla azokat a dolgokat, amiket elmondtak kormánypárti képviselőtársaim, és azok, akik önöket hallgatják, nyilván azt gondolják, hogy hát, akkor ez itt rendben van, nincs itt semmi látnivaló, elhangzanak a vezérszónoki felszólalások, haladjunk tovább. Én meg azt gondolom, hogy mind a kettő kérdésnek megfelel, amit én felsoroltam, döntési csoportnak ez az előterjesztés.

Emlékezzenek vissza egy döntésre ebből az időszakból! A helyi iparűzési adó szabályait módosították még a válság előtt. Azt mondták, hogy elsőként a helyiiparűzésiadó-bevételeket a helyi közösségi közlekedés finanszírozására kell fordítania az önkormányzatoknak.

(15.00)

Én akkor sok képviselőtársammal elmondtam itt a Házban, hogy álljunk meg, mert akkor ez azt jelenti indirekten, hogy ha magasabb a helyiiparűzésiadó-bevétele egy önkormányzatnak, mint amennyit a helyi közösségi közlekedés finanszírozására fordíthat, akkor önöknek szépen ki lehet vezetni az állami támogatást, és nem fognak állami forrásokat adni erre a célra az önkormányzatoknak, hiszen tudjuk jól, hogy pro forma egyébként ez csak a fővárosban kötelező önkormányzati feladat, ugyanakkor egyébként az emberek által joggal elvárt feladat, hogy egy bizonyos településméret fölött ez a kérdés legyen rendben, így van ez egyébként szülővárosomban, Miskolcon is, joggal várják el az emberek, hogy megfelelő legyen a közösségi közlekedés színvonala. Azt mondták, hogy butaságokat beszélünk, azt mondták, hogy riogatunk, azt mondták, hogy ez egy nyelvtani, technikai kérdés  közben pedig a valóság ez lett. Még Schanda Tamás államtitkár úr megígérte itt, hogy nem fog ilyen történni, marad az állami támogatás  aztán elvették. A gyakorlat az lett, hogy egy önök által nyelvtani, technikai fordulatnak mondott módosítás után végül az következett be, amit mi negatív forgatókönyvként elvártunk vagy vártunk ebben a szituációban.

Most ugyanez a félelem van. A sok pozitívum mellett, amit szintén elmondtak, van egy gumiszabály ebben a tervezetben, amely arról szól, hogy tömeges bevándorlás esetén, az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzetben, amit nyilván a kormány rendeleti úton rendelhet el  nagyon hosszú ennek a pontos fogalma, most nem untatom itt képviselőtársaimat ezzel kapcsolatban, elég sokféle helyzetben lehet ilyen tömeges bevándorlási szituációtól tartani, és a jogszabály is elég sokféle módon ad lehetőséget ennek az elrendelésére , szóval, ilyen helyzetben tulajdonképpen bármilyen módon felülírhatják az összes magyar település fejlesztési tervét, elképzeléseit és a rendezési terveket. Ez az elméleti lehetőség most adott e szerint a szabály szerint, én az elmúlt felszólalásokban nem hallottam megnyugtató mondatokat annak kapcsán, hogy miért van ez benne akkor, tehát hogy mi az a konkrét élethelyzet, ami ezt a jogszabályalkotást vagy ezt a szakaszt indokolja.

Egyébként megjegyzem, hogy legyen ez vita akkor, tehát én nagyon szívesen várnám, hogy akkor elmondják, és megnyugtassanak engem és képviselőtársaimat, hogy nem fogunk úgy járni, mint a helyi közösségi közlekedés finanszírozása kapcsán a helyi iparűzési adóról szóló szabályok módosításakor. Ott is azt mondták, hogy ez egy ilyen nagyon elméleti dolog, amiről itt beszélünk, a gyakorlat meg az lesz, hogy lesz állami támogatás.

Szeretnénk tehát ebben világosan látni, mert azt gondolom, hogy nem lehet elfogadható az, hogy itt még a választás előtt, készülve az esetleges vereségükre, amiben mi egyébként hiszünk, hogy kormányváltás lesz, és egy demokratikusabb, szabadabb Magyarország jön majd a következő országgyűlési választás után, szóval, nem lehet az, hogy addig ebben a hátralévő időszakban önök ezt a gumiszabályt kihasználva, adott esetben bizonyos befektetői vagy egyéb érdekeket kielégítve is akár rendezési terveket módosítgassanak kormányrendelettel. Ez példa nélküli, megindokolhatatlan, megokolhatatlan. Ha úgy gondolják, hogy én túlgondolom ezt a kérdést, akkor nyugtassanak meg! Akkor nyugtassanak meg! Azt látom, hogy sok önkormányzati vezető, önkormányzati szövetségek vezetői nemhiába mondják azt, amit mondanak. Elhangzott itt, előttem szóló ellenzéki képviselőtársam hivatkozott például Gémesi Györgyre, aki szintén aggódik ebben a tekintetben.

Összefoglalva tehát ezt a jogszabályt, a korábbi tapasztalataink okán ebben a formában, még a néhány előremutató elemével együtt sem lehet támogatni akkor, amikor elméleti lehetőséget ad a kormánynak a települések szabadságába tartozó, az önkormányzatok hatáskörébe tartozó ügyek felülvizsgálatára, és erről szól. Mert természetesen  Nacsa képviselő úr elmondta  meg lehet határozni az építménymagasságot, a beépítési százalékot, a zöldfelületi mutatót, mindent, persze, erről alkothat rendeletet egy önkormányzat, de bizonyos elméleti helyzetekben a kormány rendeletben máshogy szabályozhatja az adott településen ezeket a kérdéseket, és ha ellentétes a kettő, ha ellentmond az önkormányzati rendelet, akkor a kormányrendelet az érvényes. Na, ez az, amiről önök nem beszéltek, és ez az, amiben nekünk bizony ahhoz, hogy megfelelő módon tudjuk megítélni ennek a jogszabálynak a sorsát, többletinformációra van szükségünk.

Lehet egyébként, hogy annyi a megfejtés, hogy egész egyszerűen most mindenbe, minden előterjesztésbe bele kell írni valahova a „tömeges bevándorlás” szavakat, és akkor valamelyik kodifikátor épp itt találta meg erre a lehetőséget, de nem akarom elviccelni a kérdést. Lehet, hogy tényleg van konkrét oka annak, amit kérdezünk. Kérem, válaszoljanak, és vegyenek részt a vitában. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiban.)