A felszólalás szövege:

TESSELY ZOLTÁN, az Európai ügyek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai ügyek bizottsága 2018. november 6-i ülésén folytatta le a T/2933. számú törvényjavaslat részletes vitáját kapcsolódó bizottságként. A törvényjavaslattal kihirdetendő határozat jogalapjából és a tartalmából fakadóan lényegében egy nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére irányuló eljárást folytat le az Országgyűlés, amelynek megfelelően a határozat tartalmát érintő módosító javaslat nem volt benyújtható, és a törvényjavaslat többi részéhez sem érkezett ilyen indítvány. Bizottságunk a törvényjavaslat vizsgálata során tekintettel volt arra, hogy a határozat kihirdetése nem csupán az uniós jogból fakadó kötelezettségünk miatt fontos. Ez az Európai Parlament kezdeményezése nyomán született tanácsi határozat már nem tartalmazza az európai egyesült államokat megalapozó olyan jogintézményeket, mint például a nemzetek feletti pártlisták, ugyanakkor olyan fontos kérdésekről rendelkezik, amelyek az uniós választásokra vonatkozó jogszabályokat átható elvek érvényesülését elősegítik. Ilyen a harmadik országban élő uniós polgárok európai parlamenti választáson való részvételének elősegítése. Ez talán a legfontosabb újdonsága a törvényjavaslatnak, amelyet nem árt elégszer hangsúlyozni: a választójog már májusban az EU-tagállami állampolgársághoz kapcsolódhat, nem lakóhelyhez vagy tartózkodási helyhez.

A kihirdetendő határozat további tartalma is azt célozza, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán még többen vegyenek részt szerte az Unióban. Azonban egyes rendelkezések nem relevánsak számunkra, ezért a jelen előterjesztéssel párhuzamosan benyújtásra került törvénymódosítás hivatott arra, hogy megnevezze azokat a határozatban szereplő, Magyarországon is hasznosítható megoldásokat, amelyeknek jogrendszerünkbe történő beillesztése szükséges lehet.

Bizottságunk azonban csak az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmáról foglalhatott állást. Egyetlen kötelességem maradt tehát: tájékoztatást adni arról, hogy a részletes vitát november 6-i ülésünkön lezártuk, és a bizottsági jelentést benyújtottuk. Kérem képviselőtársaimat, ennek megfelelően támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(20.50)

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! 1974. október 11-én került aláírásra Moszkvában Magyarország és az akkori Szovjetunió között az a megállapodás, amely a szerződő felek országaiban kiállított, iskolai végzettséget, valamint tudományos fokozatot tanúsító okiratok egyértelműségéről szól. A Szovjetunió felbomlását követően mind Magyarország, mind pedig az Orosz Föderáció is hatályban lévőnek tekintette az említett megállapodást. A Szovjetunió felbomlása óta azonban olyan jelentős változások mentek végbe mindkét ország oktatási rendszerében, amelyek már elavulttá tették a régi megállapodást.Az új egyezmény tükrözi a köznevelésben végbement változásokat csakúgy, mint a felsőoktatást érintő új fokozatrendszer megszerzését. Elfogadásával az 1974-ben megkötött megállapodás hatályát veszíti. Ebből kifolyólag az egyezmény figyelemmel van arra, hogy a jelenleg megszerezhető fokozatok elismerésén túl rendelkezzen olyan, ma már nem megszerezhető fokozatok elismeréséről is, amelynek birtokosai ma is jelentős számban vannak jelen a munkaerőpiacon és a tudományos életben egyaránt.

Az egyezmény hatálybalépése megkönnyíti tehát a felek államai jogszabályainak megfelelően a továbbtanulást és a szakmai tevékenység folytatását annak figyelembevétele mellett, hogy mind Magyarország, mind pedig az Oroszországi Föderáció a bolognai folyamat keretében az Európai Felsőoktatási Térséghez tartozik. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat horderejét és gyakorlati jelentőségét nem kell különösképpen bizonygatnom önöknek, hiszen ismert: Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, hazánknak a legjelentősebb ázsiai beruházása (sic!), a technológiai fejlettségét tekintve is a világelsők közé számít. Az Európai Unió államai és Japán a második világháborúban háborúban álltak, most pedig a békét elősegítő, közös értékrendjüket erősítő megállapodást írtak alá egymással. Ezzel a megállapodással egy lépéssel közelebb kerültünk egy biztonságosabb, stabilabb világ felé. A megállapodás elsődleges mozgatója azonban tagadhatatlanul gazdasági jellegű. Ez a megállapodás lebontja ugyanis a Japánnal való kereskedelmi gátakat, formálja a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, egyszóval elősegíti a szabadkereskedelmet. Egy hosszú, 2013-ban elkezdett folyamat ért most végállomásához azzal, hogy február 1-jével hatályba lépett a megállapodás. Ez az Európai Unió által kitárgyalt legnagyobb kereskedelmi megállapodás, amit eredménnyel végig is tudtunk vinni. Ezzel a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi terét hoztuk létre: 635 millió embert és a világ GDP-jének egyharmadát termelő gazdasági térséget érint ez a szerződés pozitívan.

