Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.23:05:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

176. ülésnap (2016.10.17.), 275. felszólalás
Felszólaló Vágó Sebestyén (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:40


Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mielőtt elmondanám, amit szerettem volna, azért erre reagálnék egypár szóban. Az egyik az, hogy jogilag egy kicsit aggályos lehet az, hogy ön honnan tudja azt, hogy ki volt Tiszavasváriban szavazni és ki nem. (Dr. Tilki Attila: Egyéni képviselő vagyok! Ismerjük a várost!) Attól még az adatvédelmi szabályok szerint nem szabadna tudnia, hogy ki volt szavazni és ki nem. Úgy látszik, már ezt a választási trükköt is átvette az MSZP-től a Fidesz, hogy káderezik, hogy kik voltak és kik nem (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Ismerik az embereket! ‑ Dr. Apáti István: Na de ilyen sokat?), úgy, hogy lehessen mozgósítani az aktivistákat, hogy azok még rángassák be Mari nénit a Kökörcsin utcából, aki még nem volt szavazni. A másik dolog pedig az, hogy az okfejtéséről pedig eszembe jutott egy régi klasszikus vicc, amikor a logikát azzal akarják megmagyarázni, bizonyos tulajdonságát kiemelve egy embernek, hogy van-e otthon akváriuma vagy nincsen. Körülbelül ez volt a logikai összefüggés a mondandójában, mint a viccben, de erre most nem is akarok kitérni.

Beszéljünk magáról az alaptörvény-módosí­tás­ról! Az alaptörvény-módosításra szükség van. Ezt én szociális szakpolitikusként is belátom. Ander Balázs beszélt a felszólalásában arról, hogy milyen következményei lennének, ha bevándorlók tömegei fordulnának szociális ellátásért, pénzbeli ellátásért akár a magyar államhoz, de gondoljunk bele abba is, hogy magára a szociális ellátórendszerre milyen csapást mérne egészen más kultúrájú emberek tömeges megjelenése az országban. Úgy gondolom, az amúgy is romokban heverő, többek között a szociális életpályamodell bevezetésének hiánya miatt romokban heverő szociális ellátórendszert végleg a padlóra küldené egy ilyen helyzet. Ha kiragadunk egy példát, és akár a gyerekjóléti szolgálatokat nézzük, amelyeknek magukkal a családokkal kell foglalkozniuk, gondoljunk bele abba, hogy milyen megoldhatatlan helyzetek adódhatnának abból, hogy magáról a család fogalmáról, magáról az együttélés kultúrájáról egészen máshogy gondolkodó emberekkel hogyan lehetne az európai normát és az itteni, akár törvényekben is meghatározott viselkedésformákat tudatosítani és akár be is tartatni velük, tehát katasztrofális állapotok lennének.

(19.50)

Ezek azok a helyzetek, amelyek kiküszöbölhetők és megvédhetők az alaptörvény-módosítással, viszont vannak olyan szituációk és helyzetek, amelyek a kormány felelőssége szerint más jogszabályok módosítását igényelnék. Jelenleg is hallottunk eseteket, mik történtek. A szociális ellátórendszeren belül két konkrét ágazatot emelnék ki. Az egyik a hajlék­ta­lan­ellátás, amely a mai napig viseli magán a menekültválság terheit. Ugyanis az önök elfogadott törvénye szerint a hajléktalanellátó intézmények kötelesek befogadni a Magyarország területén tartózkodó menekülteket. Ez akár konfliktusokhoz is vezethet, akár tisztázatlan elszámolási tételeket is jelenthet egy-egy ellátó számára. A másik pedig a gyermekvédelmi rendszer. Nagyon jól tudjuk, tetten érhető, sajtóorgánumok le is hozták, hogy a fóti gyermekintézményben is volt egy olyan ember, aki hamis papírokkal kiskorúnak hazudta magát, és később tetten érték egy terrorcselekmény elkövetőjeként Nyugat-Euró­pában.

Ezektől a helyzetektől más jogszabályok módosításával meg tudjuk óvni akár a gyermekvédelmi intézményeinket, akár a hajléktalanellátó intézményeinket, viszont ahhoz, hogy ez tömegesen a szociális ágazatot ne érintse, ténylegesen az Alaptörvény módosítására van szükség. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai