Felszólalás adatai

Az eddigi legfontosabb döntésekről, engedjék meg, hogy néhány szót mondjak. 2011. január 1-jétől a munkavégzésre alkalmas személyek csak akkor részesülhetnek az aktívkorúak ellátásában, ha évente legalább 30 nap időtartamban aktívan közreműködnek saját helyzetük javításában. Így közfoglalkoztatásban, képzésben, munkaerő-piaci programban vesznek részt, keresőtevékenységet vagy közérdekű önkéntes tevékenységet folytatnak. A települési önkormányzatok számára 2011 óta van lehetőség arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében az ellátás folyósítását a lakókörnyezet rendben tartásától tegyék függővé. 2012-től a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó követelmény már a rendszeres szociális segélyben, valamint a lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek részére is előírható. Minimálisra csökkentettük az állam által biztosított ellátások munkavégzésre gyakorolt ellenösztönző hatását azáltal, hogy a segélyek összege már a munkával szerezhető legalacsonyabb bér, tehát a közfoglalkoztatási bér összegéhez igazodik. A mélyszegénységben élőket sújtó uzsorajelenség visszaszorítása érdekében növeltük a természetben nyújtható ellátások körét, e cél megvalósításában van fontos szerepe az Erzsébet-utalványnak is.

Az eddigi intézkedések, elfogadott jogszabály-módosítások irányából látható, hogy alapvető célunk volt az ellátásban részesülők aktivitásának fokozása, illetve együttműködési készségük erősítése. Mindemellett szükséges az ellátórendszer tervezhetőségének elősegítése, átláthatóságának, hatékonyságának, célzottságának javítása, valamint az adminisztrációs terhek csökkentése.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kapcsolódik a kormány elmúlt években megtett lépéseihez. E javaslattal célunk az egységes szociális nyilvántartás jogi-igazgatási feltételrendszerének megteremtése. A jelenlegi fejlesztés kizárólag két törvény, a szociális és a gyermekvédelmi törvények alapján nyújtható, a szűk értelemben vett szociális ellátásokra terjed ki. A nyilvántartás kialakításának első fázisában a legtöbb jogosultat érintő jegyzői, illetve járási hatáskörbe tartozó, rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni szociális ellátások kerülnek be a rendszerbe.

Ma a szociális, illetve a gyermekvédelmi törvény által szabályozott ellátások megállapítására több hatóság is jogosult. Az egyes ellátások, segélyek áttekinthetőségét segítő, országosan egységes nyilvántartás nem létezik. Az ellátásokkal kapcsolatos adatok jelenleg az elkülönült jegyzői, járási, valamint a járási gyámhivatali nyilvántartásokban szerepelnek. A program indulásakor a rendszer öt szociális ellátás, így az aktívkorúak ellátása, az időskorúak járadéka, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, valamint a közgyógyellátás és egy gyermekvédelmi ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági adatait tartalmazza majd.

Az új rendszer nem fogja tartalmazni az egyéb, rászorultságtól nem függő, tehát univerzálisan bárki számára hozzáférhető vagy biztosítási alapon nyújtott társadalmi juttatások, családtámogatási, egészségbiztosítási, nyugdíj-biztosítási ellátások jogosultsági adatait. Ez utóbbi ellátások az illetékes főhatóságok, így a Magyar Államkincstár, Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár által vezetett egyéb országos nyilvántartásokban szerepelnek. A kialakítandó nyilvántartás célja, hogy egy rendszerben láthatóak legyenek az állampolgárok részére a szociális és gyermekvédelmi törvény alapján nyújtott ellátások.

Az egységes adatkezelés mellett a kialakítandó rendszer a támogatások felhasználásának jogszerűségét is hivatott biztosítani azáltal, hogy lehetővé teszi az esetleges jogszerűtlen igénybevételek kiszűrését a jelenleg hatályos jogszabályokban rögzített jogosultsági feltételek ellenőrzésével.