A megállapodás a gyakorlatban szélesebb választékot és alacsonyabb árakat jelent az érintett államok fogyasztóinak, a vállalkozásoknak pedig könnyebb és olcsóbb lesz a kijutás a japán piacra. A vámtarifák mellett egységes sztenderdeket és szabályozást is bevezet a megállapodás, például a szolgáltatások és az autógyártás területén. Ugyanakkor a környezetvédelemtől a biztonságosabb adatáramlásig rengeteg olyan terület van, amelyeket érint ez a szerződés.

Összegezve: nemcsak az Európai Unió egészének, hanem hazánknak, a magyar vállalkozásoknak, munkavállalóknak és fogyasztóknak is érezhetően előnyére válik ez a globális szinten is kiemelkedő megállapodás. Ezért megítélésem szerint nem lehet kérdéses ennek a stratégiai megállapodásnak a támogatása. Kérem ezért a tisztelt képviselőtársaimat, támogassák szavazatukkal az ennek a szerződésnek a kihirdetéséhez szükséges törvénynek az elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.10)

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A most szavazásra bocsátott törvényjavaslat az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kihirdetéséről összefoglalja az európai értékrendünket és annak azt a missziós célját, hogy azt átadjuk a velünk rokon civilizációjú és értékrendű államoknak. Örményország kétségtelenül ilyen. Kulturális hovatartozása nem kérdéses, nemzetként az Ararát hegyén kikötő Noétól származtatják magukat. Kereszténységük tehát a legrégebbiek egyike. A Szovjetunió felbomlását követően függetlenedésük irányát vezetve hoztuk létre a Keleti Partnerség programját az Európai Unióban. Célunk ezzel az egykori szovjet tagköztársaságok Európához történő közelítése volt. Ma ennek új lendületet és aktualitást ad Európa újraértelmezése, amire a jelenlegi világpolitikai átalakulás késztet bennünket. Mi ezt az eredeti értékeinkhez való ragaszkodással, visszatéréssel képzeljük el, vagyis meg akarjuk őrizni Európát olyannak, amilyen alapokra épült, máskülönben nem lesz többé mihez közelednie a maguk ősi civilizációját őrző keleti partnereinknek.

Örményország esetében biztonságpolitikai megfontolások is vezetnek bennünket. Az EU és Örményország együttműködése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az EBESZ-ben nemzetközi nyomatékot ad a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezéséhez.

A nemzeti identitás, a keresztény európai civilizáció, a politikai stabilitás erősítésének konkrét, kézzelfogható politikai lépése a mostani nemzetközi szerződés. Ez a szerződés a mi alapvető európai értékeink fennmaradását segíti, ezért fontos nemcsak Örményországnak, de Európa egésze számára is.

Az Európai Uniónak aktuális feladata, hogy foglalkozzon szomszédságpolitikával. A volt szovjet köztársaságok európai perspektívájának fenntartása része annak a tágabb környezetünk békés eszközökkel történő átalakításának, amiből kölcsönös haszon származik; számunkra az, hogy a szomszédságunk egyre európaibb, demokratikusabb és biztonságosabb lesz, és ugyanez a vágyott haszon Örményországban is, ahol szintén motiváltak ezen együttműködésben. Ezzel az európai törekvéssel pártállástól függetlenül lehet azonosulni, nemcsak azért, mert Magyarország kezdeményezője volt a mostani kiteljesedő kapcsolat kezdetét jelentő Keleti Partnerségnek, hanem mert geopolitikai érdekeink ma is ebbe az irányba mutatnak.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az Örményországgal való európai kapcsolat szorosabbra vonását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az 1999-ben hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás az Európai Unió, illetve a Kirgiz Köztársaság között azt a célt szolgálta, hogy erősítse a két fél között a gazdasági, politikai, szociális, pénzügyi és technológiai hosszú távú együttműködést. E megállapodás az EU-kirgiz kapcsolatokban egy új fejezetet nyitott meg, amely stabil köteléket hozott létre, fokozni kívánja a politikai párbeszédet, valamint erősíteni kívánja a gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a megállapodás bázisát pedig az olyan elvek adják, mint például a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása, a piacgazdaság szabályainak betartása vagy a nemzetközi jogi normák követése. Ez a megállapodás gyakorlatilag az összes együttműködési szintet érinti, kezdve a törvényhozási együttműködéstől, a gazdasági együttműködéstől, a környezetvédelmi együttműködéstől egészen a pénzügyi együttműködésig.

