Felszólalás adatai

Mielőtt ezeknek a részleteknek az ismertetésébe kezdenék, természetesen a bizottságok megismerték és véleményt formáltak, illetve támaszkodtak az Állami Számvevőszék jelentésére, és legfontosabb azon megállapítás ebben a jelentésben, és a bizottságokban ez valóban fontos szempontnak számított, a bizottsági véleményekben ez megfogalmazódik, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint Magyarországon 2012-ben a költségvetési törvény alapján a közpénzek felhasználása a törvényeknek megfelelően történt, a felhasználásról szóló beszámoló, a törvényjavaslat a tényeket ismerteti, abban a megalapozottság, a pontosság tetten érhető. Tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy jó érzéssel, nyugodt szívvel támaszkodhatunk és hitelesnek tekinthetjük az Állami Számvevőszék jelentése szerint is azt a zárszámadási törvényjavaslatot, amelyik előttünk fekszik.

Mit tudunk megismerni, milyen képet kapunk Magyarországról, Magyarország 2012. évi helyzetéről ezen zárszámadási törvényjavaslat alapján? Megállapíthatjuk, hogy Magyarországon azok a célok, amelyeket kitűzött a kormány 2010 májusában, ezek megvalósulása, teljesülése tetten érhető ezekben a mutatókban. Nézzük, közelítsünk, ha úgy tetszik, a nagyoktól a kisebbek felé, nézzük, hogyan jellemezhető Magyarország pénzügyi gazdasági helyzete, az államadósság mértéke hogyan alakult. Hiszen tudjuk jól, megfogalmaztuk a kormányzás kezdetén, hogy az a tendencia, amely a szocialisták kormányzása alatt 2002-2010 között elszabadult, megvalósult, és sajnálatos módon jellemezte Magyarország kormányzását, miszerint drámai módon növekedett Magyarországon az államadósság mértéke.

(10.50)

Tudjuk, hogy ez alig haladta meg 2002-ben az 50 százalékot a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyítva, és ez meghaladta már a 84 százalékot akkor, amikor a szocialisták 2004 májusában átadták a kormányzást, tehát drámai volt ez a növekedés. Ennek a megállítása és visszafordítása elengedhetetlen elemi érdek az ország számára. Nos, tetten érhetjük ebben a zárszámadási jelentésben, hogy ez megtörtént, 2012-ben is ez a szempont érvényesült, hiszen Magyarországon a GDP-hez viszonyítva 81,4 százalékról 79,2 százalékra csökkent az államadósság mértéke.

Ezen belül is fontos - mint ahogy az ÁSZ-elnök úr is és az államtitkár úr is hivatkozott erre, de azt gondolom, hogy mindannyiunk számára érdemes ezt a tényt is megerősíteni és ismét elmondani -, miszerint az sem mindegy az ország pénzügyi stabilitása, kitettsége vagy éppenséggel a saját lábon állása szempontjából, hogy milyen arányok vannak ebben az adósságban, milyen arányban van devizában ez az adósság, és milyen arányban forintban számolható ez az adósság. Szerencsés fejlemény, hogy nemcsak csökkent az államadósság mértéke, hanem most már közel 60-40 százalékos arányra változott az eladósodásnak a forintban történő elszámolhatósága.

Azt gondolom, ez valóban az ország gazdasági stabilitását erősíti, és azon túlmenően kedvező fejlemény számunkra, hogy az IMF-fel Magyarország nem kényszerült megállapodásra 2012-ben, hiszen Magyarország képes volt az ország finanszírozását a piacokról, saját elhatározása alapján, mindenféle politikai nyomás elhagyásával teljesíteni, és azt gondolom, hogy ez is mutatja az ország gazdasági erejét, a költségvetés stabilitását.

Hosszú-hosszú évek óta, egészen pontosan 2004 óta, amikor beléptünk az Európai Unióba, cipelte Magyarország azt a kellemetlenséget, mondhatnám - ahogy sokszor mondtuk joggal -, ültünk rá arra a szégyenpadra, amelyről csak idén tudtunk felállni, ez pedig az államháztartás hiánya miatt következett be. Ugyanis itt is sajnos azt tudjuk elmondani, hogy nem sikerült 2004 és 2010 között a szocialistáknak olyan költségvetést elfogadni, végrehajtani, amely költségvetés kiállta volna azt a próbát, hogy az államháztartás hiánya 3 százalék alatt maradjon, ezért Magyarországgal szemben folyamatosan zajlott a túlzottdeficit-eljárás.

Azt is célul tűztük ki, hogy ennek az eljárásnak véget kell vetni, Magyarországnak erről a szégyenpadról fel kell állni. Magyarország e tekintetben 2012-ben is egy fontos lépést tett, hiszen az államháztartás hiánya csupán 1,9 százalék volt, amely valóban egy komoly siker az ország számára. Ezt a sikert jól jellemzi, jól mutatja, hogy e tekintetben a 27 európai uniós tagország között a 7. legjobb mutatót tudtuk felmutatni 2012-ben. Tehát azok az erőfeszítések, amelyeket Magyarország tett, Magyarország polgárai tettek, komoly eredménnyel jártak. Ennek is köszönhető az, hogy Magyarország idén már kikerülhetett ezen eljárás alól.

Természetesen fontos mindannyiunk számára az, hogy az a cél is teljesüljön, hogy Magyarországon aki dolgozni szeretne, aki munkából szeretne megélni, erre képes is legyen, erre lehetőséget kapjon. Ebben is lépések történtek, és ebben is eredmények mutathatók fel 2012-ben is, hiszen Magyarországon közel 70 ezer emberrel többen dolgoztak már 2012-ben, mint azt tehették az azt megelőző évben. Ez a mutató abban is kifejezhető, hogy a foglalkoztatottak aránya meghaladta már az 50 százalékot.

Nos, tehát ebben a nagyon fontos társadalompolitikai célban is előre tudtunk lépni 2012-ben. De természetesen fontos mindannyiunk számára, hogy az emberek a munkából valóban tudjanak egzisztenciát teremteni, valóban a munkájuk által képesek legyenek arra, hogy önmagukat és a családjukat el tudják tartani, és fontos valóban az egész ország számára, hogy ezek a családok ne csak azzal a gondolattal foglalkozzanak, hanem meg is valósuljon az a gondolat, miszerint gyerekek szülessenek az országban. Ezért jött létre Magyarországon az a rendkívül kedvező családtámogatási rendszer, amely családtámogatási rendszer évente több száz milliárd forintot hagy a családoknál. Bízunk benne, hogy ez az ösztönöző és számos más intézkedés, amelyet az elmúlt évben és amelyet ebben az évben is tettünk, valóban megmutatja majd e tekintetben is az eredményét.

Azt, hogy a foglalkoztatottak egzisztenciális lehetőségei hogyan változtak, számos számmal eddig is az előttem felszólalók már leírták. Én azt gondolom, hogy tavaly ebben kétségtelenül részsikereket tudtunk csak elérni. Az egyik nagyon fontos részsiker, hiszen Magyarország lakosságának egy nagyon komoly szeletét jelentik azok az emberek, akik már aktív életük után vannak, és már jól megérdemelt pihenésüket töltik nyugdíjasként, tehát ezeknek az embereknek sikerült a nyugdíjuk értékállóságát megőrizni. Tudjuk jól, hogy ez bizony egy komoly eredmény. Ha szintén csak körültekintünk Európa más országai felé, máris értékelni tudjuk ennek az eredménynek a jelentőségét.

De természetesen az is fontos mindannyiunk számára, hogy akik a munka világában vesznek részt, szintén jelentős jövedelemmel, megbízható jövedelemmel rendelkezzenek. Ezért fontos az, hogy azok, akik a legszerényebb jövedelmet tudják elérni, a minimálbéreseknek a jövedelme 19 százalékkal nőtt 2012-ben. Egyébként az elmúlt évek kormányzati tevékenysége után a minimálbér mértéke már jóval többet nőtt, mint a szocialisták kormányzása alatt, 2002 és 2010 között. Én azt gondolom, hogy ezt is nagyon fontosnak tekinthetjük, mert sajnos nagyon sok ember minimálbérből él, ezért a minimálbér változása egy fontos mutató pontosan a tekintetben, hogy azokat a társadalompolitikai célokat el tudjuk érni, amelyeket szándékozunk.