(15.30)

A szociális és gyermekvédelmi törvény szerinti ellátások jogosultsági feltételei szorosan összefüggenek egymással, így például az egyes ellátások a később megállapított ellátások jövedelmi feltételeinek vizsgálatánál - a törvényben meghatározott kivételekkel - jövedelemként beszámítanak, emellett egyes ellátások igénybevétele pedig kizárja más, hasonló célú ellátások folyósítását.

A nyilvántartás bevezetésével érintett ellátások esetében a hatóság illetékességét a lakóhely és a tartózkodási hely is megalapozhatja, egy-egy igénylő esetében így két hatóság is jogosult lehet ellátás megállapítására. Az egységes szociális nyilvántartás bevezetése lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az ügyfél vagy családtagja az ország valamely más településén, illetve más járásában nem igényelt-e jogszabályban kizárt szociális ellátást. Mindezekre tekintettel a nyilvántartás bevezetése segítséget jelent majd az ellátásokat megállapító hatóságoknak is, és elősegíti azt, hogy az ellátások megállapításához szükséges időtartam a mainál rövidebb legyen. Az egységes országos nyilvántartás teremt továbbá alapot a társhatóságok - az előbb említett Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagy a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság - rendszereihez való kapcsolódáshoz is. Az ilyen jellegű kapcsolat kiépítése gyorsítja a jelenleg túlnyomórészt papír alapon folyó hatóságok közötti kommunikációt, így az ügyintézés gyorsabb lesz, az ügyfelek adminisztrációs terhei csökkennek.

Tisztelt Ház! Az egységes nyilvántartás bevezetésére ütemezetten, fokozatosan kerül sor. Fontos számunkra, hogy az ellátások megállapítását új alapokra helyező rendszer bevezetése ne érintse a már megállapított ellátások folyósítását, és ne jelentsen többletterhet az érintett hatóságok számára. Ezért azon ellátások vonatkozásában, amelyeket az országos nyilvántartás tartalmaz, az elsőfokú hatóságoknak a továbbiakban nem szükséges a saját nyilvántartásaikat vezetni, hiszen a helyi nyilvántartásokat az országos adatbázis kiváltja. Lesznek azonban olyan ellátások - így például az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, az önkormányzati segély vagy a gyermektartásdíj megelőlegezése -, amelyek egyelőre nem kerülnek be az országos nyilvántartásba; ezek az ellátások továbbra is a helyi nyilvántartásokban szerepelnek, amelyek így még tovább működnek. A cél - amint az már korábban elhangzott - az, hogy középtávon ezek az ellátások is bekerüljenek az adatbázisba, de az országos nyilvántartás indulásakor erre még nem lesz lehetőség.

Annak érdekében, hogy az eljáró hatóságok számára az első időszakban a nagy mennyiségű adatrögzítés gördülékenyen biztosítható legyen, a nyilvántartási rendszer kialakításakor lehetővé válik a már meglévő nyilvántartásokban szereplő adatok egyszerű feltöltése. Tehát a helyi igazgatási informatikai rendszerből az adatok félautomatikusan vagy akár teljesen automatikusan bekerülhetnek a központi nyilvántartásba, az önkormányzatokra, járási hivatalokra háruló terhek érdemi növekedése nélkül.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a fejlesztés keretében egy nyilvántartási rendszer kerül kialakításra, amely hasonlóan például a nyugdíjakkal, családtámogatásokkal kapcsolatos nyilvántartásokhoz, országosan egységesen tartalmazza majd az ellátásban részesülők adatait. Ki kell emelni, hogy a módosítás nem terjed ki a támogatási rendszer strukturális átalakítására, a jogosultsági feltételek módosítására, és a jogosultak továbbra is az eddig megszokott módon jutnak hozzá ellátásaikhoz. A nyilvántartás kialakításának célja kizárólag az ellátórendszer célzottságának, hatékonyságának, átláthatóságának javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, az ellátórendszer tervezésének segítése. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)