(16.00)

Az előttünk lévő jegyzőkönyv kihirdetése öt cikkből tevődik össze, amelynek első cikke kimondja, hogy Horvátország csatlakozik egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz, a horvát fél a csatlakozással pedig vállalja, hogy a megállapodásban foglaltakat elfogadja és tudomásul veszi.

Magyarország számára Kirgizisztán egy fontos partner, 2016-ban Magyarország 7,5 millió euró értékben exportált Kirgizisztánba, amely összegből a gyógyszerexport toronymagasan az első helyen áll közel 7 millió euróval. Továbbá 2016-ban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos látogatásán a felek megállapodtak egy magyar-kirgiz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság létrehozásában. Hazánk támogatja, hogy az EU és Kirgizisztán között az együttműködés erősödjön, és kérem képviselőtársaimat, támogassák a jegyzőkönyv kihirdetését. Köszönöm a figyelmüket.

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy Magyarország és Argentína kapcsolatát olyan módon mélyítse el, hogy ideiglenes munkavállalási lehetőséget biztosítson azoknak a magyar, illetve argentin fiataloknak, akik turizmus céljából a másik fél országába szeretnének utazni.Ez sok szempontból is előnyös lehet. Egyfelelől megoldást kínálhat az esetleges pénzügyi nehézségekre, a fiatalok így könnyebben fedezhetik az ott-tartózkodásukkal kapcsolatos költségeket, másfelől lehetőséget kínál számukra, hogy megismerhessék az adott ország kultúráját, hagyományait, egyben arra is lehetőséget teremtve, hogy a fiatalok javítsák az adott ország nyelvére vonatkozó ismereteiket.

Természetesen ezzel a lehetőséggel csak bizonyos feltételek mellett lehet élni, legyen szó a magyar ideiglenes tartózkodási engedélyről vagy az argentin munkavállalási turistavízumról egyaránt. Mindkét esetben a munkavállalás vagy egy képzés elvégzésének az időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, valamint mindkét fél jogosult a beadott kérelmeket elutasítani.

A magyar ideiglenes tartózkodási engedélyt és hasonlóképpen az argentin munkavállalási turistavízumot kérvényezők száma évente nem haladhatja meg a 200-at, és azt 18 és 35 év közötti állampolgárok kérvényezhetik. A magyar-argentin kapcsolatok elmélyülését jól mutatja, hogy az argentin fél 2012-ben kezdeményezte a working holiday scheme, tehát az argentin munkavállalási turistavízum-megállapodás megkötését Magyarországgal.

Tisztelt Ház! Meggyőződésünk, hogy a megállapodás fejleszteni fogja a magyar-argentin kapcsolatok mind emberi, de politikai, kulturális és gazdasági dimenzióit is. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A most előttünk fekvő törvényjavaslat sokak számára ismerős lehet, több ország esetében pont ebben az ügyben a múlt évben ugyanis már többször szavazott az Országgyűlés. Miről is van szó most is e két törvényjavaslatban? Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, amely két törvény helyébe lépett, az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény helyébe. A 2010-től hatályos új jogszabálynak köszönhetően megteremtődött a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszere, valamint eleget tettünk jogharmonizációs kötelezettségeinknek.A 2009. évi CLV. törvény hatálybalépésével megnyílt annak a lehetősége, hogy kétoldalú titokvédelmi megállapodásokat kössünk. Ilyen megállapodás megkötésére először a Szlovák Köztársasággal, a Lengyel Köztársasággal és a Cseh Köztársasággal került sor, 2017-ben pedig Bulgáriával, Svédországgal és Finnországgal kötöttünk ilyen megállapodást. Az egyezmények egyebek mellett részletezik a biztonsági együttműködést, a minősített adat továbbítását, sokszorosítását, fordítását vagy éppen megsemmisítését érintő szabályokat, továbbá kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyek a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandók.

