Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk szempontjából különösen fontosak a zöldgazdaságot segítő költségvetési támogatások, beavatkozások. Támogatnunk kell minden olyan tevékenységet és javaslatot, amely a zöldgazdaság kialakítását, fejlesztését célozza, amely a fenntarthatóságba való átmenetet segíti, ideértve például a környezetbarát mezőgazdasági módokat, a hosszú távon fenntartható pénzügyleteket, az anyag- és energiatakarékos építkezési módokat vagy akár a kis kibocsátás mellett működő közlekedési megoldásokat is.Azok a programok, beavatkozások, amelyek a gazdaság fejlődését szolgálják, nem lehetnek ellentétesek a környezeti érdekekkel. Olyan költségvetésünk van, amely a fenntarthatósági szempontok érvényesítését a mindennapjainkban is segíti, és emellett megfelelő alapot állít a magyar gazdaság Európában is párját ritkító 4 százalékos éves bővülésének fenntartásához.

Jól tudjuk, hogy a zöldgazdaság kialakítása, a gazdaság fenntarthatósága irányba állítása egy hosszú és nehéz folyamat, de azt is tudjuk, hogy nincs más alternatíva. De az is látszik, ha körbenézünk a világban, hogy azok a nemzetek, amelyek az elsők között képesek a gazdaságuk fenntarthatóvá alakítására, azok igen komoly előnyökre tesznek szert mind gazdasági, mind társadalmi, mind környezeti téren.

(14.20)

Ne reagáljunk a körülöttünk zajló eseményekre, hanem mi mutassunk irányt a többieknek! A magyar gazdaság teljesítménye egyre inkább teret enged ennek a szemléletnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzetközi szinten és itthon is ismert már, hogy Magyarország a zöldgazdaság kialakításában szerepet kíván vállalni az ország adottságait és lehetőségeit figyelembe véve és kihasználva, hiszen a zöldgazdaságnak előbb vagy utóbb le kell váltania a fosszilis energiahordozók felhasználására épülő gazdasági modellt, és minél előbb következik ez be, annál jobb. A technológiában és a termelésben már a negyedik ipari forradalom idejét éljük, az internetalapú gazdasági modellek szerveződnek, a hálózaton keresztül az okosgyárakban már gépek kommunikálnak a gépekkel, de mindeközben még a második ipari forradalom idejét idéző módon biztosítjuk az energiát.

Itt érdemes rögzíteni a tényt, hogy a fenntarthatóságot is középpontjába helyező zöldgazdaság kiépítése már zajlik Magyarországon. Az európai uniós csatlakozás után környezetvédelmi szempontból az EU-tagság ökológiai vonatkozásaival kapcsolatos társadalmi fogadókészség, az interakcióval együtt járó környezetvédelem és szabályozórendszerek elfogadása és alkalmazása megtörtént, sőt 2016 júniusában Batumiban Magyarország a zöldgazdaság területén figyelemre méltó vállalásokat is tett, amelyek mindegyike már rövid távon is érezteti hatását: az épületállomány hőszigetelésének fejlesztése és energetikai korszerűsítése önkormányzati, vállalati és lakossági szinten egyaránt; a rövid ellátási láncok és a termelői piacok fejlesztése; a közösségi közlekedés arányának megőrzése, minőségének fejlesztése.

