Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úrasszony. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A védelem költségvetéséről beszélünk, és ez igaz az egészségügyben is, amely nemcsak megvédi az eddigi eredményeket, de jelentős többletforrásokat is tartalmaz. Így a kormány azt is biztosítja, hogy az egészségügyben megkezdett fejlesztések és beruházások és a nemzeti egészségügyi programok folytatódhassanak.

A 2024-es költségvetésben összesen 3225 milliárd forint van egészségügyi célokra. Ez 424 milliárd forinttal több, mint az idén, és 2027 milliárd forinttal több, mint 2010-ben volt a baloldali kormány utolsó benyújtott költségvetésében.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban lesz. Az egészségügyi kassza legfontosabb tételére, a gyógyító-megelőző ellátásokra jövőre 2552 milliárd forint lesz, ez 240 milliárd forinttal magasabb, mint az idei előirányzat.

(20.40)

A többlet legnagyobb részét az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelésének fedezete jelenti. A kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyi dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülését, ezt jól tükrözi, hogy ezen időszak alatt az egészségügyi ágazat részesült a legnagyobb arányú béremelésben.

Nem gondolom, hogy vita van abban a kérdésben, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók munkája kiemelkedően fontos, és azt meg kell becsülnünk. Mielőtt a jövő évi számokat megnézzük, röviden tekintsünk vissza, hogy mi történt 2010 után ezen a területen!

Az orvosok és az ápolók bére 2012-13-ban átlagosan 27 százalékkal emelkedett, ez százezer főt érintett. Ezután az orvosi bérek 2016-17-ben összesen 207 ezer forinttal nőttek, majd 2021-től pedig korábban soha nem látott mértékű emelkedés valósult meg három ütemben. A 2021-es új orvosi bértábla önmagában az eddigi legnagyobb mértékű ugrást jelentette, az alapbérek sok esetben többszörösére nőttek, és ehhez jött hozzá a tavalyi 28,5 százalékos és az idei 11 százalékos emelés.

A szakorvosok jelenleg ötszörösét vagy akár kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt. Az orvosbéremelés stabilizálni tudta az orvosi létszámot a kórházakban.

Egy kezdő orvos bruttó alapbére 2010-ben 129 ezer forint volt, most már 687 ezer. Egy húsz éve dolgozó orvos korábbi 165 ezer forintos alapbére már 1 millió 491 ezer forintra nőtt, és egy pályája vége felé járó orvos 2010-hez képest, amikor az alapbére még csak bruttó 262 ezer forint volt, most már 2 millió 380 ezer forintot keres.

A szakdolgozói bérek 2016-19 között négy lépcsőben nőttek. Ennek folytatásaként 2020-ban 14 százalékos és még egy 20 százalékos emelés történt. A legutóbbi emeléskor, 2022 januárjában pedig további 21 százalékos ápolóibér-emelés történt a 2018. évi alapilletményhez viszonyítva. Fontos, hogy 2019-től már a védőnők is a szakdolgozói bértábla részei, így ők is megkapják ugyanezt a béremelést. Az ápolók bére 2010-2022 között átlagosan háromszorosára emelkedett.

Lássunk itt is egy-két példát! Egy felsőfokú végzettségű kezdő ápoló bére kormányzásunk kezdetén 126 ezer forint volt, ez most 422 ezer, húsz éve dolgozó ápoló alapbére 2010-ben 149 ezer forint volt, most 493 ezer. Középfokú végzettséggel húsz év után 106 ezerről 389 ezer forintra emelkedett. A megfelelő szakápolói létszám érdekében azonban további béremelésről döntött a kormány. Az ápolóibér-emelés eredményeként 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagalapbér 37 százalékát. Ez az arány megegyezik az európai átlagos orvosi és ápolói bérek egymáshoz viszonyított arányával.

Ehhez kétlépcsős emelés történik. Már a következő hónapban, júliusban 18 százalékkal nőnek a szakdolgozói bérek. 2024 márciusában pedig újabb 20 százalékkal. Az alapbéremelés mértéke a mai összegekhez képest összesen 41,6 százalékos lesz. Fontos az is, hogy most a 84 ezer egészségügyi szakdolgozó mellett az egészségügyben dolgozók közül 24 ezer, nem egészségügyi végzettségű, de az ágazat számára fontos gazdasági, műszaki, pénzügyi munkát végző is béremelésben részesül.

A költségvetési tervezetben az egészségügyi szakdolgozók bértámogatására 162 milliárd forint, az egészségügyben dolgozókéra 34,4 milliárd többlet van, így az orvosbéremelések áthúzódó hatására számolt 3,5 milliárddal jövőre a béremelésre összesen 200 milliárd forint többlet áll rendelkezésre.

Az elmúlt években az alapellátásban dolgozó orvosok, fogorvosok és asszisztensek bértámogatása beépült az alapellátási előirányzatokba, jelentősen megemelve azokat. A háziorvosi kassza például 2010 óta több mint megháromszorozódott, 78 milliárdról 258 milliárd forintra nőtt. 2024-ben a háziorvosok és a munkájukat segítő szakdolgozók bértámogatására már 118 milliárd van, a fogorvosok és a munkájukat segítő szakdolgozók számára pedig 45 milliárd forint.

Nemrég a KSH is összehasonlította a foglalkozásokat abból a szempontból, hogy 2019-22 között hogyan alakultak a jövedelmek. A béremelések mértékét nézve az egészségügy végzett az élen olyannyira, hogy az öt legjobban emelkedő csoport a szakorvos, a felsőfokú végzettségű ápoló, az általános orvos, a fogorvos és a pszichológus. A KSH-adatok alapján egy szakorvos bruttó átlagbére két és félszeresére, az általános orvosok bére háromszorosára nőtt, a felsőfokú végzettségű ápolók bére három év alatt 72 százalékkal nőtt. És ez nem azt jelenti, hogy mindez elegendő; ahogy az előbb említettem, a béremelés folytatódik.

Ezzel szemben azonban el kell azt mondanunk, hogy a baloldali nyolcéves kormányzás alatt 2002-2010 között egyetlenegyszer emelték az egészségügyi dolgozók bérét. Ez volt az az 50 százalékos béremelés, amit újabb nem követett, ezért azt bőven elkoptatta az akkori infláció, ráadásul ezt is hitelből tették, lyukat ütve az akkori egészségügyi költségvetésen.

Tehát 2010 óta viszont a bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. Az utolsó baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege közel négyszeresére nő a 2024. évi költségvetés alapján. 2024-ben 1030 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyben dolgozók fizetésére, mint 2010-ben. Számunkra a magyar emberek egészsége mindig elsődleges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ezek a számok önmagukért beszélnek: az egészségügy dolgozói tehát sokkal többen, többször és többet kaptak béremelésként 2010 után, mint azelőtt, és a költségvetés számait tekintve és ezeket látva jövőre sem lesz ez másként. Ennek alapján mindenkinek jó szívvel ajánlom Magyarország 2024. évi központi költségvetésének támogatását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)