Az egyezmény célja, hogy védje a szerződő felek, ez esetben Románia és Magyarország, valamint Luxemburg és Magyarország joghatósága alá tartozó állami szervek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatokat, éppen ezért kérem, támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Jelen törvényjavaslat alapja a 2012. január 24-én létrejött közúti, vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzését szolgáló megállapodás, amely a magyar és a szerb fél között jött létre azzal a céllal, hogy a két állam a már ténylegesen működő határátkelőhelyek nemzetközi státuszát nemzetközi szerződésben rendezze.A megállapodás egyebek mellett tartalmazza a határforgalom-ellenőrző szervek együttműködésének elveit, megállapítja a határátkelőhelyek helyét, a használat rendjét, a nyitvatartásuk idejét, valamint a forgalom jellegét. A megállapodás azért is volt szükségszerű, mert egészen 2012-ig nem volt hatályban határforgalom ellenőrzését szabályozó egyezség nemzetközi szerződésben.

Indokolt volt a megállapodás megkötése már csak azért is, mert a történelmi változások miatt, gondolok itt Jugoszlávia felbomlására és Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozására, az akkor hatályos kétoldalú egyezmények részint elavulttá váltak. A módosítás továbbá azért is szükséges, mert a magyar-szerb határszakaszon új határátkelőhelyek, Kübekháza és Rábé, valamint Bácsszentgyörgy és Haraszti  Rastina  megépítése van tervben, valamint a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott előírásoknak is meg kell felelnünk. Az előttünk lévő megállapodás lehetővé teszi a két állandó határátkelőhely megnyitását, valamint a határátkelőhelyek működési kereteinek rugalmasabbá tételét.

Összességében az egyezmény, amelynek aláírására 2018-ban itt, Budapesten került sor, megteremti a magyar-szerb határszakaszon a közös határátkelőhelyekre vonatkozó határforgalmi ellenőrzési szabályok összhangját az uniós jogban megjelent változásokkal, és egyértelműen Magyarország biztonságát szolgálják. Kérem, támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A 2009. december 14-én elfogadott és 2010. április 1-jén hatályba lépett, a minősített adat védelméről szóló törvény megteremtette a jogi alapot a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához. A minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, a Törökországgal történő védelmi ipari együttműködés fejlesztése, továbbá a védelmi ipari minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével kapcsolatos, szorosabb együttműködés biztosítása miatt kiemelten indokolt az egyezmény létrehozása, illetve hatályba léptetése.Jelen egyezmény rendelkezik azon eljárásokról és elvekről, amelyek biztosítják a védelmi ipari minősített adatok biztonságát a felek országaiban lévő illetékes biztonsági hatóságok, illetve jogosult személyek együttműködése keretében, természetesen összhangban a vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal. Az egyezmény megnevezi az illetékes biztonsági hatóságokat, amelyek kötelesek egymást tájékoztatni és együttműködni a biztonság megsértése esetén. Olyan technikai kitételeket is rögzít az egyezmény, mint a minősített adatok minősítési szintjének meghatározása és használata, valamint az ilyen adatok átadásának módja, illetve az adatok fordítására, másolására és megsemmisítésére vonatkozó szabályok.

Az egyezmény egyértelműen Magyarország biztonságát szolgálja, ezért kérem, az egyezmény kihirdetését önök is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Németh Szilárd István és dr. Simon Miklós tapsol.)

TESSELY ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jövő évi központi költségvetés kapcsán nemcsak a miniszter úr, de már a képviselőtársaim is több dolgot kiemeltek. Én elsősorban a gazdasági stabilitás jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet, ennek a stabilitásnak ugyanis az európai uniós tagságunk szempontjából rendkívül nagy az értéke. Ha az uniós csatlakozásunk óta elmúlt tizenöt év mérlegét kívánjuk megvonni, akkor egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy 2004. május 1-jét követően sok évig képtelenség volt gazdasági vagy pénzügyi stabilitást elvárni az akkori magyar kormányoktól. Az utóbbi években viszont Magyarországot a fegyelmezett, kiszámítható költségvetés jellemzi évről évre, folyamatosan. Így mára a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában.