Ezen túlmenően a versenyszférában dolgozók bruttó jövedelme közel 8 százalékkal nőtt, ami szintén meghaladja az elmúlt évi infláció mértékét. Összességében pedig azt mondhatjuk, hogy a gyermekek után járó családi adókedvezménnyel az összátlagot tekintve a nettó átlagjövedelmek 2,1 százalékkal nőttek Magyarországon 2012-ben.

Fontosak számunkra természetesen ezek a mutatók, de az is fontos számunkra, hogy Magyarország - ahogy erre már utaltam - milyen pénzügyi helyzetben van, milyen pénzügyi stabilitás jellemzi. Tudjuk jól, hogy ez a pénzügyi stabilitás nemcsak az államnak a kitettségét kérdezi meg, nemcsak az állam kitettségéről kell beszélnünk, hanem az önkormányzatok helyzetéről és a családok helyzetéről is e tekintetben. Ezekben is igyekeztünk komoly lépéseket tenni 2012-ben, és azt mutathatjuk fel, hogy ebben sikereket is sikerült elérni.

Ilyen sikernek tekinthetjük azt, hogy az önkormányzatok 2010-ig sajnos eljutottak olyan helyzetbe, hogy nemcsak az ország adósodott el katasztrofálisan, hanem az önkormányzatok jelentős része is nagyon jelentős adósságot volt kénytelen felhalmozni annak érdekében, hogy a működőképességét megőrizze. Ezzel a helyzettel kezdeni kezdett valamit, hiszen az önkormányzati rendszer stabilitása, mondhatni, a működőképessége forgott kockán.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ezért is történt meg az, hogy 2012-ben egy nagyon jelentős lépést tettünk az önkormányzati adósságállomány állam által történő átvállalása felé. Az 5 ezer fő alatti településeknek a teljes adósságát az állam átvállalta. Ez 74 milliárd forintos mentőövet jelentett ezeknek a településeknek, és nyilvánvalóan az egész önkormányzati rendszer átalakítása egységesen kezelve az adósságállomány átvállalásával egy újabb, ha úgy tetszik, startvonalra állította az önkormányzatokat, egy újabb működési lehetőséget kaptak a tekintetben, hogy bizonyos értelemben tiszta lappal tudjanak indulni. Erre már óriási szüksége volt ennek az alrendszernek.

De amikor az ország sérülékenységéről vagy éppenséggel a stabilitásáról beszélünk, akkor természetesen a családoknak a helyzetéről, a családoknak az eladósodottságáról is beszélnünk kell, és erről a helyzetről is tudunk képet kapni, hiszen a devizahitelesek helyzete óriási probléma.

(11.00)

Tudjuk jól, hogy egy nagyon súlyos kormányzati fogyatékosság, kormányzati hiányosság következtében a magyar családok jelentős része eladósodott devizában 2010-et megelőzően, és ez a devizaeladósodottság bizony a családok százezreinek jelenti pillanatnyilag azt, hogy szinte teljes mozgástérhiánnyal rendelkeznek, teljes mértékben kiszolgáltatottak ezeknek az adósságoknak. Ezért volt szükséges azoknak az intézkedéseknek a meghozatala, ami az árfolyamgátat vagy a végtörlesztést jelentette, és ez már több százezer családot szabadított ki ebből a csapdából. Tudjuk jól ebben a Házban és ezen a Házon kívül is, hogy további intézkedések szükségesek. Most egyértelműen a bankok oldalán pattog a labda, és csak remélni tudjuk, hogy ebben az évben a bankok még tudnak olyan döntéseket hozni, amelyekkel teljes egészében kiszabadítják az embereket, a családokat ebből a csapdából.