Vasútfejlesztésre 85, közösségi közlekedés támogatására 384 milliárd forint áll 2020-ban rendelkezésre. A mezőgazdaság folyamatos technológiai fejlesztése, például az öntözés támogatása 9,4 milliárd forinttal található a 2020-as költségvetésben. Az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentésének irányába mutató szükséges intézkedések feltárása is szerepel benne. Ezen intézkedések támogatásának fedezete mind garantált a jövő évi költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink talán legmegkerülhetetlenebb fenntarthatósági kérdése az energetikáé: milyen környezetkímélő módon és milyen költséggel tudunk energiát előállítani, illetve a rendelkezésünkre álló energiát milyen hatékonyan, takarékosan tudjuk felhasználni? Jelen költségvetés segíti a jelentős változásokat a magyar és a nemzetközi energetikai szektorban. Jól ismert, hogy léteznek alternatív megoldások, de például a nap- és szélenergia legnagyobb hátránya az, hogy rendelkezésre állásuk bizonytalansága miatt egy ország energiaellátását egyszerűen nem lehet azokra alapozni, klasszikusokat idézve: villamos energiára éjszaka és szélcsendben is szükség van. Arról nem is beszélve, hogy a napelemek és az akkumulátorok előállítása a környezetet jelentős mértékben szennyező és kizsákmányoló technológia, többek közt a ritka nehézfémek bányászata, illetve a nagy mennyiségű előállítása és a felhasználás utáni veszélyes hulladék keletkezése miatt.

Nehéz dolgunk van tehát akkor, ha az energiafelhasználásunk során is környezettudatosan szeretnénk cselekedni. A villamos energia atomerőműben történő előállítása a környezetterhelés szempontjából kiegyensúlyozott technológia, így a hagyományos módszerekkel ellentétben jóval környezetkímélőbb módszer, divatos szóhasználattal élve: indokolható mértékű az ökológiai lábnyoma. De nem csak ezért figyeli az egész ország, kiváltképp a Mezőföld a Paks II.-beruházás alakulását, hiszen a kapcsolódó munkahelyek vagy a kulturális, közlekedési és oktatási beruházások sem fogják érintetlenül hagyni a térségünket. Választókörzetem, Dél-Fejér mindezek miatt egyértelműen támogatja és várja tehát Paks II. megvalósulását.

Ugyancsak a zöldgazdaság kialakításához tartozik, hogy a zöldgazdaság-finanszírozási rendszeren keresztül a 2020-as költségvetés 34,8 milliárd forinttal támogatja a megújuló energiaforrásból származó energia átvételi árát, illetve ösztönzi a lakossági energetikai korszerűsítéseket. Itt megemlíthetném az „Otthon melege” programot, a háztartásigépcsere-programot és a többi. A pályázati támogatások elbírálásánál fokozott hangsúlyt kapó energetikai korszerűsítések önkormányzati, vállalati és lakossági szinten is továbbra is elérhetőek lesznek, az elmúlt napokban is meghirdetésre kerültek kis- és közepes vállalkozók számára napenergetikára vonatkozó pályázatok.

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően hatalmas megtakarítást tudott és fog tudni elérni Magyarország az energiafelhasználásban. Fontos tehát, hogy mesterséges környezetünket úgy kell alakítsuk, hogy az harmóniában legyen a természeti környezettel, összhangot alkotva a gazdasági tevékenységekkel és a kedvező demográfiai változások előidézését célzó tervekkel. Ezeknek a céloknak az eléréséhez összehangolt társadalmi és gazdasági cselekvésre van szükség.

A globális katasztrófákkal fenyegető környezeti problémák megoldása és a fenntartható társadalmi modell kialakítása érdekében az emberek és a szervezetek viselkedésének meg kell változnia. Ezt elő tudják segíteni a törvények, a szabályozások, illetve az ösztönzők a kisközösségi, nem kormányzati társadalmi folyamatok, az ismeretterjesztés, az attitűdök és értékek, az alapvető meggyőződések megváltoztatásával. Mindezt csak az tudja megtenni, aki maga is rendelkezik a fenntartható társadalom kialakításához szükséges kultúrával, attitűddel és ismeretekkel. Magyarország, ahogy azt önök is láthatják az elmúlt évek intézkedéseiből, rendelkezik ezekkel.

Zárásul, összefoglalva az eddigieket: a zöldgazdaság további építése tehát úgy biztosított a magyar költségvetésben, hogy közben a magyar gazdaság évi 4 százalékos növekedése stabilan az EU átlaga fölötti, 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására, és a kormányzati szektor 2020-ra tervezett hiánya mindössze 1 százalék. Ezt nevezik hosszú távon fenntarthatóságot erősítő költségvetésnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)