2020-ban is érvényes az a célkitűzés, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a GDP-növekedés dinamikus marad, így annak üteme 2019-ben és 2020-ban is várhatóan 4 százalék lesz. E stabilitás eredménye, hogy napjainkban rekordalacsony szinten van a munkanélküliség, hogy az átlagbérek dinamikusan növekednek, hogy megszülethettek a népesedési fordulatot ígérő családvédelmi intézkedések is.

Az európai uniós tagságunk szempontjából minden évben újra és újra értékelnünk kell az államháztartási és államadóssági kérdéseket is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly elérésére irányuló törekvéseknek köszönhetően a költségvetési hiányt 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt tudjuk tartani.

Tavaly a kormányzati szektor hiánya a GDP 2,2 százalékát tette ki, míg jövőre ez várhatóan a GDP 1 százaléka alatt lehet. Ez mindenképpen említésre méltó, sőt nagyjelentőségű teljesítmény.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya évek óta fokozatosan csökken. Tavaly ezt sikerült 71 százalék alá szorítanunk, jövőre pedig akár a GDP 66 százaléka alá süllyedhet. Nyilvánvaló, hogy a GDP-arányos államadósság-csökkenés már folyamatos, ha sikerül ezt a tendenciát folytatnunk, az államadósság néhány éven belül már az Alaptörvény szerint is kívánatos módon a GDP 60 százaléka alatt lehet.

A stabilitás és a kiszámíthatóság olyan alapvető, maastrichti kritériumoknak megfelelő értékek, melyekre joggal lehetünk büszkék, de meg is kell őket becsülnünk. Számos uniós tagállam ugyanis folyamatos küzdelmet folytat a magas államadóssággal, a fiatalkori munkanélküliséggel, és különféle szociális feszültségekkel is szembe kell nézniük. Hazánkban viszont egyértelműen biztosítottak a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételei.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő év a 2014-20-as uniós költségvetési időszak utolsó esztendeje, noha jól tudjuk, az egyes programok tényleges lezárására még 2020 után is lesz lehetőség. Az elmúlt hét év alatt Magyarország összesen 12 000 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott az Európai Tanács 2013. februári ülésén született megegyezésnek köszönhetően.

A kohéziós politika fejlesztési programjainak keretében összesen több mint 7600 milliárd forint összegű fejlesztési forrás áll a kedvezményezettek rendelkezésére. A többlet-kötelezettségvállalás lehetőségével élve az esetleges forrásvesztés elkerülése érdekében ezen fejlesztésekre eddig 107 százalékos kötelezettségvállalás történt.

A vidékfejlesztési program keretében további 1300 milliárd forint uniós forrás használható fel. Az összeg szintén teljes egészében meghirdetésre került, a kötelezettségvállalás szintje 101 százalék.

Az európai hálózatfinanszírozási eszköz célja a transzeurópai hálózatok közlekedési, energetikai és távközlési beruházásainak finanszírozása. Magyarország a saját tagállami keretét teljes egészében lefedte sikeres pályázatokkal.

A korábbi időszakhoz hasonlóan 2020-ban is több jogcímen érkeznek olyan jelentős összegű támogatások hazánkba, amelyek a hazai költségvetésben nem jelennek meg, folyósításukra azon kívül kerül sor. A költségvetésen kívüli támogatások között a területalapú támogatások dominálnak. Ezek várhatóan 413 milliárd forint értékben kerülnek kifizetésre 2020-ban.

Mindent egybevetve, 2020-ban várhatóan közel 1500 milliárd forint uniós forrás áll a hazai infrastrukturális, kohéziós, környezetvédelmi és egyéb projektek megvalósítására, amit összesen közel 430 milliárd forintnyi költségvetésen kívüli támogatás egészít majd ki. A központi költségvetési hozzájárulás az uniós forrásból megvalósuló célokhoz 397 milliárd forintot tehet ki jövőre.

Végezetül szeretném hangsúlyozni: az úgynevezett felülről nyitott uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának. 2020-ban ugyanakkor a gyorsuló végrehajtás és az előlegekkel való elszámolás miatt felgyorsul majd a 2014-2020-as fejlesztési időszakhoz kapcsolódó uniós források lehívása.

Összességében kimondhatjuk tehát, hogy a gazdasági stabilitás a 2020. évi költségvetés által biztosított. A váratlan helyzetekre is megfelelő tartalék áll majd rendelkezésre. Kérem képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)