Amikor az ország helyzetét vizsgáljuk, akkor természetesen nagyon fontos a gazdasági növekedés kérdése, hiszen egyértelmű, hogy a növekedés a legbiztosabb záloga annak, hogy egyrészt az államadósság mértékét tudjuk csökkenteni, másrészt pedig megvalósítsuk azokat a társadalompolitikai célokat, amelyek alapvetően arról szólnak, hogy a családok jobb helyzetbe kerüljenek. A gazdasági növekedés ennek érdekében egy rendkívül fontos eszköz, amely növeli az állam mozgásterét. E tekintetben egy nagyon nehéz évet zárt 2012-ben Magyarország, de egész Európa is. Ismerjük azt, hogy gazdasági növekedés helyett abban az évben inkább helyben járásról, sőt nem kevés országban visszalépésről beszélhetünk, sajnos Magyarországon is. Ennek az európai uniós gazdasági helyzetnek, pénzügyi helyzetnek a következtében és talán még nagyobb mértékben a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárásnak tulajdoníthatóan Magyarországon 1,7 százalékkal csökkent a GDP mértéke. Ez számunkra természetesen kedvezőtlen fejlemény, de ha összevetjük mindazzal az eredménnyel, amit az előzőekben soroltam, akkor még inkább megerősíti azt, hogy nagyon komoly, átgondolt, felelősségteljes költségvetési és gazdaságpolitika folyt Magyarországon, hogy ezt a körülményt sikerült ellensúlyozni úgy, hogy gyakorlatilag Magyarországon a családok, a vállalkozások ezt a fejleményt nem érzékelték.

Amikor Magyarország gazdasági növekedését szeretnénk elősegíteni, akkor természetesen felmerül a 2007 és 2013 között Magyarországnak járó európai uniós források felhasználása, hiszen ennek a több mint 8000 milliárd forintos keretösszegnek a felhasználása elősegíti Magyarország gazdasági növekedését, és közvetlenül segíti a gazdaság szereplőinek a növekedését. Megállapíthatjuk, hogy jelentős kifizetés történt 2012-ben is ebből a forrásból, majdnem 1100 milliárd forint, de azt is megállapíthatjuk, hogy ennek a mértéke elmaradt a tervezett összegtől. Ezért is születtek azok a döntések, amelyek felgyorsítják Magyarországon az európai uniós források kifizetését, a pályázatok kiírásának, elbírálásának és kifizetésének az ütemét. Ma már 2013 szeptemberében járunk, ezért kár lenne lezárni a gondolatmenetet 2012. december 31-én. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon felgyorsult az európai uniós pályázatok elbírálása és a források kifizetése, ezért joggal reméljük azt a legutóbbi brüsszeli fejlemények kapcsán is, hogy Magyarország teljes mértékben fel tudja használni a rendelkezésére álló több mint 8000 milliárd forintos fejlesztési forrást. Ennek is köszönhetően a magyar gazdaság ebben az évben már egy növekedési pályára állt, és minden, a kormánytól is független előrejelzés szerint 2014-ben már egy olyan gazdasági növekedéssel számolhat Magyarország, amely valóban érzékelhető növekedést jelent majd és mozgástérbővülést jelent a költségvetés számára is.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát amikor az előttünk fekvő zárszámadási törvényjavaslatot nézzük, és ennek a soraiból, számaiból következtetéseket kívánunk levonni, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy 2012-ben, bár egy meglehetősen kedvezőtlen nemzetközi pénzügyi és gazdasági környezetben, Magyarország olyan költségvetési és gazdasági évet tudott produkálni, amely alátámasztotta, elősegítette, előmozdította azt a társadalompolitikai célt, amely arról szól, hogy a családok számára nagyobb mozgásteret biztosítsunk, a családok számára lehetővé tegyük, ösztönözzük azt, hogy gyereket vállaljanak, az emberek számára lehetőséget teremtsünk arra, hogy munkából tegyenek szert jövedelemre. A vállalkozások mozgásterét bővítettük, és mindezzel lehetővé tettük azt, hogy egy megalapozott, stabil költségvetés alapján Magyarország biztos lábakon álljon ebben a nem túl kedvező gazdasági és pénzügyi nemzetközi környezetben.

Ezek alapján joggal kérhetjük azt képviselőtársaimtól, hogy támogassák a zárszámadási törvényjavaslat elfogadását, és ezzel pecsételjék meg azt a gondolatot, miszerint Magyarország sokat tett annak érdekében 2012-ben is, különösen a polgárok sokat tettek annak érdekében, hogy a társadalom előrébb jusson, hogy Magyarország élhetőbb legyen.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)